Transcript of God Centred Prayer

A legutóbbi alkalommal a Máté 6. fejezetet elemeztük, és az imádkozásról volt szó, amit Jézus tanított, elsősorban a Máté 6:5-7 igeszakaszban. Elmondta, hogyan ne imádkozzunk, és azt, hogy titokban imádkozzunk, és ne az emberek tetszésének elnyerésére. Aztán azt tanította meg, hogy amikor elkezdünk imádkozni, tegyünk le egy olyan alapot, ami hitet fog hozni a szívünkbe: az Édesapánkhoz imádkozunk, aki a mennyben van, aki tökéletes szeretettel szeret minket, és akinek tökéletes a bölcsessége. Az a tény, hogy Ő a mennyben van, azt bizonyítja, hogy mindenható. Tehát, amint megértettük, hogy Isten tökéletesen szeret minket, tökéletes az Ő bölcsessége, mindenható az ereje, minden problémát meg tud oldani, és nincs semmi, amit ne tudna kezelni, mert minden az Ő irányítása alatt van, akkor hittel tudunk imádkozni.

Amint eljutottunk ide, megnézhetjük magát az imát. Ebben az imában hat kérés található. Nagyon érdekes látni azt - ahogy a múlt alkalommal is elmondtam -, hogy az „én", „engem", „nekem", „enyém" szavak egyáltalán nem szerepelnek ebben az imában. A kérések elsősorban Istennel kapcsolatosak. „ Szenteltessék meg a Te neved", „Jöjjön el a Te országod", és „Legyen meg a Te akaratod". Ezek után következnek a mi kéréseink. „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", „Bocsásd meg a mi vétkeinket", és „ Ne vigyél minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól". Tehát az első három kérés Istenre vonatkozik: a nevére, az országára és az akaratára. A második három kérés pedig nem rám vonatkozik, hanem rám és a hívő testvéreimre, akik szintén Isten gyermekei. Ezért nem azt olvassuk, hogy „add meg nekem", hanem „add meg nekünk", stb.

Először tehát, nézzük meg a három kérést, amit Jézus Isten dicsőségével, nevével, országával és akaratával kapcsolatban imádkozott. Az imának a szívünkből kell jönnie, és nem csak a szánkból. Ha az ima csak a szánkból jön, akkor csupán színészek vagyunk, akik elpróbálnak egy szerepet, és elismétlik azt. A valódi imának a szívünkből, a legbelső lényünkből kell származnia. Mit kell Istenhez imádkoznunk? Azt kell mondanunk: „Uram, a szívemen lévő legnagyobb teher, az első számú kérésem az, hogy a Te nevedet tiszteljék, szentként kezeljék és dicsőüljön meg a Földön, különösen azon a területen, ahol élek. Azt akarom, hogy abban az országban, abban a városban, ahol élek, megdicsőüljön a Te neved."

