Transcript of 70 Proving God’s Perfect Will (3)

Folytatni fogjuk, amivel az utolsó két tanulmányban foglalkoztunk, hogy hogyan találhatjuk meg Isten tökéletes akaratát az életünkre vonatkozóan a különböző döntéseinkben, amiket meg kell hozni az életünkben. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az életünket a maximális hatékonysággal tudjuk megélni Isten számára.

Megnéztünk néhány kérdést, amiket fel kell tennünk magunknak, amelyek segítenek nekünk abban, hogy bizonyosak legyünk Isten akaratát illetően az életünkben. Ebben az újszövetségi korban Isten elsősorban nem próféták által szól hozzánk vagy mennyei hangon, hanem a megújult elménken keresztül. A Biblia azt mondja a Róma 12:2-ben:

„N e szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata."

Amikor kétségeink vannak Isten akaratát illetően, akkor fel kell tennünk magunknak kérdéseket. Már megnéztünk belőlük hetet. Hadd ismételjem meg ezeket a ti érdeketekben. Az első, hogy kérdezzük meg magunktól: 'Ez a dolog a legjobb ismeretem szerint ellentétes Jézus és az apostolok bármelyik tanításával, vagy az Újszövetség szellemével?' A második kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: 'Meg tudom tenni ezt a dolgot tiszta lelkiismerettel?' Aztán a harmadik kérdés: 'Meg tudom tenni ezt a dolgot Isten dicsőségére?' A negyedik kérdés: 'Meg tudom tenni ezt a dolgot Jézussal való közösségben?' Az ötödik: 'Kérhetem Istent, hogy áldjon meg engem, miközben megteszem azt?' A hatodik kérdés: 'Ha megcselekszem azt, tompítani fogja az valami módon a szellemi tisztánlátásomat?' A hetedik kérdés: 'A legjobb ismeretem szerint szellemileg hasznos és építő lesz az számomra?'

Most nézzük meg a nyolcadik kérdést. Meg kell kérdeznünk magunktól, amikor bizonyos dologra gondolunk: 'Boldog lennék, ha ezen cselekedetem közben találna engem Jézus a visszajövetelekor?' Ez azt jelenti, tételezzük fel, hogy amikor ezt a bizonyos dolgot cselekedjük, bármi legyen is az, akkor tér vissza Krisztus! Szégyenkezned kellene azért, amit teszel, vagy tökéletesen boldog lennél, ha az Úr ezen cselekedet közben találna, amikor visszatér? Az 1 János 2:28 mondja:

„Fiacskáim, maradjatok meg Őbenne, hogyamikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az Ő eljövetelekor."

Vannak emberek, akik szégyenkezve elfordulnak tőle, mert olyan sok dolgot tettek, amivel szégyent hoztak az Úrra. Sok olyan dolgot tesznek, ami közben nem szeretnék, hogy Krisztus visszatérjen. Ezért Ő azt mondja:

„Fiacskáim, maradjatok meg Őbenne, hogy amikor megjelenik, bizodalmunk legyen.'

Ezért jó megkérdeznünk magunktól: 'Boldog lennék, ha ezen cselekedetem közben találna engem Jézus a visszajövetelekor?' Nos, ne gondold azt, ha valamilyen keresztyén munkáról van szó, vagy valami hasonlóról, hogy Jézus mindenképpen boldog lesz, ha annak cselekvése közben talál. Nem. Sokféle keresztyén munka van ma a világban, és meg kell tudnod pontosan, mit akar az Úr, hogy cselekedjél.

A kilencedik kérdés nagyon fontos, különösen fiatalemberek számára. A szellemi értelemben fiatalokra gondolok, akik nem érettek az Úrban. Nekik fel kellene tenni a kérdést önmaguknak: 'Mit gondolnak arról a bölcsebb és érettebb testvérek?' Hadd mutassak meg nektek a Példabeszédek könyvéből három verset. A Péld. 11:14 írja:

„ Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van."

Ahol sok tanácsos van, az biztonságot ad, mert az emberek különböző szempontokra felhívhatják a figyelmet az adott kérdéssel kapcsolatban, amelyet vizsgálhatsz, és amelyekre te nem gondoltál, különösen szellemi értelemben. Ezért jó tanácsot kérni bölcsebb és érettebb testvérektől! Ugyanez az üzenet megtalálható a Péld. 15:22-ben is:

„ Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokasága előremenetelt jelent."

Ha elég szerencsés vagy, hogy istenfélő tanácsosaid vannak, akik tanácsot tudnak adni neked, jó elfogadni a véleményüket és látni, hogy ők mit gondolnak arról a bizonyos dologról. Nem kell szolgai módon hallgatnunk a tanácsaikra, de jó figyelembe venni a tanácsukat. A Péld. 24:6 szintén erről beszél:

„A z eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van."

