Transcript of Grace and Faith

Az utolsó néhány tanulmányunkban megpróbáltunk megérteni néhány alapelvet, amit Isten Igéje tanít arról, hogyan alkotta Isten az embert, és mit vár el tőle. Az előző tanulmányunkban a szabad akarat fontosságáról volt szó, és arról, hogy miért hallgassunk a lelkiismeretünk jelzéseire, és miért ne nyomjuk el a lelkiismeretünk hangját. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy minden ember bűnös. A Biblia azt mondja a Róma 3:23-ban, hogy „ Mindannyian vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül". Tehát Isten szemében nem számít, milyen valláshoz tartozol. Gondolj egy kisbabára, aki beleszületik egy bármilyen vallású családba, vagy akár egy ateista családba. Ránézel arra a kisbabára, és látod, hogy ugyanúgy néz ki, mint bármely más kisbaba. Mi a különbség? Ahogy azok a kisbabák felnőnek, és elkezdenek iskolába járni, mindegyikük veszekszik, vitatkozik, mindent maguknak akarnak, önzőek, mindegyikük büszke, és a többiek fölé akarja emelni magát. Ádám természetének minden egyes jellemvonása egyenlő mértékben található meg minden gyerekben. Mit számít, hogy egyikük az egyik valláshoz tartozik, másikuk pedig egy másikhoz? Külsőleg lehetnek különbségek. Egyik gyerek gyülekezetbe megy, a másik templomba, a harmadik a mecsetbe, a negyedik pedig sehová, hanem mondjuk tévét néz vasárnap délelőtt. Mindegy, hová mennek vasárnap, amikor hétfőn újra iskolába mennek, ugyanolyan önző módon viselkednek, mint mindenki más. Tehát a különbség csak külsődleges. Még ha a szüleik tanítanak is nekik kultúrát, például „köszönöm", „sajnálom", „bocsánat", ez mind külsődleges. Lehet, hogy arra tanítják őket, hogy legyenek önzetlenek - de ez is külsődleges. Nincs semmilyen változás belül, a természetükben.

Isten előtt minden emberi lény egyenlő. Nem leszel attól Isten gyermeke, hogy egy vallásos családba születtél. Neked magadnak kell döntened erről, amikor eléred az önálló döntések meghozatalára képes életkort. Ez visszanyúlik oda, amiről az elmúlt alkalommal beszéltünk: a választás fontosságára. Senki nem kényszerít rá, hogy Isten gyermeke legyél csak azért, mert keresztyén családba születtél. Nem. Személyesen kell döntened róla, hogy Jézus Krisztust az életed urává és megváltóddá akarod tenni. Minden ember bűnös. Minden egyes ember számtalan bűnt követett már el, és messze elmarad Isten színvonalától („szűkölködik Isten dicsősége nélkül").

Gondoljunk egy edényre. Mindegy, hogy az edényen egy lyuk van, vagy ezer lyuk, a víz mindenképpen ki fog folyni belőle. Egy idő után nem marad víz az edényben. Akár egy, akár száz, vagy ezer lyuk van rajta, az összes víz ki fog folyni belőle. A bűn is ilyen. A Biblia azt mondja, mindegy, hogy egy bűnt követtél el, vagy ezer bűnt, bűnös vagy. Gondoljunk arra, hogy akár egyetlen vírus elég ahhoz, hogy megfertőzzön valakit, aki előtte steril volt. A kórházi műtőben a kesztyűk és az eszközök mind sterilizáltak. Nem kell ezer kórokozó ahhoz, hogy ezek az eszközök fertőzöttek legyenek, egy is elég hozzá. A bűn is ilyen. Egyetlen bűn elég ahhoz, hogy megrontson egy embert, és ezáltal alkalmatlan legyen arra, hogy Isten jelenlétében lehessen. Amikor arról van szó, hogy beléphetünk-e Isten jelenlétébe, nem számít, hogy az az ember egy bűnt követett el, vagy ezret. Ezért mondja a Biblia, hogy mindannyian szűkölködnek Isten dicsősége nélkül. Messze elmaradnak Isten tökéletes színvonalától. Isten tökéletes színvonala 100%. Az az ember, aki 99%-ot ér el, megbukik, ahogy az az ember is, aki 0%-ot ér el.

