Transcript of 20 Still More On Dead Works

Még egyszer meg fogjuk nézni egy kicsit mélyebben, hogy mit jelent holt cselekedeteket cselekedni, amelyek nem minősülnek ugyan sem jó, sem gonosz cselekedeteknek, de vallásossá tesznek minket, ahelyett, hogy szellemivé tennének.

Ebben a tanulmányban a holt cselekedetek további két fajtáját szeretnénk megvizsgálni. Mielőtt ezt tennénk, engedjétek meg nekem, hogy áttekintsem azokat, amelyeket a korábbi tanulmányainkban már tanulmányoztunk. Megpróbáltuk megérteni, hogy mi a különbség a vallásos és a szellemi keresztyén között. Megpróbáltuk világossá tenni, hogy ez az oka az összes nézeteltérésnek a világban, mert a vallásos keresztyének végül farizeusokká válnak; ők azok, akik megfeszítették Krisztust. A szellemi keresztyének azok, akik Jézushoz válnak hasonlóvá.

Egy nem kis jelentőségű különbségről van tehát szó. A farizeusok nem olyan emberek voltak, akik folyamatosan házasságtörésben éltek, vagy betörtek, vagy gyilkoltak stb. Nem romlott, gonosz, világi emberek voltak, hanem a különbségtételre képtelen zsidók szemében nagyon is szelleminek tűntek. Nagyon valószínű, ha odamentél volna még Jézus tanítványaihoz is, Péterhez, Jakabhoz, vagy Jánoshoz 2-3 évvel azelőtt, hogy elkezdték követni Jézust, hogy találkoztak az Úrral és megkérdezted volna őket: 'Nos Péter, kiről gondolod az ismerőseidről a városodban, hogy szellemi ember?' Azt gondolom, hogy Péter talán néhány hosszú szakállas, öreg farizeust említett volna, akik vének voltak a zsinagógában. Azt gondolom, hogy Jakab és János is ugyanazt mondta volna, mert tisztelték őket, mint vezetőket; látták őket böjtölni, imádkozni, kis dobozokat a Szentírással a homlokukon hordozva. Gyakran imádkoztak a zsinagógában, harcolva az igazságért és kiállva az igaz tanok mellett. Szorgalmasan olvasták és tanulmányozták a Szentírást és betartották a törvényt. Azt gondolhatták róluk, hogy ők szellemi emberek.

Amikor azonban Jézus eljött és a tanítványok csatlakoztak hozzá, sokkolta őket, amikor hallották, hogy Jézus ezeket a farizeusokat viperáknak és csalóknak nevezte, akik megérdemelten jutnak a pokolba. Amikor világosságuk lett afelől, amiről azt gondolták, hogy szellemi, holott valójában csak vallásosság; azok az emberek, akikről azt gondolták, hogy szellemiek, kiderült, hogy egyszerűen csak vallásosak. Azt gondolom, ha a Szent Szellem nem ad nekünk világosságot, mi ugyanezt a hibát fogjuk elkövetni; Péterhez, Jakabhoz és Jánoshoz hasonlóan lehetünk nagyon becsületesek, mégis tévedhetünk.

Eddig a következő holt cselekedeteket tekintettük át:

(1) amikor egy személy az Úr munkáját cselekszi - keresztyén munkát, keresztyén tevékenységet - de öröm nélkül, az holt cselekedet;

(2) amikor valaki szeretet nélkül teszi ezt;

(3) amikor valaki buzgóság nélkül teszi ezt;

(4) amikor valaki hit nélkül teszi ezt;

(5) amikor valaki személyes haszon vagy hírnév reményében teszi azt;

(6) amikor valaki csupán azért teszi, hogy a lelkiismeretén könnyítsen;

(7) amikor valaki az isteni ítélettől való félelem miatt teszi azt;

(8) amikor valaki egy jutalom elnyerése érdekében teszi azt;

Ezek mind holt cselekedeteknek minősülnek.

Ebben a tanulmányban két további holt cselekedetet nézünk meg.

