Miért nem pusztította el Isten a Sátánt?

Speaker :   Zac Poonen Categories: :   Uncategorized

Miért nem pusztította el Isten a Sátánt?

Transcript of Why Satan Was Not Destroyed

Az egyik korábbi tanulmányban azt néztük meg, hogyan vált a Sátán Sátánná, és hogyan vetette ki őt Isten a jelenlétéből a lázadás, a büszkeség és az elégedetlenség miatt. Ekkor történt a földdel az, amit az 1 Mózes 1:2 ír le. Isten a földet eredetileg tökéletesnek teremtette az 1 Mózes 1:1-ben, mert minden, amit Isten teremt az tökéletes. „ Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet." Ezt olvassuk az 1 Mózes 1:1-ben. A következő igevers pedig azt mondja, a föld alaktalan volt, üres és sötét. Isten sosem teremt semmi olyat, ami üres, alaktalan és sötét. Teljesen világos, hogy valamitől olyan lett. A Sátán bukása miatt lett olyan. Tudjuk, hogy amikor Ádám elbukott, sok következménye lett azon a tökéletes földön, amelyen élt. Az állatok vadak lettek, és így tovább. Ez történt tehát, amikor a Sátán elbukott. Lehet, hogy az eget és a földet Isten több millió évvel Ádám előtt teremtette. Nem tudjuk. Magát Ádámot talán csak 6000 évvel ezelőtt, de a Mennyet és a földet lehet, hogy több millió évvel előtte. Nem tudjuk, hány év telt el az 1 Mózes 1:1 és 1:2 között. Amikor azonban a Sátán elbukott, a föld üres, alaktalan és sötét lett.

Feltehetjük magunknak azt a kérdést, hogy miért nem pusztította el Isten a Sátánt azonnal, hogy megszűnjön létezni. Amennyire tudjuk, amikor a Sátán elbukott, és kivettetett a Mennyből, számtalan angyal csatlakozott hozzá az Isten elleni lázadásban. Nem tudunk erről pontos adatokat, de kaphatunk egy kis képet róla, és talán lehetünk dogmatikusak ebben, amikor a Jelenések könyve 12. fejezetét azt olvassuk, hogy a nagy vörös sárkány, amely az ördögöt jelképezi, elsöpörte a farkával az ég csillagainak egy harmadát (Jel. 12:4). Jób könyvében pedig az angyalokat csillagoknak nevezik. Szimbolikus nyelven, amikor a sárkány lesöpri az égről a csillagok egy harmadát, ez talán azokra a jó angyalokra utal, akik csatlakoztak hozzá a lázadásban, és akik ma a démonok, akik a földön bolyonganak, és néha meg is szállnak embereket.

Nagyon fontos tudni, hogy az ördögöt nem a pokolba vetette le Isten. A Mennyből vetette le őt, Isten közvetlen jelenlétéből. A 2 Kor. 12-ben három égről olvasunk. Pál azt mondja, hogy elragadtatott a harmadik égig. A Zsoltárokban azt olvassuk, hogy az egek Isten keze munkája, és ez a látható univerzumra utal. Tehát, ha ez az első ég, és Isten trónja a harmadik égben van, akkor lennie kell egy második égnek a kettő között, és feltételezzük, hogy az ördögöt ide vetették le, mert Jób könyvében azt olvassuk, hogy onnan tudott beszélni Istennel, bár soha nem mehetett vissza a harmadik égbe. A második égből azonban tudott beszélni Istennel. Továbbá az Efézus 6:12 ezt írja: „ Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak ." Ez az ördögre és a démonaira utal. Az ördögöt a levegőben lévő hatalmasságának, fejedelemnek nevezi az Efézusi levélben, és a lakóhelye a mennyekben van. Nyilvánvalóan nem a harmadik égben, hanem bizonyára a második égben. Ott konfrontálódunk vele, ezért amikor keressük az Istennel való közösséget imában és könyörgésekben, azok sok ellenálláson keresztül jutnak el Hozzá a második égen keresztül.