Ha ezt felismerjük, fontos meglátnunk, hogy az első dolog, amit Istennek tennie kellett az ember Istennel való közösségének helyreállítására, hogy találnia kellett egy módot az ember bűnének elvételére és megbocsátására. El kellett távolítania az összes bűnt, amit az ember egész életében tett gyerekkorától kezdve.

Látnunk kell, mi az alapja annak, hogy Isten megbocsátja a bűneinket. Egyesek azt mondják, hogy mivel Isten egy szerető Isten, ezért, ha elé járulok, és azt mondom „sajnálom", akkor meg kell, hogy bocsásson. Nos, az a helyzet, hogy Istennek kettős felelőssége van. Nem csak egy szerető Atya, hanem a világegyetem bírája is! A világegyetem bizonyos törvényeken alapul. Isten egy erkölcsös és tisztességes Isten, és vannak dolgok, amiket nem tud megtenni. Például nem tud hazudni, és nem tudja megszegni a saját, igazságszolgáltatására vonatkozó alapelveit. Erre egy példa a következő: Ha elkövettem egy bűncselekményt, amelyért a büntetés egy hatalmas pénzösszegű bírság, és bíróság elé állítanak, ahol a saját apám a bíró, bármennyire is szeret engem, nem hagyhat büntetés nélkül elmenni. Még akkor sem engedheti el a büntetésemet, ha azt mondom: „Apa, nagyon-nagyon sajnálom, soha többet nem fogok ilyet tenni!" Ha elengedné, akkor elveszítené a munkáját, megsértené az igazságszolgáltatás alapelveit, amelyekhez neki, mint bírónak tartania kell magát. Tehát, ha egy emberi bíró, akinek az igazságszolgáltatási színvonala nagyon alacsonyan van Isten tökéletes igazságszolgáltatási színvonalához képest, nem engedheti el a szeretett fiát büntetés nélkül, hanem meg kell büntetnie őt, mennyivel inkább kell Istennek is ezt tennie. A saját apám sem engedheti el bíróként a büntetésemet a bíróságon csak azért, mert bocsánatot kérek. Lehet, hogy őszinte vagyok a bocsánatkérésben, de mégis bűnhődnöm kell azért a bűncselekményért, amit elkövettem.

Van azonban egy másik dolog, amit az apám bíróként mégis megtehet értem úgy, hogy betartja az igazságszolgáltatás alapelveit. Tegyük fel, hogy a bűnömért járó büntetés egy hatalmas pénzösszegű bírság. Mondjuk, hogy egy millió rúpiás (kb. 4 millió forint - a ford.) bírságot kell fizetnem. Apám a bíró, és kihirdeti az ítéletet, hogy egy millió rúpiát kell fizetnem büntetésként, különben börtönbe kerülök. Nekem úgy tűnhet, hogy apám nagyon keményen bánik velem. Nem, ez nem így van. Csupán betartja az igazságszolgáltatás alapelveit, amit bíróként meg kell tennie. Istennek is ezt kell tennie. Azonban amint elítélt engem, és kinyilvánította a bírság mértékét, amit fizetnem kell, kiléphet a bírói székből, leveheti a talárját, majd apámként odajöhet hozzám, és előveheti a saját csekkfüzetét. Kitölthet a nevemre egy 1 millió rúpiáról szóló csekket, és azt mondhatja: „Fiam, menj és fizesd ki a büntetésedet!"

Látod, mit tett? Betartotta az igazságszolgáltatás alapelveit, és senki nem vádolhatja meg azzal, hogy elfogult volt velem, a fiával. A lehető legmagasabb bírságot szabta ki rám, amit a törvény megkövetelt. Én sem vádolhatom őt azzal, hogy nem szeret, mert ő maga fizette ki a bírságot. Méghozzá milyen hatalmas árat fizetett azért, hogy szabadon távozhassak. Ezért hatalmas szeretetet érzek iránta.

