Transcript of 05 The Function of Consciense

Isten legcsodálatosabb ajándéka mindenki számára a saját létezése és személyisége, ami olyan dolog, amire gyakran nem gondolunk. Mivel figyelmen kívül hagyjuk ezt, ezért ez sok szenvedést hoz az életünkbe.

Mindannyian az első emberpártól, Ádámtól és Évától származunk. A bűnös természet megmérgezte őket amikor belépett a szervezetükbe, mert nem engedelmeskedtek Istennek. Ádám és Éva ezt adta tovább minden leszármazottjának. Ma ezzel a gonoszságra való hajlammal születünk. Látjuk ezt a gyermekeinknél. Nem kell megtanítanunk gyermekeinket a gonoszságra. Nem kell megtanítanunk a gyermekeinket, hogy hazudjanak. Nem kell megtanítanunk a gyermekeinket semmi rossz dologra. Szülőként azt kell megtanítanunk, hogy jót cselekedjenek. Ők gonoszságra való hajlammal születtek. Ez azért van, mert a természetüket a szüleiktől, végső soron Ádámtól és Évától örökölték, akik bűnbe estek.

Látjuk pl., hogy a gyermekek a saját útjukat akarják járni. A bűn nem egyszerűen csak külső cselekedet. Ez sokkal mélyebben gyökerezik. Ez egy lázadó magatartás Isten ellen, amikor saját utamat akarom járni az életemben . Magamnak akarok kedveskedni, és nem számít, ha mások kárt szenvednek közben. Valójában nem számít, hogy Isten mit gondol arról mindaddig, amíg magamnak kedveskedem. Nagyon világosan látjuk ezt a magatartást a pici gyermekeknél. A pici gyermekek megragadnak dolgokat, harcolnak és elvesznek dolgokat egymástól. Nem aggódnak más gyermekek miatt. Csak maguknak akarnak boldogságot okozni. Ez a saját útjukon való járni akarás, ez a makacsság olyan valami, ami egy gyermekben születésétől fogva benne van. Azzal, hogy felnő nem szabadul meg tőle. Amikor érett férfivá válunk, valójában akkor sem változunk meg. Még mindig ugyanazok vagyunk azzal a különbséggel, hogy kifinomultabb és kulturáltabb módon keressük a saját utunkat. Csak okosabbak leszünk, és a módszereink változnak, ami által azt keressük, hogy tisztességtelen úton megszerezzünk magunknak dolgokat.

Ezért az ötven éves ember és az egy éves gyermek alapvetően megegyeznek abban, hogy ugyanolyan akaratos módon keresik a saját akaratukat, csak abban különböznek, hogy eltérő módon keresik azt. A dzsungelben élő természeti ember és a városi, kulturált, civilizált ember alapvetően egyforma. A kulturált ember önzését, mohóságát, és vágyát lehet, hogy elfedi kultúrával és civilizációval, de belül nem változott meg. Nagyon gyakran a vallásos emberek is ilyenek: belül önzők, szívélyesség és jóság külső látszatával, de alapvetően a saját útjukat akarják járni. A Biblia azt tanítja, ez az oka minden problémának, hogy az emberek a saját útjukat akarják járni.

Mi az, amit Isten belénk helyezett, és amiről elmondhatjuk, hogy az Isten legnagyobb ajándéka az ember számára? Ez a lelkiismeretünk. A lelkiismeret megmutatja nekünk, hogy hol térünk el az isteni normától. Ez nem jelent tökéletes vezetést, hanem az első figyelmeztető jel, ami megmutatja nekünk, amikor eltérünk Isten akaratától. Amikor azt keressük, hogy magunknak kedveskedjünk, kárt okozzunk másnak, akkor a lelkiismeretünk figyelmeztet minket. A kisgyermekek lelkiismerete különösen érzékeny. Egy gyermeknek nem könnyű úgy hazudni, hogy ne látszódjon meg az arcán. Amikor egy kisgyermek hazudik, észre lehet venni azt az arcán. Amikor azonban felnövünk, olyan mértékben megöljük a lelkiismeretünk hangját, hogy elérkezik az életünkben az a pillanat, amikor rezzenéstelen arccal tudunk hazudni. Ekkor elmondhatjuk, hogy a lelkiismeretünk majdnem halottá vált.