Azt látjuk tehát, hogy az ördögöt levetették a második égbe, és a Jelenések könyvében arról olvasunk, hogy eljön annak is az ideje, amikor a második égből levetik a földre (Jelenések 12. fejezet), és végül a földről egy feneketlen mélységbe kerül ezer évre, aztán kiszabadul a mélységből, és bevettetik a tüzes tóba (Jelenések 20. fejezet). Ez a Sátán földrajzi helyzet változtatásának története. Amikor az emberek azt mondják, hogy a Sátán a pokolban van, az nem igaz. Sosem volt a pokolban. Levetették a harmadik égből a második égbe, egy nap majd levettetik a második égből a földre, majd ezután a földről a feneketlen mélységbe, onnan pedig a tüzes tóba, ahová majd a pokol is levettetik egy napon. Ez a Sátán története röviden összefoglalva.

A kérdés a következő: miért nem pusztította el Isten azonnal a Sátánt és a démonokat, akik fellázadtak ellene? Nos, nem értjük teljesen sok mindennek az okát, hogy Isten, mit miért tesz. Elég alázatosnak kell lennünk, hogy elismerjük, hogy a mi korlátolt értelmünk képtelen megválaszolni nagyon sok kérdést a földi élettel kapcsolatban. Miért fertőződnek meg AIDS-sel kicsi gyerekek is? Miért van ennyi szegénység? Miért van ennyi igazságtalanság? Miért erőszakolnak meg szegény, ártatlan lányokat az egész világon? Miért engedi Isten, hogy a gonosz diktátorok olyan sokáig éljenek? Miért engedi Isten, hogy olyan sok hamis vallás legyen, amelyek tévútra viszik az embereket? Miért engedte Isten, hogy olyan szekták keletkezzenek, ahol elválasztják a gyerekeket a szüleiktől, és nyomorulttá teszik sok ember életét? Sok száz vagy sok ezer ehhez hasonló kérdésünk van, amelyekre nem tudjuk a teljes választ. Ennek pedig az az oka, hogy az emberi elménknek nagyon korlátozott a kapacitása. Isten bölcsessége olyan, mint egy óceán. Az óceánt nem lehet beletölteni egy pohárba. Egy pohár magába tud fogadni egy nagyon kis mennyiségű vizet az óceánból, és az elménk is csak nagyon keveset tud befogadni Isten bölcsességéből.

Minden, amit tudnunk kell a földi élettel kapcsolatban, és arról, hogyan éljünk istenfélő életet, ezeket Isten világosan kijelentette. Ezen felül rengeteg kérdés van, amelyekre nem tudjuk a végleges választ. Ez az egyik ilyen dolog. Nem tudjuk a teljes választ arra, hogy Isten miért nem pusztította el az ördögöt. Egy dolgot azonban tudunk: Isten megenged mindenféle dolgot megtörténni, hogy a lehető legtöbb ember javát szolgálja vele, és így töltse be az Ő tervét. Biztosan volt valamilyen oka annak, amikor Isten eldöntötte, hogy ha már az ördög fellázadt ellene, akkor fel fogja használni ezt a lázadó személyt arra, hogy betöltse az Ő céljait. Nagyobb dicsőség van abban, amikor Isten egy lázadót és egy ellenséget használ az Ő céljainak betöltésére, mint amikor egy engedelmes gyermekét használja. Van egy kedves igevers, amit a Római levél 9. fejezetében idéznek, ami valójában egy idézet a Mózes 2. könyvéből. A Róma 9:17 ezt írja: „ Mert azt mondja az írás a fáraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön ." Azt gondolnánk, hogy Isten ilyesmit egy olyan embernek mondana, mint Mózes. A Róma 9:17-ben azonban azt olvassuk, hogy ezeket a szavakat Isten a fáraónak mondta. Ez egy idézet a 2 Mózes 9:16-ból, ahol az Úr azt mondja a fáraónak: „Fellázadtál ellenem fáraó, büszke vagy, pont olyan vagy, mint az ördög, és arra foglak használni, hogy megmutassam benned a hatalmamat." Ezért bármit tett a fáraó, Isten azokat ellene fordította, és megvédte az izraelitákat, akik rabszolgák voltak Egyiptomban. Isten megdicsőül, amikor az ellensége teljesíti be az Ő céljait. Ez az oka annak, hogy Isten megengedte, hogy a Sátán létezzen.