Ez az, amit Isten valójában tett! Azt mondja: „a bűn zsoldja a halál". Ezt a büntetést érdemled. Nem csak a fizikai halálról van szó. A testi halál csak az egyik része annak, amit Isten halálnak nevez. Az ember szellemből, lélekből és testből áll, ezek mindegyike meghal. Ez az Istentől való elválasztottságot jelenti, vagyis hogy az ember az egész örökkévalóságot Isten jelenléte nélkül fogja tölteni. Ezt jelenti a halál. Az Úr azt mondja, „muszáj kiszabnom rátok ezt a büntetést, mert a törvény megköveteli". Majd lejött a földre emberi alakban, Jézus Krisztusként, és magára vállalta azt a büntetést. Nem csak a fizikai halált a kereszten, hanem mielőtt meghalt, 3 órát töltött az Atyától elválasztva, és a szellemi büntetést is magára vette. Ezért lehetek most szabad. Ez az alapja Isten megbocsátásának. Ezért olyan egyedi a keresztyén evangélium (örömhír) üzenete.

Két dolgot nézzünk meg: Honnan tudjuk, hogy Isten elfogadta a fia áldozatát a kereszten? Az egyik bizonyítéka ennek, hogy miután meghalt, és eltemették, harmadnapra feltámadt a halálból. Ez az a bizonyíték, amelyet Isten adott az embereknek, hogy elfogadta a fia áldozatát a kereszten. Tehát, ha Krisztus nem támadt volna fel, nem lenne rá bizonyítékunk, hogy Isten, az Atyánk elfogadta az Ő áldozatát. Az a tény, hogy az Atya harmadnapra feltámasztotta a fiát a halálból, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy elfogadta az Ő áldozatát.

Tehát, Isten bűnbocsánatának alapja a keresztyén evangélium (örömhír) egyedi üzenete. Ez két dolgot foglal magában: 1. Krisztus meghalt a kereszten a bűneinkért. 2. Harmadnapra feltámadt a halálból. A keresztyén hit ezen a két megváltoztathatatlan tényen alapul. Ezen a két területen Krisztus egyedülálló. Nincs még egy olyan vallás a világon, amelynek a vezetője valaha is akár csak azt állította volna, hogy meghal a világ bűneiért. Nagyon sok vallás van a világon, rengeteg vallási vezetővel, de soha egyikük sem állította azt, hogy meghal a világ bűneiért. Ez az egyik dolog. A másik, hogy soha egyikük sem támadt fel a halálból. Amikor meghaltak, ennyi volt az életük. Soha egyikük sem jött ki a sírból azután. A halál az ember legnagyobb ellensége, és soha senki nem volt képes legyőzni azt. Ez a két tény az oka, ami miatt elhisszük, hogy ez a valódi evangélium, az igazi örömhír. A keresztyén hit nem egy olyan vallás, hogy „tegyél jót", „legyél kedves", „ne bánts másokat", „ne hazudj" - nem ezek a keresztyén hit alapjai.

A keresztyén hit alapja az, hogy Krisztus meghalt a bűneinkért, és feltámadt a halálból. Tudjátok, egy épületnek van egy alapja és egy felépítménye. Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy teljes legyen az épület. A felépítményben van sok dolog, amiket Jézus mondott, és amiket lehet, hogy más vallási vezetők is mondanak: „ne bánts másokat", „tedd azt másokkal, amit szeretnéd, hogy veled is tegyenek az emberek", „igazat beszélj", „legyél alázatos", „tarts tiszteletben másokat", és még sok más jó dolgot, amiket a Biblia tanít. Ezek azonban mind a felépítményben vannak! Ne keverjük össze a felépítményt az alappal! A felépítményen lehetnek ablakok és ajtók, de az alapon nincsenek. Az alap teljesen más dologból áll, mint amiket a felépítményben látunk. Ezt a hibát követi el sok ember, amikor azt mondják: „minden vallás ugyanahhoz az egy Istenhez vezet". Ez tényleg így van? Melyik vallásban halt meg valaki a bűneimért, hogy kifizesse az árat a büntetésemért? Ez a legnagyobb problémám: bűnös vagyok Isten előtt, és hogyan tudok megszabadulni a bűntől? Melyik vallásban támadt fel valaki a halálból, hogy bebizonyítsa, ő valóban az volt, akinek állította magát: testben megjelent Isten? Egy vallásban sincs ilyen.