(9) Azokat a cselekedeteket, amelyeket a keresztünk napi hordozása nélkül végzünk . Engedjétek meg nekem, hogy megnézzünk egy verset, amit sok keresztyén nem ismer:

„ Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben." (2 Kor. 4:10).

Jézus élete a világ világossága. Ha megkérdeznélek téged „ki a világ világossága?' - mit válaszolnál rá? Úgy gondolom, hogy a keresztyének 99%-a rossz választ adna. Azt mondanák: „Jézus a világ világossága." Sajnos a válasz rossz, amit be fogok nektek bizonyítani a Szentírásból. Figyeljetek arra, amit Jézus a János 9:5-ben mondott:

„Amíg a világban vagyok, én vagyok a világ világossága." Tehát, mit mondott Jézus, mikor volt Ő a világ világossága? - amíg a világban volt.

Amikor Jézus az Atyához imádkozott a János 17-ben azt mondta az Atyának:

'És most, nem vagyok tovább a világon. Elhagyom ezt a világot és majd visszajövök hozzátok.' Most, hogy Jézus már nincs a világban, hanem a mennyben van, ki a világ világossága? Azt mondta, hogy amíg a világban van addig Ő a világ világossága, Ő azonban elment - most nincs itt. A tanítványainak azonban azt mondta a Máté 5:14-ben, hogy „ti vagytok a világ világossága." Mi tehát a helyes válasz erre a kérdésre a Szentírásból - ki a világ világossága ma? A válasz: „Mi, Jézus Krisztus tanítványai." Nos, ez megdöbbentő állításnak hangzik, de Jézus pontosan ezt mondta. Néha meg kell változtatnunk a gondolkozásmódunkat és összhangba kell hozni a Szentírással.

Mit jelent, ha azt mondjuk: mi vagyunk a világ világossága? A Biblia ezt mondja:

„Jézusban volt az élet, és az az élet volt az emberek világossága." (János 1:4).

A világ teli van sötétséggel. A sötétség fejedelme, a Sátán uralkodik a világban, és ennek a sötétségnek közepette Isten azt akarja, hogy a világosság ragyogjon Ő érette. Gondolod, hogy az emberek a világban láthatják Jézus életét magában Jézusban? Nem, mert Ő a mennyben van; az emberek nem láthatják Őt. Hol láthatják hát azt akkor? Benned és bennem, mint Jézus Krisztus tanítványaiban kell, hogy meglássák azt. Ha az emberek nem fogják meglátni bennünk, sosem fogják meglátni sehol. Bennünk olyan módon láthatják meg, ahogyan különböző helyzetekben reagálunk és viselkedünk; ahogyan kezeljük a pénzt, ahogyan beszélünk és viselkedünk az emberekkel, az emberek látni fogják, hogy Jézus élete megnyilvánul-e bennünk vagy sem.

A 2 Kor.4:10-ben Pál arról beszél, hogy „Jézus élete nyilvánvalóvá váljon a halandó testünkben," és a belőlünk kiáradó élet a forrása bizonyos cselekedeteknek. Tudjátok, különbség van aközött, hogy veszünk egy pohár vizet és kiöntjük belőle a vizet, vagy egy olyan pohár között, amit egy kancsóból öntünk tele vízzel és úgy ömlik ki a víz. A víz mindkét esetben a pohárból ömlik ki. Mi a különbség, ha az életünkre alkalmazzuk ezt az esetet? Az Úrért való szolgálatod valami olyasmi, amit kiöntesz, vagy egy olyan túlcsordulás, ami a te életedből azért árad ki, mert telve vagy Jézus életével? Óriási a különbség.

Jézus azt mondta: „Aki szomjúhozik és hisz énbennem , élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.'' Nos, mi a különbség egy folyóvíz folyása és egy kézi kútból kifolyó víz között? Óriási a különbség. Sok keresztyén Úrért való szolgálatát egy kézi kúthoz lehet hasonlítani. Igen, valamennyi víz kifolyik - van valamiféle szolgálat. Pumpálod, pumpálod, pumpálod és valamennyi víz kifolyik, de Jézusnak az Atya felé való szolgálata nem ilyen volt. A szellemi keresztyénnek az Atya és az Úr felé való szolgálata sem ilyen, hanem túláradó. Nem valami kifolyó vagy kipumpált, hanem túláradó, mert az élete telve van Jézus életével.