Mondok erre egy példát az Újszövetségből. Azt olvassuk, hogy Pál apostol, akinek hatalmas kijelentései voltak, és elragadtatott a harmadik égig, stb., nagy veszélyben volt, hogy büszkévé válik a teljesítményei miatt, mert nagyszerű munkát végzett Istennek itt a földön, és nagyon sok kijelentése volt Istentől. Azért, hogy megvédje őt a büszkeségtől, Isten megengedte az ördögnek, hogy gyötörje Pált azáltal, hogy tövis adatott a testébe, amelyet maga Pál is úgy nevez, hogy „a Sátán angyala". (2 Kor. 12:7) Ha az ördög nem lett volna ott, ki adta volna Pálnak a tövist a testébe? Jó célt szolgált ez a tövis? Minden bizonnyal! Az a Sátán hírnöke, angyala volt, aminek az volt a feladata, hogy gyötörje Pált. Ezért Pál Istenbe kapaszkodott, alázatos maradt, és alárendelte magát Istennek. A 2 Korinthus 7-ben látunk egy módot arra, ahogyan Isten felhasználta a Sátánt, hogy alázatban tartsa az Ő szolgáját, Pált. Ez pedig egy nagyon jó dolog, mert a Biblia azt mondja, hogy Isten csak az alázatosaknak ad kegyelmet, a kevélyeknek pedig ellenáll. Ha Pál büszkévé vált volna, Istennek ellen kellett volna állnia neki. Pál azonban alázatos maradt a Sátán angyala miatt. Azért, mert a Sátán gyötörte őt a tövissel a testében, Pál alázatos maradt. Ez tehát egy példa arra, Isten hogyan használta a Sátánt arra, hogy Pált alázatban tartsa.

Nézzünk egy másik példát Jób könyvéből! Isten megengedte a Sátánnak, hogy zaklassa Jóbot. Elpusztította minden vagyonát, megölte a gyerekeit, nyaggatta a feleségén keresztül, ingerelte három prédikátor által - az ördög rengeteg ügynökét felhasználta ebben a könyvben. Nem csak a vagyonát és a gyermekeit vesztette el. Vegyük észre a 2. fejezetben, hogy az ördög arra használta Jób feleségét, hogy zaklassa őt. Aztán végig a Jób könyvében, az ördög legalább három prédikátort használt arra, hogy Jóbot idegesítse, és hogy megvádolják olyan dolgokkal, amelyek nem voltak igazak. Az ördög a vádló, és néha prédikátorokat is használ arra, hogy másokat vádoljon. Végig azt látjuk, hogy olyan volt, mintha Jóbot betették volna egy tűzbe, és tisztább emberként jött ki abból a tűzből. Alázatosabb emberként jött ki abból a tűzből, mert Jóbnak is ugyanaz volt a problémája, amelynek a veszélye Pál esetén is fennállt: Jób egy becsületes, igaz ember volt, ráadásul gazdag volt, és nagyon jó módban nevelte fel mind a tíz gyermekét, ezért büszkévé vált. Tudjuk, hogy amikor egy ember véghezvisz valamit, és jobb a körülötte élő embereknél, hajlamos arra, hogy büszke legyen. Jób büszke volt az ő igaz voltára. Isten pedig azt akarta, hogy Jób tökéletesebb legyen, és ennek az egyik követelménye az alázatosság. Arra volt szüksége, hogy alázatos legyen, és az egyetlen módja annak, hogy alázatossá tegye őt, az volt, hogy megengedte a Sátánnak, hogy gyötörje és zaklassa, ahogyan azt is megengedte a Sátánnak, hogy gyötörje és zaklassa Pált azért, hogy alázatos maradjon. Tehát Jóbot olyan sokféleképpen gyötörte és zaklatta az ördög, hogy ennek eredményeképpen a könyv végére azt látjuk, hogy Jób még mindig egy igaz és tökéletes ember, de ezeken felül egy újabb jellemvonásra tett szert, ami előtte nem volt neki, ez pedig az alázat. Azt mondja a Jób 40:4-ben: „Semmi vagyok. Jelentéktelen vagyok." A 42. fejezetben pedig azt mondja: „ Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nekem, és fel nem foghatom ." Azt mondja: „belátom a bűnömet. Ez után, ha kinyitom a számat, Uram, befogom a számat a kezemmel, mert egy senki vagyok." Ki vitte véghez ezt a munkát Jóbban? Az ördög.