Jézus azt mondja a János 14:6-ban: „Én vagyok az út. Senki nem mehet az Atyához, csak én általam." Ez nagyon bátor kijelentés, de ez az igazság. Az emberek azt mondják, hogy szűk látókörűek vagyunk, amikor ilyeneket mondunk. Nos, nem a saját véleményemet mondom. Ha a véleményemet mondom el, azt elutasíthatod. Ezek Jézus szavai a János 14:6-ban: „ Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam ". Senki nem mehet az Atyához, csak Jézus Krisztus által. Ez elég szoros feltételnek hangzik? Ez az igazság. Az igazság a „szoros kaput" és a „keskeny utat" jelenti! Ha valaki széles úton jár, az nem jelenti az igazságban való járást. Például: 2+2=4. Ez elég szűk látókörű. Valaki mondhatná azt, hogy miért nem lehetünk egy kicsit engedékenyebbek, és miért nem fogadhatjuk el a 4,1-et? Vagy miért nem engedhetünk kicsit a másik oldalon is, és állíthatjuk azt, hogy 2+2=3,9 az alapján, amit valaki más mond? Megint valaki más azt is mondhatja, hogy 2+2=3. Miért nem vagyunk toleránsak, miért nem fogadjuk el ezt is? Ha valaki azt mondja: 2+2=100, legyünk toleránsak és fogadjuk el! El tudjátok képzelni, mekkora zűrzavar lenne a földön minden területen, ha elkezdünk mindenben toleránsak (megalkuvók, liberálisok) lenni még az olyan egyszerű dolgokban is, mint az összeadás? Az igazság nagyon „szoros" feltételt jelent. 2+2 az még csak nem is 4,0001, hanem pontosan 4. Nincs más jó válasz.

Ehhez hasonló az, amikor Jézus azt mondja: „ Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki nem mehet az Atyához, csak általam ". Miért? Mert senki más nem halt meg a világ bűneiért, és senki más nem támadt fel a halálból, hogy bebizonyítsa, ő valóban az, akinek mondta magát. Jézus Isten fia. Ez az az alap, amely alapján Isten megbocsát nekünk, így Isten igazságos tud lenni. Ő igazságos, ahogyan az apám is lehet igazságos, amikor azt mondja: „nem kell börtönbe menned, csak fogd ezt a csekket, menj, és fizesd ki a bírságodat". Van azonban egy dolog, amit meg kell tennem. Ez egy ajándék. Nem kell megdolgoznom érte, hogy megkapjam azt a csekket az apámtól, amivel kifizethetem a büntetésemet. Nem kell egy napot sem börtönben töltenem, és nem kell egy centet sem megkeresnem abból az összegből, de egy dolgot meg kell tennem! El kell fogadnom, amit apám ad nekem. Azt a csekket, amit nekem ad az apám, el kell fogadnom, és meg kell köszönnöm. Mondhatjuk azt, hogy amikor az apám odaadja nekem a csekket, amivel kifizethetem a büntetésemet, az a kegyelem. Amikor kinyújtom a kezem, és elfogadom a csekket, az pedig a hit. Amikor tehát a Biblia azt mondja, hogy kegyelemből hit által vagyunk megmentve, az ezt jelenti. Az Efézus 2:8-ban ez a két csodálatos szó egyszerre szerepel. „ Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. " (Ef. 2:8-9) Az üdvösségünk (a megmenekülésünk és a megtartatásunk) kegyelemből van, hit által. A kegyelem az, hogy az Atyám odaadja nekem a csekket, és azt mondja: „Fiam, menj és fizesd ki a büntetésedet". Hit által elfogadom a csekket Atyámtól, megköszönöm, és kifizetem a büntetésemet Isten törvényének megfelelően. Ekkor leszek szabad.