Hogyan tudunk hozzájutni ehhez az élethez? - Csak ha Jézus halálát hordozzuk; felvéve a keresztet minden nap. Ha nem veszed fel a keresztet minden nap, az élet sem fog kiáradni belőled. Engedd meg nekem, hogy egy gyakorlati példát mondjak. Ha csupán kontrolláljuk a nyelvünket a haragos beszédtől, vagy az arcunk sötét ábrázatát, de még mindig forr bennünk belül a harag és az ingerültség valaki ellen, mit cselekszünk? Csupán önkontrollt gyakorolunk, és ezt bármelyik hitetlen ember képes megtenni; nincs szükséged hozzá Szent Szellemre. Nincs szükséged Jézus Krisztusra, hogy elvégezze azt a munkát benned; csupán nagy önfegyelemmel kell rendelkezned. Nos, Jézus nem ezt kínálja nekünk. Jó ez, de nem a legjobb. Mindezt a Törvény is meg tudja tenni, de a Szent Szellem halálba adott minket, ezért Jézus természete a bensőnkből fog folyni, a legbensőbb lényünkből. Nem lesz forrongás és ingerültség bennünk.

(10) A holt cselekedetek egyik utolsó fajtája azok a cselekedetek, amelyeknek forrása a saját emberi értelmünk. Talán a legjobb példa erre Márta szolgálata az Úr felé Bethániában, amit a Lukács 10:38-42 ír le. Azt olvassuk, hogy Jézus Bethániába ment és Márta szolgált felé. Nos, ez nem volt nagyon jó cselekedet? Tudjátok, hogy az Úr és a tanítványai éhesek, és ki kell menni a konyhába valami ételt készíteni nekik. Ő így cselekedett, mert úgy érezte, hogy jó cselekedetet cselekszik. Engedjétek meg azonban nekem, hogy egy igére hívjam fel a figyelmeteket, ami nagyon érzékletes: „A legfontosabb dolog egy szolga számára, hogy csak azt cselekedje, amit a Mestere mond neki." (1 Kor. 4:2 Living Bible), és nem bármi mást, amit szeretne.

Ha van egy alkalmazottad otthon vagy a hivatalban, mit szeretnél, hogy cselekedjen? Csak amihez kedve van? Még ha az nem is gonosz, hanem éppenséggel jó? Vagy azt szeretnéd, hogy pontosan azt tegye, amit mondasz neki? Nagyon kevés ember érti ezt meg. Ez a különbség a lelki ember szolgálata és az Isten akaratában lévő szellemi ember szolgálata között. Isten Igéje különbséget tesz a lelki és a szellemi között, ahogyan a Zsidó 4:10-12-ben olvassuk. A lelki cselekedetek holt cselekedetek; ezek azok a cselekedetek, amelyek a saját emberi értelmünkből származnak.

Van egy csodálatos vers Jézusról a János 5:30-ban; Ő sosem cselekedett semmit magától. Ez azt jelenti, hogy arra várt, hogy meghallja, amit akar az Atya, és azt cselekedte, nem pedig azt, amihez kedve volt. Ábrahám segíteni akart Istennek, aminek Izmael lett a következménye, ami olyan sok zavart okozott. Ha figyelt volna Istenre, nem cselekedte volna azt meg.

Az 'Izmaelek' holt cselekedetek, amiket sok keresztyén cselekszik ma; becsületesek és segíteni akarnak Istennek, de anélkül, hogy keresnék Isten akaratát, hogy „mit kellene most tennünk?" Leülni és nem tenni semmit? Ellenkezőleg, keresni Istent. Ha szereted Őt, nem számít, ha hibát követsz el. Mehetünk előre, szellemi dolgokat cselekedve Isten dicsőségére.