Kedves barátaim és testvéreim! Ha mától fogva megváltoztatod az imádkozásod módját úgy, hogy Isten dicsőségét teszed az első helyre minden imádban, és az lesz a legnagyobb teher a szíveden, azt fogod tapasztalni, hogy az egész életed megváltozik, mert mostantól istenközpontú lesz az imádkozásod. A legtöbb ima a földön, amit a különböző vallású emberek imádkoznak, emberközpontú. Manapság egy emberközpontú evangélium terjed, ami nem az igazi örömhír! Az igazi örömhír istenközpontú: Istennek van egy akarata számunkra, és ha először az Ő királyságát és igazságát keressük, a többi szükséges dolgot is megkapjuk Tőle. Az az „evangélium", ami azt tanítja, hogy ezeket a többi dolgokat keressük először, az egy hamis evangélium! Amikor azokat a többi dolgokat keresed először, akkor természetes lesz, hogy amikor imádkozol, autót és házat és egészséget fogsz kérni. Az egészség jó dolog! Azonban még ennek sem kellene az első helyen állnia. Az emberek az Úr nevét a porba tiporják? Azt mondod, nem számít! Jézus nevét nem tisztelik a városodban és az országodban? Ezzel törődj inkább! Legyen az a szíved terhe, hogy „Ó, Atyám, Istenem, ne törődj a hátfájásommal, a szegénységemmel, és a kis küzdelmekkel, amiken keresztül megyek, de a Te neved dicsőüljön meg bármi áron!" Aki így imádkozik, azt fogja tapasztalni, hogy a hátfájása meggyógyul, és sok problémája megoldódik, mert Isten megpróbál talpra állítani minket. Az egész világ tele van „feje tetejére állt" emberekkel. Isten azonban azt akarja, hogy a talpra álljanak. Nem úgy teremtette Ádámot, hogy fejen állva járjon. Szellemi értelemben az egész világ a feje tetején áll. Istent helyezik alulra, és a saját szükségleteiket föléje - ezt értem az alatt, hogy a feje tetején állt a világ, és a lábaik vannak felül. A Biblia azt mondja, hogy minden ember feje Krisztus, és a fejnek felül kellene lennie. Az a normális, ha fejjel felfelé jársz, ugye? A fejnek, Krisztusnak kell felül lennie. Krisztusnak és az Ő királyságának kellene mindenekfelett állnia, de vajon így van ez? Nem! Pont fordítva! A leglényegtelenebb dolgok vannak mindenekfelett, az emberek úgy járnak, hogy a lábaik a levegőben kalimpálnak, a fejük pedig a földön van. Isten pedig azt mondja: „Figyelj, én nem arra teremtettelek, hogy így járj. Egyenesedj fel, ember!" Amikor felegyenesedünk, észre fogjuk venni, hogy sokkal jobban fogunk előre haladni az életünk minden napján. Sokkal gyorsabban tudsz járni, ha a lábadon jársz, mint ha fejen állva - bármilyen ügyes zsonglőr is vagy. Sokkal gyorsabban tudsz járni a lábaidon, ha Krisztust helyezed az első helyre az életedben. Elképesztő mértékű szellemi növekedést fogsz megtapasztalni. Ez így igaz, én is megtapasztaltam. Isten nevét tedd az első helyre! „Dicsőíttessék meg a neved, Uram!" Gondolj bele, mennyire gyalázzák Jézus nevét ma az emberek, mindenféle hazugsággal, amiket az emberek mondanak róla, mindenféle filmeket készítenek, amikkel gyalázzák a nevét, azt mondják róla, hogy homoszexuális volt, vagy hogy nős volt, és ehhez hasonló hazugságokat. Gyalázzák az Ő nevét, és érdekel ez téged? Vagy csak az aggaszt, ha a te nevedet gyalázzák? Ezért van az, hogy olyan lassú a szellemi növekedésünk.

Mostantól fogva törődj azzal, hogy Jézus nevét tiszteljék az emberek! „Szenteltessék meg a Te neved a szülőföldemen! Uram, hadd tudják meg a pogányok, hogy Jézus Krisztus az Úr, hadd remegjenek ettől a névtől! Dobják félre minden istenüket, és Téged féljenek, Úr Jézus! Dicsőítsék és tiszteljék a nevedet!" Ez a mi imánk: hogy az emberek tudják meg az igazságot, és ismerjék meg Istent. Nem kényszerítünk senkit. Sok ember arról beszél, hogy kényszeríteni kell az embereket a megtérésre. Ilyen nincs! Ha kényszerítesz valakit a megtérésre, az egyáltalán nem megtérés. A mindenható Isten, aki sokkal hatalmasabb bárkinél, nem kényszerít senkit. Megengedi mindenkinek, hogy ahhoz a valláshoz térjen, amelyikhez akar. Mi azt tesszük, hogy ajánljuk azoknak, akik önként, örömmel és vidáman csatlakoznak hozzánk, és el akarják fogadni Krisztust - anélkül, hogy ajándékot vagy pénzt adnánk nekik ezért -, mert úgy érzik, hogy el akarják fogadni Krisztust, mert Ő meghalt a bűneikért. Csak ezek azok az emberek, akik Isten akarata szerint fogadják be Krisztust az életükbe. Bármi, ami kényszerítés hatására történik, vagy azért mert valamilyen ajándékot kapnak érte, az Isten nevének teljes meggyalázása. Nem tudom, hogy vannak-e olyan emberek, akik ezt teszik, remélem, hogy nem - de ha mégis, ők nem Jézus Krisztust képviselik. Jézus arra ösztönözte az embereket, hogy így imádkozzanak: „Jézus Krisztus, dicsőüljön meg a neved! Mennyei Atyánk, szenteltessék meg a neved!"