Láttunk tehát példákat arra, hogyan engedi meg Isten az ördögnek, hogy zaklassa, gyötörje, ingerelje az Ő szolgálóit, és ezáltal jobbá tegye őket. Azt látjuk, hogy Isten még a kísértéseket is felhasználja, amelyekkel az ördög megkísérti Isten gyermekeit - még Jézust is megkísértette a Sátán, és minket is ugyanúgy megkísért. Isten ezek által a kísértések által próbára tesz és megvizsgál minket, hogy lássa, alkalmasak vagyunk-e az Ő szolgálatára. A Biblia azt mondja, hogy az utolsó napokban megtévesztő szellemek áradatával fogunk találkozni, amelyek eljönnek erre a földre. Isten meg tudná állítani őket, de nem teszi. Miért nem akadályozza meg, hogy ezek a megtévesztő szellemek eljöjjenek az Egyházba, és a világba? Mert ezek által a megtévesztő szellemek által fog Isten próbára tenni sok embert, beleértve a gyermekeit is, hogy lássa, mit keresnek valójában. Gondoljunk az Éden-kertben történtekre. Isten nagyon könnyen megakadályozhatta volna, hogy a Sátán betegye a lábát az Éden-kertbe, de nem tette. Ugyanis, amikor a Sátán odament, Ádám és Éva próbatétel alá került. A Sátán volt az, aki odahívta Évát, és azt mondta neki, hogy egyen a tiltott fa gyümölcséből. Ha ő nem lett volna ott, lehet, hogy Ádám és Éva csak úgy elsétáltak volna a fa mellett. Mivel azonban a Sátán eljött kígyó képében, és bizonyos sugallatokat ültetett Éva elméjébe, amelyektől kétségbe vonta Isten szeretetét, ez okozta végül a bukását, és evett a fáról. Miért nem állította le Isten a Sátánt? Mert azt akarta, hogy Ádám és Éva kiállják a próbát, mert az ember nem lehet szent anélkül, hogy Isten próbára tenné, és az ember Istent választaná bármely más teremtménye helyett.