A keresztyén életben minden kegyelemből van hit által. Nem csak a keresztyén életem elején. Az egész keresztyén életünket kegyelemből éljük hit által, vagyis Isten folyamatosan felénk nyújtja mindazt, amire szükségünk van. A 2 Korinthus 12:9 azt mondja: „ Elég neked az én kegyelmem". Ezt mondta az Úr Pálnak, amikor egy bizonyos problémával nézett szembe, és az a probléma nem szűnt meg. Isten eltávolíthatta volna azt tőle, de nem tette. Egy betegségről van szó egészen pontosan. Háromszor imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg őt, de Isten nem gyógyította meg. A keresztyén Egyház legnagyobb apostolát nem gyógyította meg Isten, pedig ő még halottakat is támasztott fel, betegeket gyógyított, és démonokat űzött ki, de ő maga nem gyógyult meg. Miért nem gyógyította meg Isten? Azt mondta: azért, Pál, mert fennáll a veszélye annak, hogy büszke leszel, és a büszkeség sokkal rosszabb, mint bármilyen betegség, mert ha büszke leszel, akkor ellen kell állnom neked. Ez egy törvény: Isten ellenáll a kevélyeknek. Én azonban nem akarok neked ellenállni, hanem támogatni akarlak, de csak azokat az embereket tudom támogatni, akik alázatosak. Csak az alázatosaknak tudok kegyelmet adni. Te viszont, Pál, nagy mértékben ki vagy téve annak a veszélynek, hogy büszke legyél, mert sok mindenre használtalak, gyülekezeteket plántáltál, halottakat támasztottál fel, démonokat űztél ki, Szentírást írtál, és még a harmadik égig is elragadtattál. Kimondhatatlan dolgokat láttál és hallottál. Ezért nagy a veszélye annak, hogy szellemi büszkeségbe essél, és a legjobb módja annak, hogy alázatosságban tartsalak az, ha megengedem, hogy életed végéig megmaradjon ez a betegséged. Ezért tudjátok, minek nevezi Pál azt a betegséget? Isten ajándékának. Azt mondja: „ tövis adatott nékem a testembe" (2 Kor. 12:7). Adatott nékem, ez azt jelenti, hogy egy ajándék, amit kaptam. Amikor rájött, mi az oka annak, hogy Isten megengedte neki, hogy ez a tövis a testében maradjon, ami a Sátán angyala, hogy állandóan gyötörje őt, akkor azt mondta: Nos, ebben az esetben, elégedett vagyok. „ Annak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős." (2 Kor. 12:10) Pál azt mondja: az erőtlenségek, a bántalmazások, a nyomorúságok, az üldözések és a szorongattatások tökéletesen boldoggá tesznek, mert gyengévé tesznek, és a gyengeségemben tudom megtapasztalni Isten kegyelmét.