A második imánk az, hogy „Jöjjön el a Te országod!" Tudjátok, ez a sok gonosz és romlott dolog a világon azért van, mert a földön nem Isten uralkodik, hanem az ördög. Ezért van romlottság, megvesztegetés, erkölcstelenség, és mindenféle hasonló gonosz dolog. Az emberek pedig szenvednek. A kicsi gyerekek is szenvednek. Mit kellene imádkoznunk? „Mikor fogsz visszajönni, Úr Jézus, és mikor fogod megalapítani a királyságodat ezen a földön?" Ez a másik dolog, amivel törődnünk kell. Az Egyháznak pedig - nem a kőépületekre gondolok, és nem is a mindenféle felekezetre, akik templomba járnak és egyháznak nevezik magukat, hanem azokra az emberekre, akik Krisztus követőinek tartják magukat -, tehát nekünk, keresztyéneknek meg kellene jelenítenünk az emberek számára, hogy milyen Isten királysága. Az Egyháznak, azaz Isten népének, mint közösségnek meg kellene mutatnia a többi embernek, hogy ilyen Isten királysága. Egy „ízt" kellene adnunk a világnak arról, hogy milyen Isten királysága. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a legtöbb keresztyén kudarcot vall, amikor arra kerül a sor, hogy be kellene mutatniuk Isten királyságának elveit és értékeit. Ebből meg kell térnünk, és azt kell mondanunk: „Uram, tényleg azt akarom, hogy eljöjjön a királyságod erre a földre! Valóban arra vágyunk, hogy elsősorban ezekben a kis közösségekben, ahol Krisztus követői találkoznak, amelyeket Te alapítottál, Isten királysága érzékelhető módon nyilvánuljon meg. Uram, jöjj el hamar a mennyből, és alapítsd meg a királyságodat a földön! Enyhítsd a szenvedő emberiség fájdalmát és szenvedését!" Bármennyire is próbáljuk a legtöbbet megtenni magunktól, hogy segítsünk a szenvedő embereknek, az árváknak, az özvegyeknek, a szegényeknek, a betegeknek, és mindenki másnak, bármit is teszünk, az csak egy csepp a tengerben, mert a szükség annyira hatalmas. A legvégső megoldás a világ számára az, hogy Jézus Krisztus visszatér a mennyből a földre, és megalapítja a királyságát, amely a békesség királysága lesz. Legyen az a teher a szívünkön, hogy ez hamarosan megtörténjen. Ez tehát a második ima.