Sok példa van tehát a Szentírásban, amelyek megmutatják nekünk, hogy Isten felhasználja a Sátánt, hogy beteljesítse az Ő céljait. Isten a visszájára fordítja a Sátán tetteit, erre sok példát látunk a Szentírásban. Például amikor Józseffel elbántak a saját testvérei, és eladták szolgának Egyiptomba, akkor őket az ördög késztette erre, ez kétségtelen. Eladták őt az izmaelita kereskedőknek, hogy elvigyék őt messze földre, és ne is lássák többé. Ez az ördög munkája volt, de az ördög nem ismeri a jövőt, és nem tudja, mi lesz a következménye annak, amit tesz. Amikor elküldte Józsefet Egyiptomba, nem vette észre, hogy ezzel Isten célját tölti be. Isten ugyanis azt akarta, hogy József uralkodó legyen Egyiptomban a fáraó mellett, és az ördögöt használta fel arra, hogy általa József testvérei elküldjék őt Egyiptomba. Amikor megérkezik Egyiptomba, ott van egy újabb érdekes részlete a történetnek. Egy Potifár nevű ember házában dolgozik, és az ördög Potifár feleségét használja fel, hogy megkísértse Józsefet. József azonban ellenáll a kísértésnek, ezáltal megmutatja a feddhetetlenségét. Próbára tették, legyőzte a kísértést, és erősebb lett. Minden alkalommal, amikor kiállsz egy próbát, erősebb leszel. József is erősebb lett. Az ördög minden nap kísértette őt Potifár felesége által, de ő ellenállt a kísértésnek, és egyre erősebb lett. Ekkor az ördög hamisan megvádolta Józsefet Potifár feleségén keresztül. Hazugságot mondott a férjének Józsefről, és az ördögnek így sikerült börtönbe juttatnia Józsefet. A börtön az a helyszín, ahol találkozik a fáraó pohárnokával, és így kap lehetőséget arra, hogy a fáraó elé kerüljön. Ha nem került volna abba a börtönbe, nem találkozott volna a fáraó pohárnokával. Ki juttatta őt börtönbe? Az ördög. Mit vitt véghez ezzel? Isten célját. Mert ott találkozott a fáraó pohárnokával, akin keresztül eljutott a fáraóhoz, és ő lett Egyiptom második legnagyobb uralkodója. Bármit tett az ördög Józseffel, akár a testvérei által, vagy Potifár gonosz felesége által, csak annyit sikerült elérnie, hogy beteljesítette vele Isten célját. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy Isten a visszájára fordította a Sátán ármánykodásait.

Láthatunk erre egy másik példát Eszter könyvében, ahol Sátán egy Hámán nevű embert és a feleségét arra ösztönöz, hogy megöljenek minden zsidót, és Márdokeus ellen fordul, aki egy kiemelkedő ember a zsidók között. Tudjuk, hogy Hámán készíttetett egy hatalmas akasztófát, ami több mint 21 méter magas volt, hogy arra akasszák fel Márdokeust. Ahhoz, hogy felakasszanak egy embert, elég egy 3 méter magas akasztófa is, miért készíttetett egy 21 méter magas akasztófát akkor? Milyen értelmetlen dolog volt, hogy egy 7 emeletes épületnyi magas akasztófát építtetett! Azt akarta, hogy az egész nép lássa, hogy az az ember ott lóg, hogy megalázza őt. A történet végén pedig azt olvassuk, hogy maga Hámán lógott rajta. Ez egy klasszikus példája annak, hogyan fordítja visszájára Isten a Sátán mesterkedéseit.