Nos, ez komoly dolog, mert a lelkiismeret egy figyelmeztető jel. Olyan, mint a fájdalom. Néhányan nem fogjuk fel, hogy milyen nagy áldás a testünkben lévő fájdalom. A fájdalom mondja meg nekünk, hogy valami nincs rendben. Ha pl. tüske megy a lábadba, fájdalmat fogsz érezni. Ez mondja meg neked, hogy valami nincs rendben. Ezért leülsz és kihúzod a tüskét, különben a lábad elfertőződne. Ha valami baj van a gyomroddal, a veséiddel, vagy mással, a figyelmeztetés mindig a fájdalom. A fájdalom a legnagyobb áldás a testünk számára. Ez azért van, hogy megmentsen minket sok esetben a haláltól, vagy a fertőzéstől. Azonnal elővigyázatossá válunk, ha valami nincs rendben.

A fájdalommal azonos értékű dolog a szellemünkben lévő lelkiismeretünk, ami elszomorít, amikor valami rosszat cselekszünk. Gondoljunk azokra, akik leprától szenvednek, hogy mi történik velük? A lepra megöli az idegeket és lerombolja a bőr érzékenységét. Egy leprás embernek megszúrhatja egy szög a lábát, és még csak tudomást sem szerez róla, mert nem rendelkezik a fájdalom áldásával. A lába elfertőződhet, és nem is szerezhet tudomást róla, mert nem érez fájdalmat. Hallottam egy történetet egy leprásról, akinek éjjel alvás közben egy patkány leharapta az orrát, és nem érzékelt semmit. Amikor reggel felkelt, akkor vette észre, hogy hiányzik az orra és minden véres körülötte. Jó lenne olyan állapotban lenni, hogy nem érzel fájdalmat? Remélem, felfogjátok milyen nagy áldás a fájdalom. A fájdalom megment minket attól, hogy elveszítsük a lábujjunkat, a lábunkat, az ujjunkat vagy bármit. A fájdalom által tudhatjuk meg, hogy valami nincs rendben a testünkben.

A lelkiismeret olyan, mint a fájdalom. Figyelmeztet minket, amikor megszegjük Isten parancsolatait. Mi történik akkor, ha figyelmen kívül hagyod a figyelmeztetéseket, ahogyan azt sok ember teszi? Hazudsz, és a lelkiismeret figyelmeztet, hogy az rossz, és te elnyomod azt a hangot? Nem halsz meg azonnal, de egy idő után, ha folyamatosan így cselekszel, végül a lelkiismereted nem fog megszomorítani többé, amikor hazudsz; és társulhatnak hozzá más bűnök is. Mi történik, ha szellemi leprát kapunk, és el fog jönni egy nap, amikor nem fogsz semmit érezni többé, amikor bűnt követsz el. Nem jó ilyen helyzetbe kerülni. Ez azt jelenti, hogy szellemileg halott vagy. Ekkor olyanná válhatunk, mint az állatok, mert nekik nincs lelkiismeretük. Akinek meghal a lelkiismerete, lesüllyed egy állat szintjére, mert nincs lelkiismerete. Ez az oka annak, hogy néhány ember néha sokkal rosszabbul viselkedik, mint az állatok.

Remélem rájöttetek már, hogy az egyik legnagyobb ajándék, ha nem a legnagyobb, amit Isten adott az embereknek a szellemükbe, az a lelkiismeret ajándéka. Az mondja meg nekünk, hogy szellemileg betegek vagyunk, éppen úgy, ahogyan a testünkben lévő fájdalom meg fogja mondani nekünk, hogy fizikailag betegek vagyunk, vagy valami nincs rendben belül a testünkben és kezdenünk kellene valamit azzal, hogy megszabaduljunk tőle. Ne próbáljuk meg figyelmen kívül hagyni a fájdalmat. Tegyünk valamit a betegségből való meggyógyulás érdekében. Hasonló módon, amikor a lelkiismeretünk azt mondja nekünk, hogy valami nincs rendben, azt Isten bennünk lévő hangja megmondja nekünk. 'Felelős vagy azért, amit tettél; ami rossz volt, azt helyre kell hoznod.'