A harmadik ima az, hogy „Uram, legyen meg a Te akaratod a földön, ahogyan a mennyben is!" Elsősorban a saját életünkben. Semmi értelme azt kérni, hogy legyen meg Isten akarata a földön, ha nem akarod azt a te saját életedben. Ha nem veszed elég komolyan a Biblia olvasását, hogy megismerd Isten akaratát, miből gondolod, hogy megvalósulhat Isten akarata a földön, ha az nincs meg elsősorban a te életedben? Imádkozzuk azt, hogy legyen meg Isten akarata az életünkben. „Uram, azt akarom, hogy legyen meg az akaratod az életemben, ahogyan a mennyben is beteljesedik az akaratod." Hogyan lesz meg Isten akarata a mennyben? Az angyalok nem rohangálnak fel-alá, hogy ezt vagy azt tegyenek Istenért. Néha a keresztyének azt mondják egymásnak: „Gyerünk, menjünk és tegyünk valamit Istenért!" Isten nem akarja, hogy ezt tedd! Mit tesznek az angyalok? Mit tett Gábriel arkangyal? Isten előtt várakozott, mintha imádkozna. Isten előtt várakozott, és azt mondta: „Mindenható Isten, mi az akaratod, hogy megtegyem?" Mint a nagy irodákban, ahol van egy szolgáló személy, aki ott ül, és készenlétben van. Az igazgató irodája előtt ül, és arra vár, hogy amikor az igazgató megnyom egy csengőt odabent, benyit hozzá, és megkérdezi: „Mit kell tennem, Uram?" Az igazgató pedig azt mondja neki: „Menjen, és vigye el ezt az iratot ide!", vagy valami ehhez hasonló. A szolga pedig elmegy, megteszi, visszajön, és leül a székre. Isten is azt akarja, hogy így várjunk Rá. „Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Uram, sok dolgom van a földön: gondoskodnom kell a családomról, dolgoznom kell, hogy keresetem legyen, de mindezek közepette, a szívem mélyén mindig előtted várakozom. Mi az akaratod, mit tegyek? Mindig elérhető vagyok számodra Uram, hogy halljalak Téged." Ez hasonló ahhoz, mint amikor a rendőrök egy adó-vevő készülékkel járőröznek. Mindig be van kapcsolva, de nem beszélnek rajta egyfolytában. Végzik a dolgukat, irányítják a forgalmat, vagy bármi mást, ami éppen a feladatuk, de ez a készülék mindig be van kapcsolva, és ők mindig figyelnek rá. Van úgy, hogy csupán 2-3 hívás érkezik rajta egy nap, és ennyi. A készülék azonban mindig készenlétben van, és ha jön egy hívás, azonnal válaszolnak rá. Ha azt mondják nekik: „Menj el ide vagy oda!", azonnal letesznek minden mást, és indulnak. Nekünk is ilyennek kell lennünk. Ilyenek az angyalok is. Mindig készen állnak, és azonnal megteszik Isten akaratát, amikor Isten azt mondja nekik, hogy tegyenek meg valamit. Abbahagynak bármi mást, amivel éppen foglalkoznak, és megteszik. Azért imádkozunk, hogy az Úr akarata meglegyen a földön, ahogy a mennyben is. „Uram, meg akarom tenni az akaratodat azonnal, amint meghallom." Az angyalok örömmel teszik Isten akaratát. Nem megnyúlt arccal, mogorván és panaszkodva, hanem örömmel. Végül pedig: maradéktalanul megteszik. Nem fél munkát végeznek, és aztán visszajönnek. Amikor Jézus azt mondta a kereszten: „Elvégeztetett!", ez egy olyan alapelv, amely alapján egész életében élt. Ha az édesanyja azt mondta neki: „Menj, és hozz egy vödör vizet a falu kútjából", amikor még 12 éves fiú volt, akkor nem egy fél vödör vizet hozott, hanem egy teljes vödörrel. Ezek apró dolgok. „Legyen meg az akaratod a földön, ahogyan a mennyben is! Uram, úgy akarom megtenni az akaratodat, hogy várok előtted, és amikor meghallom a hangodat, azonnal meg akarom tenni örömmel és teljes egészében. Így akarom megtenni a Te akaratodat. Azt akarom, hogy ez az egész családomban így legyen. Azt akarom, hogy így legyen a helyi gyülekezetünkben. És azt akarom, hogy így legyen a városomban, az országomban, és az egész világon." Vegyük észre ezt a sorrendet: Isten neve, Isten királysága, Isten akarata. Az életem fókusza eltolódik az én-központúságtól az istenközpontúság felé. Amikor Ádám azt választotta, hogy eszik a jó és a rossz tudásának a fájáról, akkor tulajdonképpen egy én-központú életet választott: „Mostantól én vagyok a középpontban, és nem akarom, hogy Isten legyen az életem középpontja." Az Élet Fája azt jelentette, hogy Isten az élete középpontja, de ő nem akarta azt. Jézus azért jött, hogy visszavigyen minket az Élet Fájához, hogy istenközpontú életünk legyen, mert ez az, amikor „a fejünk fent van". Amikor én-központúan élsz, akkor a fejed tetején jársz, és a lábaid vannak fent. Minden a feje tetején áll. Az Ap. csel. 17:6 azt mondja, hogy Pál és a többi apostol a feje tetejére állították a világot ( az angol fordítás szerint - a ford.), akkor tulajdonképpen visszaállítják a világot a helyes állásba. Úgy néz ki, mintha fejjel lefelé lenne, mert mindenki más fejjel lefelé sétálgat, de valójában az a helyes pozíció. Azt tanította az embereknek, hogy istenközpontúak legyenek, és a fejük felül legyen. Krisztus azért jött, hogy ezt tegye.