Isten akkor dicsőül meg, ha az Ő népe látja, hogy a Sátán minden erőfeszítése meghiúsul. Újra és újra ezt látjuk. A Biblia tele van olyan történetekkel, az 1 Mózes könyvétől a Jelenések könyvéig, amelyekből megtudjuk, hogyan használja fel Isten a Sátánt arra, hogy betöltse az Ő céljait, visszájára fordítva a Sátán ármánykodásait, és meghiúsítva a terveit. Sőt, miután Jézus meghalt a kereszten, a Golgotán, Sátán teljesen legyőzetett - ezt mi most már tudjuk. A kereszten elvették a fegyverzetét, és nincs hatalma egyikünk felett sem. Azt látjuk ebből, hogy a mi helyzetünk ma már sokkal áldottabb, mint Józsefé, vagy Jóbé vagy Márdokeusé volt, mert abba a helyzetbe kerültünk, amiben Jézus is volt, ez pedig a teljes győzelem. Azt olvassuk a Kolossé 2:15-ben, hogy amikor a Sátán legyőzetett a kereszten, Isten elvette tőle a teljes fegyverzetét Krisztus kereszthalálával. Az egyik legfontosabb igazság, amit fel kell ismernünk, hogy a Sátán teljesen legyőzetett a Golgota keresztjén, amikor Jézus meghalt. Ahogyan minden keresztyén tudja, hogy Krisztus azért halt meg, hogy elvegye az összes bűnünket a kereszten, ezzel megegyezően az is igaz, hogy elvette a Sátán összes fegyverzetét a kereszten, ezért a Sátánnak most nincsenek fegyverei, amikkel harcolhat ellenünk. Ezért mondja a Biblia, hogy „engedelmeskedjetek Istennek" először (Jakab 4:7), „álljatok ellen az ördögnek, és menekülni fog előletek". Ilyen igeverset nem találunk az Ószövetségben. Nem számít, mennyire engedelmeskedtél Istennek az Ószövetség idején, nem állhattál ellen az ördögnek, és ő nem menekült el előled. Ezért nem is adott Isten ilyen parancsot az embereknek. Az emberek ellenállhattak a filiszteusoknak, és menekülésre késztethették őket. Vagy az amoreusoknak, a moábitáknak, a kitteusoknak, és őket is menekülésre késztethették, de az ördögöt nem tudták menekülésre késztetni az Ószövetség idején. Most azonban, miután Jézus Krisztus legyőzte a Sátánt a kereszten, azt a parancsot kaptuk, hogy álljunk ellen az ördögnek Jézus Krisztus nevében, és ő menekülni fog előlünk. Sok keresztyénnek az a kép alakult ki a fejében, hogy ők maguk menekülnek az ördög elől, és valahogyan megússzák, hogy elkapja őket. Ez nem az a kép, amit az Újszövetségben látunk. Az Újszövetségben azt látjuk, hogy az ördög fut el előlünk! Ezt a képet kell megőriznünk az elménkben. Ez az újjászületett hívők pozíciója: győzelem és hatalom. Sátánnak engedelmeskednie kell minden parancsnak, amit Jézus Krisztus nevében adnak neki. Minden démonnak engedelmeskednie kell minden parancsnak, amit Jézus Krisztus nevében adnak nekik, mert mindannyiukat legyőzték a Golgota keresztjén. Mindegyikőjüket. Ezért van az, hogy egy apostol vagy bármely újjászületett hívő parancsot adhat egy démon által megszállt embernek Jézus nevében, hogy távozzon, és a démonnak távoznia kell bárkiből, akit megszállt. Ez nem attól függ, hogy mennyire vagy szellemi, hanem attól függ, hogy Jézus Krisztus nevében használod-e a hatalmadat. Ez olyan, mintha tíz hatalmas teherautó jönne egymás után az úton, és egy rendőr eléjük áll, feltartja a kezét, és mind a tíz teherautó megáll. Miért? Mert az a rendőr az állami hatalmat képviseli. Lehet, hogy csak egy kis ember, de ez nem számít. Ilyen az, amikor Isten hatalmat adott nekünk Jézus Krisztus által a Sátán felett és minden hatalma felett. Fontos, hogy ezt a hatalmat gyakoroljuk. Nem kell az ördögtől való félelemben élnünk többé. Sok mindennel próbálkozhat az ördög az évek során. Megpróbálja zaklatni a keresztyéneket sok mindennel, de ő egy legyőzött ellenfél. Minden, amit tesz, legyen az üldözés, megtévesztés vagy bármi más, továbbra is csak Isten céljait valósítja meg az emberek életében. A Biblia azt mondja, az ördög úgy járkál szerte, mint az ordító oroszlán, és megpróbálja üldözni, zaklatni és ijesztgetni a keresztyéneket. A legtöbb esetben azonban nem jár sikerrel, mert az üldözés ahhoz vezet, hogy az Egyház virágzik, és növekszik a létszáma. Az emberek sokkal szellemibbé válnak az üldözések eredményeképpen. Azonban az ördög kígyó képében is eljön, hogy megtévessze az embereket. Ebben pedig nagyon gyakran sikerrel jár, de ezt is le lehet győzni, mert legyen az üldözés vagy megtévesztés, az ördögtől teljesen elvették a hatalmát a kereszten, és nekünk szilárdan kell állnunk ebben az igazságban.

Krisztus legyőzte a Sátánt a kereszten, és nincs többé hatalma felettünk.

Isten áldjon!

(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
Az ember bukása
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
Kegyelem és hit
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
Igazi megtérés
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
Átformálás
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
Jézus szentsége
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
Az Újszövetség
Zac Poonen
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)
(Now Playing)