Nagyon értékes az, hogy más emberek mit gondolnak bizonyos dologról. A tízedik kérdés, amit meg kell kérdeznünk magunktól: 'Ez a cselekedetem szégyent fog hozni Isten nevére, vagy tönkreteszi a bizonyságomat, ha mások tudomására jut?' Talán azt gondolod egy cselekedetről, hogy más emberek nem fognak rájönni. Talán egy titkos dologról van szó; talán egy olyan dologról, aminek igen kicsi a valószínűsége, hogy bárki rájöjjön. De nem erről van szó. A lényeg az, ha más emberek felfedezik, szégyent hozna-e az Isten nevére? Vagy, ha mások rájönnek, le fogja-e az rombolni a bizonyságtételedet? Ha azt mondod: 'Ó igen, míg titokban tartom, addig minden rendben lesz', de ha mások tudomására jut, az Isten nevére szégyent fog hozni, és az én bizonyságomat is le fogja rombolni. Így megtudod, hogy talán az lenne a legjobb számodra, ha végképp elfelejtenéd ezt a tevékenységet. Ugyanis valami nem egészen tiszta dologról van szó, valami szégyent hoz Isten nevére, ha mások tudomást szereznek róla és ezért nem akarod, hogy mások tudomást szerezzenek róla. Ezért megpróbálod a legjobban eltitkolni azt.

A tizenegyedik kérdés, amit fel kell tenni: 'Ha mások tudomást szereznek a cselekedetemről, az oka lehet mások elbukásának?' Szerencsére mások nem tudnak róla, hogy mit tervezel megtenni, de tételezzük fel, ha megtudnák, oka lenne az mások elbukásának? Vagy azt fogod mondani, mint Káin: 'Nem vagyok én őrzője az én testvéremnek.' Az Úr azonban azt mondta, hogy az vagy. Felelős vagy másokért. Pál azt mondta: 'Ha valami olyat teszek, ami egy másik személy botlását vagy elesését okozza, nem fogom megtenni azt egyáltalán az életemben. Teljesen el fogom azt kerülni.' Ezért nagyon jó, ha feltesszük magunknak ezt a kérdést: 'Fog az én cselekedetem másoknak megütközést okozni, ha rájönnek?' Pl., a Róma 14:13-ban ezt olvassuk: „E gymást többé ne kárhoztassuk: hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást." Az 1 Kor. 8:9 is ír erről: „ De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképpen botránkozásukra ne legyen az erőtleneknek."

Két dolog van tehát, amit meg kell kérdeznünk: ha mások tudomást szereznek róla, szégyent hoz az Isten nevére, és oka lesz-e az ő bukásuknak? Ha az szégyent hoz Isten nevére, akkor nem szabad megtennünk azt. A 2 Kor. 8:21 mondja: „ Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is." Ez is fontos. Nem szabad, hogy az oka legyünk bárki bukásának a világon, azzal, ahogyan élünk vagy valamit teszünk. Pál azt mondta: 'Nem fogok olyan ételt enni, ami másokat megbotránkoztat.'

Az utolsó, tizenkettedik kérdés, amit fel kell tennünk magunknak a következő: 'Szabad rá a szellemem, hogy megtegyem azt?' Miután minden más kérdést feltettük, végezetül meg kell kérdeznünk: 'Szabad rá a szellemem, hogy megtegyem azt?' Az 1 János 2:27 azt mondja: „A z a kenet, amelyet tőle kaptatok … megtanít titeket mindenre, úgy igaz az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne."

A Szent Szellem bizonyságot tesz a szellemünkben, hogy valami összhangban van-e Isten akaratával. Ha tehát felteszed magadnak a 12 kérdést, teljes bizonyosságot kapsz az elmédben, hogy amiről gondolkozol az, Isten akarata szerint való, vagy sem. Menjünk végig ezen a listán ismét:

1) A legjobb ismeretem szerint ellentétes ez Jézus és az apostolok bármely tanításával, vagy az Újszövetség szellemével?

2) Meg tudom tenni ezt a dolgot tiszta lelkiismerettel?

3) Meg tudom tenni ezt tenni Isten dicsőségére?

4) Meg tudom tenni azt a dolgot Jézussal való közösségben?

5) Kérhetem Istent, hogy áldjon meg engem, amikor megteszem azt?

6) Ha megcselekszem, tompítani fogja az valami módon a szellemi éleslátásomat?

7) Szellemileg hasznos és építő lesz a legjobb ismeretem szerint?

8) Boldog lennék, ha ezt cselekedve találna engem Jézus a visszajövetele pillanatában?

9) Mit gondolnak arról a bölcsebb és érettebb testvérek?

10) Ez a cselekedetem szégyent hoz Isten nevére vagy tönkreteszi a bizonyságomat, ha mások tudomására jut?

11) A cselekedetem oka lehet mások elbukásának, ha tudomást szereznek róla?

12) Szabadnak érzem a szellememet, hogy megtegyem azt?

Miután feltetted ezeket a kérdéseket és egy pozitív választ kapsz, akkor megcselekedheted azt, amit terveztél, mert a Biblia azt mondja a Róma 8:6-ban: „A Szellem gondolata élet és békesség." Békességed lesz a szellemedben, amikor megcselekszed azt, amit elterveztél és így véghezviheted Isten tökéletes akaratát.