Amint ezt megtettük, akkor érkeztünk el a mi kéréseinkhez. Helyes dolog a saját kéréseinkért imádkozni? Teljes mértékben! Helyes dolog anyagi dolgokért imádkozni? Teljesen rendben van, hiszen szükségünk van azokra a dolgokra a földön. Ebben a kis imában: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", elsősorban azt vegyétek észre, hogy Isten nem akarja, hogy csak a saját szükségleteitekre gondoljatok. Ha éhes vagy, és a körülötted élő emberek és a hívő társaid éhesek, ne csak azt mondd, hogy „Uram, adj nekem ennivalót!" Mi a helyzet a többiekkel? Ha valamiben szükséget szenvedsz a családoddal, és a hívő társaid is szükségben vannak, értük is ugyanúgy imádkozz, mint magadért. Akarod, hogy a gyerekeid megházasodjanak? Vannak olyan emberek a környezetedben, akik meg akarják házasítani a gyerekeiket? Imádkozz értük is, ne csak a saját gyerekeidért! Isten bőségesen gondoskodni fog rólad, ha elkezdesz más emberekről is gondot viselni. Ezt látom 40 éve, kipróbáltam, és megtapasztaltam. Ha te törődsz Isten családjával, Isten különösen törődni fog a te családoddal. Ne azt mondd tehát, hogy „add meg nekem", hanem azt, hogy „add meg nekünk"! Változtassuk meg a gondolkodásunkat, ne csak ezeket ismételgessük sablonosan. Nem. Arról van szó, hogy gondunk legyen mások szükségleteire is. Nem azt mondom, hogy ne imádkozz saját magadért. Nem az kell mondanunk, hogy „add meg nekik a mindennapi kenyerüket". Nem kell önsanyargatónak, és szuperszelleminek lennünk. Jézus azt mondta, így imádkozzunk: „add meg nekünk a mindennapi kenyerünket". Nekem is szükségem van rá! Nekem is arra van szükségem, hogy a gyerekeim megházasodjanak, de a mások gyerekeire is gondolok, és mások szükségleteire is. Nekem is lakásra van szükségem, és nekik is. Munkára van szükségem, és nekik is munkára van szükségük. Ebbe a kis kérésbe, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", sok minden beletartozik. A mindennapi kenyér mindazokat a dolgokat jelképezi, amikre szükségünk van itt a földön: étel, ruházat, lakás, a gyerekeink iskoláztatása, mert csak ha jó oktatást kapnak, akkor tudnak felnőtt korukban munkát szerezni, hogy ők is megkaphassák az ő mindennapi kenyerüket: ételt, ruházatot és lakást.

Azt látom tehát, hogy amikor valamilyen földi dolgot kérünk, azt kérjük, hogy meglegyen az ennivalónk, a ruhánk, legyen hol laknunk, a gyerekeink kapjanak jó oktatást, tehát olyan dolgokat, amik a földi életben való boldoguláshoz szükségesek. Ide tartozhat még az orvosi ellátás és a testi egészség is. A testi egészségért is lehet imádkozni. Ez mind benne van ebben a kérésben: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma". Alapjában véve ezért imádkozunk: „Uram, segíts nekünk, hogy egészséges életet tudjunk élni a földön, hogy meg tudjuk keresni a kenyerünket és gondoskodni tudjunk magunkról." Nem azt várom, hogy manna hulljon az égből. Nem! Az az elvárás, hogy elmenjek dolgozni, és megkeressem a kenyeremet, tehát azért imádkozom, hogy legyen munkám és lakásom, hogy gondoskodni tudjak a családomról. Ez mind benne van ebben az imában, és teljesen rendben van ezeket kérni Istentől. Lehet, hogy Isten még többet is ad, mint amit kérsz. Lehet, hogy nem csak kenyeret ad neked, hanem fagylaltot is, pedig nem is kérted. Persze, nincs semmi kivetnivaló abban, ha néha fagylaltot kérsz, de nem ez a fő imaterhünk. Amit ezzel mondani akarok: nem luxus - és élvezeti cikkeket kérünk Istentől. Ha Isten mégis megad nekünk luxusdolgokat, az is rendben van, de ne keveredj adósságba azért, hogy megvehesd azokat. Soha! Ha Isten megáld anyagilag és lesz elég bevételed, hogy megvegyél valamit, pl. egy olyan háztartási eszközt, amivel időt takaríthatsz meg, vagy néhány kisebb kényelmi eszközt, hogy pl. a közlekedést könnyebbé tedd, akkor nyugodtan tedd meg, ebben nincs semmi helytelen. Csak ne tedd ezt az imád egyetlen céljává és ne erre összpontosíts, mintha csak ezt akarnád az életedben. Ezt hagyd Istenre. Keresd az Ő királyságát és az igazságát, és Ő megadja neked mindazt, amiről tudja, hogy az jó neked, és elveszi azokat a dolgokat, amik nem jók neked.