Tehát Isten azt mondja: „Elég neked az én kegyelmem." Ez azt jelenti, hogy minden egyes élethelyzetben - hallgasd meg ezt: minden megpróbáltatásban, minden kísértésben, minden nehéz helyzetben az életed során, emlékezz Isten ígéretére: a csekk elég arra, hogy kifizesd a számlát. Bármekkora összeg is van azon a számlán. „ Elég neked az én kegyelmem." Nekem is tennem kell azonban valamit. Ha ki kell fizetnem a számlát, és Atyám odaadja nekem a csekket, át kell vennem Tőle, és meg kell köszönnöm. Ez az én hitem. A keresztyén élet megpróbáltatások, tesztek és küzdelmek sorozata, minden egyes helyzetben…, jegyezd meg, amit mondtam: minden egyes helyzetben. Isten azt mondja: „ Elég neked az én kegyelmem. Itt van a csekk, fiam, vedd át és fizesd ki a számlát. Holnap egy újabb számlát kell majd kifizetned, arra is itt van a csekk." A kegyelem mindig elegendő a pillanatnyi szükségeinkre. Nem fogunk tudni úgy élni ezen a földön, hogy ne legyünk szükségben. Isten megengedi, hogy számos szükségünk legyen. Ezeknek azonban mind az a célja, hogy Magához vonzzon minket, hogy odamenjünk Hozzá, és azt mondjuk Neki: „Uram, ez az én számlám, kérlek adj egy csekket! Kegyelemre van szükségem ennek a konkrét problémának a megoldásához." Isten ekkor azt mondja: „Itt van, tessék." Sosem utasít el, mert ha Hozzá járulok, és elismerem a szükségemet, azzal megalázom magam. Csak egy alázatos ember ismeri el a szükségét. Egy büszke ember azt mondja: „Nincs szükségem Istenre, majd én megoldom egyedül." Egy alázatos ember viszont odamegy Istenhez, és azt mondja: „Uram, ezt én nem tudom egyedül megoldani. Ez a számla túl sok nekem. Ki kell fizetned helyettem." Az Úr erre azt mondja: „Persze, tessék. Ez egy ingyen ajándék". Én elfogadom, és azt mondom: „Köszönöm, Uram". Isten ígéreteinek a Szentírásban az a céljuk, hogy kegyelmet gyakoroljon felénk. Sok csodálatos ígérete van, de egyik sem lesz az enyém, ha nem fogadom el Tőle, és nem váltom „készpénzre" azokat a csekkeket. Tudod, ha valaki küld neked egy csekket, és csak annyit teszel vele, hogy bekeretezed, és kiteszed a falra dísznek, akkor semmit nem kapsz érte. Ha viszont aláírod átvevőként, és elviszed a bankba beváltani, akkor megkapod a rajta lévő teljes pénzösszeget.

Isten pontosan így akar bánni velünk. Felajánlja nekünk az ígéreteit, de ha csak ott vannak a Bibliában, vagy kitesszük azokat a falra, nem fognak segíteni nekünk. El kell vinnem azokat az ígéreteket a mennyei bankba, és azt kell mondanom: Jézus nevében beváltom ezeket. Áment mondok rájuk. Ekkor megkapok mindent, a bűnbocsánattal kezdve. Mindennek az az alapja, hogy Krisztus meghalt a kereszten értünk, és a halálával megvásárolt nekünk minden egyes szellemi áldást a mennyben. Rajtunk már nincs átok. A Gal. 3:13-14 azt mondja: „ Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén értünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által." Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átok lett értünk. Miért vált átokká értünk? Azért, hogy Krisztus Jézusban Ábrahám áldása lehessen rajtunk, minden nemzeten. Isten megáldotta Ábrahámot 4000 évvel ezelőtt, és azt mondta neki: Megáldalak, és áldássá teszlek a föld minden nemzete számára. Ez az áldás ma mindenki számára elérhető! Nem csak annak az egy embernek, hanem neked és mindenki másnak is. Ezért mondja azt a Gal. 3:14, hogy Isten nekünk adja a Szent Szellemet. A Szent Szellem által megkaphatom Isten minden áldását. Az Efézus 1:3 azt mondja: „ Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben a Krisztusban ." Mindazt a szellemi áldást megkaphatom, és nem csak hogy megkaphatom mindet, hanem általam kiáradhatnak másokra is.

Mindez a bűnbocsánattal kezdődik. Isten megtisztítja a csatornát, megtisztítja a poharat, majd megtölti azt az áldásaival, hogy másokra is kiáradhassanak. Micsoda csodálatos megváltás! És ez mindenki számára elérhető. Mindegy, milyen vallású vagy, mindegy, hogy ki vagy. Meg kell aláznunk magunkat, és azt mondanunk: „Uram, köszönöm az ajándékodat."

Isten áldjon titeket!