Jézus egyszer mondott egy hasonlatot. Azt mondta, hogy tisztán kellene tartanunk a lelkiismeretünket, mint a szemünket. Tudjátok, hogy mennyire vigyázunk a szemünkre. Az egy olyan testrészünk, ami sokszor megmosásra kerül, anélkül, hogy tudatában lennénk. A szemhéjunk minden lezárásakor a könny megtisztítja a szemünket, ami több ezerszer történik meg naponta. Minden port kitöröl belőle. Nos, megengedhetjük magunknak, hogy poros legyen a testünk, az egész testünk, és hosszú ideig élhetünk, mert a por nem fog elpusztítani minket vagy a testünket. Ha azonban csak egy porszem is bekerül a szemedbe, az nagyon hamar veszélyes lehet a szemedre nézve, ha nem teszel ellene semmit. Egy porszem is elegendő, hogy tönkretegye a szemedet. Isten ezért teremtette meg úgy az emberi testet, hogy a szemek folyamatos tisztítása biztosított legyen.

Jézus azt mondta, hogy úgy tartsd tisztán a lelkiismeretedet, mint a szemedet. A Lukács 11:34-36-ban Jézus a szemhez hasonlította a lelkiismeretet. Azt mondta: ha a szemed tiszta, akkor az egész tested tiszta lesz. Más szavakkal: mit jelent az, ha tisztán tartod a lelkiismeretedet? Azt jelenti, hogy amikor valami rosszat cselekszel, felismered azt, és helyrehozod a dolgot. Ha megbántasz valakit, menj oda és kérj tőle bocsánatot. Ha vétkeztél Isten ellen, valld meg a bűneidet Istennek. Ez az első lépés a szellemi gyógyuláshoz. Pontosan olyan, mint rendbe hozni a testünket, amikor fájdalmat fedezünk fel. Ez az első lépés a fizikai gyógyuláshoz. Ugyanilyen módon jelzi a lelkiismeret a bűnt a testedben. Csak azok mennek el orvoshoz, akik felfedezik a betegségüket. Jézus egyszer azt mondta kora néhány vallásos emberének, hogy nem tud segíteni rajtuk; valójában nem értük jött, mert nem voltak óvatosak, amikor betegek voltak. Vallásosságukból adódóan annyira meg voltak győződve, hogy Isten elfogadta őket, de ugyanakkor betegek voltak, mint bárki más.

Hogy lehetséges, hogy nem voltak körültekintők? Mert megölték a lelkiismeretüket sok éven keresztül. Még akkor sem voltak körültekintők, amikor olyan távol voltak Istentől. Sok vallásos ember megpróbálja kiengesztelni Istent vagy a tetszését keresni azáltal, hogy elmegy istentiszteleti helyekre, pénzt ad a szegényeknek, és sok más jó dolgot cselekszik. Ezek azonban nem tudják megtisztítani a lelkiismeretüket a bűntől. A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy a bűn az, ami elválasztott minket Istentől, és bármennyi jót is cselekszünk; pénzt adunk a szegényeknek, vagy bármi hasonlót teszünk, az nem hozhat minket vissza Istenhez. Ha felfedeztük, hogy betegek vagyunk, és megtisztulásra van szükségünk, és a bűn az, ami lerombolja a lelkünket, akkor vissza fogunk jönni Istenhez; vissza fogunk jönni Jézus Krisztushoz, aki azért jött el a földre, hogy megbocsássa a bűneinket. A Biblia azt mondja, hogy ha megvalljuk a bűneinket az azt jelenti, felismered, hogy bűnös vagy, ezért őszintén mondd el az Úrnak, mit tettél, és Ő meg fog bocsátani, mert azért jött el a földre, hogy meghaljon a bűneinkért.