Ne habozzunk tehát anyagi dolgokat kérni az Úrtól imában, feltéve, hogy a 4. helyen áll ez a kérésünk. Ne felejtsük el azt sem, hogy ez a kérés a „legyen meg a Te akaratod" után következik. Azért imádkozom, hogy „Uram, adj nekem egészséget, hogy meg tudjam tenni az akaratodat a földön is - ahogyan megteszik a mennyben is." Ez a lényeg. Miért kérem mindezeket a dolgokat? Miért kérek ételt, ruhát, lakást, oktatást a gyerekeimnek? Azért, hogy meg tudjam tenni Isten akaratát a földön! Ez volt az előző kérésünk! „Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is", és azért, hogy ezt meg tudjuk tenni, „Uram, add meg nekünk a mindennapi kenyerünket: ételt, ruhát, lakást, oktatást a gyerekeinknek, hogy ők is meg tudják tenni az akaratodat a földön az ő generációjukban".

Ezután következik az ötödik kérés. Érdekes, hogy még a bűnök bocsánatáért való kérés is azután következik, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma". Ez azt tanítja nekünk, hogy teljesen rendben van, ha anyagi dolgokat kérünk Istentől. Hogyan tudnánk élni a földön máskülönben? Ezután következik: „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek". Mi a feltétel? Mit kérsz Istentől, hogy hogyan bocsásson meg neked? Pontosan úgy, ahogyan te is megbocsátottál valaki másnak, aki ártott neked. Ha valaki, aki ártott neked, odamegy hozzád, és bocsánatot kér, ezt mondod neki? „Nos, megbocsátok, de soha nem tudom elfelejteni, amit velem tettél." Ez azt jelenti, hogy amikor Istenhez imádkozol: „Bocsásd meg vétkeinket, ahogyan mi is megbocsátunk másoknak", akkor Isten azt fogja neked mondani: „Megbocsátok, de soha nem fogom elfelejteni, hogyan lázadoztál ellenem az elmúlt évek során." Azt akarod, hogy Isten is így bocsásson meg neked? Vagy azt akarod, hogy Isten így bocsásson meg: „Figyelj, nem akarok még emlékezni sem arra, hogy mi mindent tettél a múltban." Megmondom nektek őszintén, hogy én azt akarom, hogy Isten így bocsásson meg nekem. Isten azt mondja, hogy jobban teszed, ha te is így bocsátasz meg másoknak.

Az imában található hat kérés közül Jézus ezt az egyet emelte ki a végén, a Máté 6:14-15-ben, és azt mondta: „ Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. " Ennyi. Ez az egyetlen imakérés a hat közül, amit kiemelt és hangsúlyozott. Ha azonban megbocsátotok az embereknek, csakis akkor, a mennyei Atyátok is meg fog bocsátani nektek. A bűnbocsánat tehát feltételhez kötött. Így van, ez nem egy feltétlen dolog. Jézus nagyon is világossá tette: nem számít hány évig éltél Istenhez hűségesen, ha nem bocsátotok meg valakinek, akár csak egyetlen embernek is, akkor a mennyei Atya sem fog megbocsátani nektek. Ha ez nem így van, akkor Jézus hazudik. Sokan így gondolkodnak: „Nos, már 40 éve szolgálom az Urat, nem számít, ha van bennem egy kis neheztelés valaki iránt". Testvérem! Jobb, ha vigyázol! Meg fogsz lepődni a halálod után azon, hogy hol fogod végezni. Mert a menny és a föld elmúlnak, de Jézus beszédei semmiképpen sem múlnak el (Máté 24:35). A mennyei Atya nem fog megbocsátani senkinek, aki nem bocsátott meg egy másik embernek. Tehát, ha eddig nem tetted meg - és nem tudhatod, mikor fogsz meghalni -, tedd meg most azonnal. Ez nem azt jelenti, hogy oda kell menni hozzájuk látogatóba, és mindenféle dolgokat kell tenned értük, csak bocsáss meg nekik a szívedben! Ez az akaratodon múlik. Mondd azt most azonnal, ott ahol éppen ülsz, hogy „Uram, ennek és annak az embernek, aki ezt és ezt tette velem, most megbocsátok, a legjobbakat kívánom nekik, mostantól nem kívánok nekik semmi rosszat, hanem azért imádkozom, hogy megáldd őket, és szeretni akarom őket. Lehet, hogy soha többé nem látom őket az életben, de a hozzájuk való viszonyulásom most megváltozott, mert megbocsátottam nekik." Jézus nem azt mondja, hogy menj el hozzájuk, és látogasd meg őket. Ha találkozol velük, mosolyogj rájuk, de a szívedben bocsáss meg nekik! Erről van itt szó. Azt kell kérnünk az Úrtól, hogy ugyanígy bocsásson meg Ő is nekünk, és elhihetjük, hogy Ő ugyanígy fog nekünk megbocsátani.

Az utolsó kérés az imában: „Ne vigyél minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól." Észre fogjuk venni, hogy vannak olyan kísértések, amelyek túl erősek számunkra. Ezért így imádkozunk az Atyánkhoz: „Kérlek, Atyánk, soha ne engedd, hogy olyan kísértéssel kelljen szembenéznünk, ami túl sok nekünk." Megígérte az 1 Kor. 10:13-ban, hogy nem hagy minket azon felül kísértetni, mint ahogy azt el tudjuk viselni, de azt akarja, hogy ezt imában is kérjük Tőle. Magunkat is emlékeztetjük ezáltal, hogy mi se keveredjünk olyan helyzetbe, ami számunkra túl erős kísértést jelentene. Ha az ördög azt mondja neked: „ugorj le a templom tetejéről", ahogy Jézusnak is mondta, mondd azt, hogy „nem fogom megtenni", mert az Isten kísértése lenne. „Ne vigyél minket kísértésbe": Ne kérd Istentől, hogy védjen meg a kísértéstől, amikor bemész egy pornó-újságokat áruló könyvesboltba, és ne kérd Istentől, hogy védjen meg a kísértéstől, amikor rákattintasz egy pornó-oldalra az interneten. Nem fog megvédeni! Ha te magadtól mész oda, hogyan imádkozhatod azt, hogy „ne vigyél minket kísértésbe"? Nagyon óvatosnak kell lennünk! Sok keresztyén azért esik bűnbe, mert magukat hozzák kísértést okozó helyzetekbe. Ne sétálgass kihalt helyeken este egy olyan nővel, aki nem a feleséged! Nagy lehet a kísértés. Fiatalok, legyetek óvatosak! Ne hagyjátok, hogy olyan helyzetbe kerüljetek, amelyben kísértésnek teszitek ki magatokat, és egy pillanat alatt elveszíthetitek az egész bizonyságotokat Krisztusban, és tönkretehetitek a használhatóságotokat egész életetekre.

„Ne vigyél minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól". Azért imádkozunk, hogy maga Isten szabadítson meg minket a Sátántól és minden gonoszságtól. Hisszük, hogy meg tud tartani minket az eleséstől. Ez az, amiért imádkozunk. „Minden gonoszságtól szabadíts meg, Uram! Ne csak a 90%-ától, hanem a 100%-ától. Nem akarok semmilyen gonoszságot az életemben, szabadíts meg minden gonosztól!" Nem csak a fizikai gonoszságtól, hanem ami sokkal rosszabb: a szellemi gonoszságtól is. Szabadíts meg a bűntől! Ez egy imádkozás a bűn felett való győzelemért. „Uram, tarts meg az eleséstől! Ne engedd, hogy bűnbe essek a gondolataimban, a cselekedeteimben, a szavaimban, a hozzáállásomban, a szándékaimban - semmilyen területen! Uram, hiszem, hogy mindezekre az imákra válaszolni fogsz, mert minden hatalom a Tiéd. Tiéd az ország és a hatalom, és amikor mindezekre az imákra válaszolsz, Tiéd lesz minden dicsőség. Uram, soha nem az enyém lesz az érdem" (Máté 6:13). Végül egy Ámennel zárod az imát. Tudjátok mit jelent az Ámen szó? Azt jelenti, hogy elhiszem, hogy pontosan úgy lesz, ahogyan imádkoztam érte. Nagyon jó dolog így befejezni egy imát: Jézus nevében kérem ezt, és tudom, hogy így lesz az életemben.

Isten segítsen nektek, hogy mától megváltoztassátok az imádkozásotok módját: legyen az istenközpontú, törődjetek másokkal is, és higgyétek el, hogy amikor kértek, a mennyei Atyátok megadja nektek, amiket kértek, sőt annál többet is.

Isten áldjon titeket!