Transcript of The Power Of God's Word

Ma Isten igéjének fontosságát fogjuk megnézni a keresztyén életünkben. A Biblia legelső fejezetétől kezdve megtaláljuk Isten igéjének fontosságát, Isten kimondott Igéjét, amelyben kijelenti a célját az ember számára. Mit látunk a Mózes 1. könyvének első fejezetében? Újra és újra ezeket a szavakat olvassuk: „És monda Isten". Ez Isten Igéje, Isten kimondott szava, amely teremtő erejű volt. Amikor azt mondta: „ Legyen világosság", azonnal világosság lett. „ És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől ", és lett mennyezet. „ És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz ", és a vizek egy helyre gyűltek, és kialakult a szárazföld. Ehhez hasonlóan, azt találjuk, hogy a földet, amelyet a bűn lerombolt a Sátán bukása miatt az 1 Mózes 1:1-2 igeversek között, Isten újraalkotja az 1 Mózes 1-ben. Ezt az újraalkotást pedig a kimondott Igéjével tette meg, és a Szent Szellem munkálkodásával, amelyről a 2. igeversben olvasunk.

Tehát rögtön a Biblia első fejezetétől kezdve megtaláljuk Isten kimondott Igéjének az erejét. Ezért olyan fontos, hogy nyitottak legyünk Isten kimondott Igéjére, amely a Bibliában van. Amikor a Biblia utolsó fejezetéhez érünk, a Jelenések könyvéhez, ismét azt találjuk, hogy nagy fontosságot tulajdonít az Úr Isten igéjének a Biblia utolsó bekezdésében. A Jelenések 22:18-19 az Isten Igéjéhez való hozzáállásunkról beszél: ami „ebben a könyvben le van írva". Ez kimondottan a Jelenések könyvére utal, de a teljes Bibliára is érvényes! Nem szabad hozzáadnunk vagy elvennünk Isten Igéjéből, ez az, amit ez az igeszakasz leír. Ha hozzáadsz, akkor rád is lesújtanak azok a csapások, amikről ez a könyv ír, és ha elveszel belőle, akkor Isten kitörli őt az Élet könyvéből.

Azt látjuk tehát, hogy a Biblia legelső és legutolsó fejezeteiben nagyon hangsúlyos Isten Igéjének a fontossága. Ha megnézzük Jézus Krisztus földi szolgálatát, azt találjuk az egyik legkorábbi, az életére vonatkozó leírásban a Lukács 2-ben, hogy amikor 12 éves volt, és a templomban beszélgetett az írástudósokkal, Isten Igéjéről vitatkozott velük. A Lukács 2:46-ban azt olvassuk, hogy „ megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, amint őket hallgatta, és kérdezgette őket ". Azt látjuk ebből, hogy már az elejétől kezdve, a legelső képnek, amit Jézusról kapunk fiatal fiú korából, Isten Igéje áll a központjában. Isten igéjéről beszélgetett, kérdéseket tett fel, és talán magyarázatokat is adott. A 2:47 igevers így folytatja: „ És mindnyájan, akik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein ". Tehát Jézus Krisztus gyerekkorától kezdve, a Bibliának nagyon alapos tanulmányozója volt. A Biblia akkoriban csak az Ótestamentumot jelentette. Ne felejtsük el, hogy neki nem volt írott Bibliája, mint nekünk, amit könnyen olvashatott volna otthon. Nagyon kevés példánya volt elérhető az Ószövetségnek. Mindegyiket kézzel írták pergamentekercsekre, nagyon drága volt birtokolni belőle egy-egy példányt, és általában csak a zsinagógákban volt megtalálható. A zsinagógákban tanították a gyerekeket, oda jártak iskolába, és általában ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy Isten Igéjét hallhassák. Jézusnak is csak ez a lehetősége volt az alatt a 12 év alatt, de Ő gondosan odafigyelt, magába szívta, és megismerte a Szentírást. Kétségtelen, hogy ezt a gyakorlatot folytatta egész életében. Amikor 30 éves lett, és elkezdte a szolgálatát, ismét látjuk, mekkora hangsúlyt fektet Isten igéjére, rögtön a szolgálata elején. Amint megtörtént a vízbemerítése, a pusztába ment, ahol 40 napig böjtölt és imádkozott. Amikor ez az idő letelt, az ördög eljött, hogy megkísértse őt. Ez Isten tervének része a fia számára a földön. Az ördög bizonyos kísértésekkel szembesítette Őt, Jézus pedig Isten Igéjével válaszolt neki. Csak ennyit mond: Meg van írva. Ez a válasz számomra. Megkísértesz engem azzal, hogy változtassam a követ kenyérré, mert nem ettem 40 napja, és éhes vagyok, de én Isten Igéjével élek.

Jézus az 5 Mózes 8-ból idézett egy írást az ördögnek, amely így hangzik: „ Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Isten szájából származik ". Ezt a Lukács 4:4-ben olvassuk, illetve teljesebb változatban a Máté 4:4-ben. Ez pedig egy idézet az 5 Mózes 8:3-ból: „ az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik" . Hogyan kell tehát élnie az embernek? Minden Igével, amely Isten szájából származik. Ezek Jézus első kimondott szavai, amelyeket a Bibliában lejegyeztek, miután megkezdte a szolgálatát a vízbe merítése után. Az ember nem csak kenyérrel él, és ide bármilyen olyan dolgot behelyettesíthetünk, amikre a földi életünkben szükségünk van fizikailag. Az nem elég. Az embernek minden olyan Igével kell élnie, amely Isten szájából származik. Más szavakkal, ha elmulasztok valamit abból, amit Isten szólt nekem, abban a mértékben nem lesz meg nekem az Életnek az a teljessége, ami Isten akarata lenne a számomra.

Úgy hiszem, hogy ez az oka annak, hogy nagyon sok keresztyén élete olyan sekélyes, mert nem ismerik a keresztyén előjogaikat, ezért félelemben és bizonytalanságban élnek, legyőzték őket a bűneik. Mi az oka mindezeknek? Miért van annyi zavarodottság az otthonaikban? Miért van az, hogy olyan sok hívő gyerekei tévútra kerülnek? A válasz mindezekre erre az egy okra vezethető vissza: Sok keresztyén nem veszi komolyan Isten Igéjének rendszeres tanulmányozását és befogadását. Ezért nem lehet igazi életük. Jézus ezt a táplálkozáshoz hasonlította. „ Nem csak kenyérrel él az ember". Mindannyian tudjuk, hogy szükségünk van ételre, hogy erősek maradjunk, hogy folytatódhasson a földi életünk, és Jézus ehhez hasonlította Isten Igéjét! Pontosan úgy, ahogyan szükséged van a napi táplálékra a földi életed során, van itt valami, ami még fontosabb, mint az étel: hogy befogadjuk Isten igéjét.

Amikor az ördög másodszor is megkísértette Jézust a pusztában, Isten Igéjét idézte neki! Amikor az ördög észrevette, hogy Jézus olyan ember, aki Isten Igéjét idézi, akkor ő is Isten Igéjét idézte, hogy félrevezesse őt. Azt mondta neki: Miért nem ugrasz le a templom tetejéről? Mert meg van írva: „ Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe " (Máté 4:6). Jézus erre azonban azt mondta: „ Az is meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet" (Máté 4:7). Jézus válaszából megtanulhatunk még valamit Isten Igéjéről, ez pedig a következő: az ördög lehet, hogy Isten Igéjéből vett idézetet használ úgy, hogy kiragadja azt a szövegkörnyezetéből. A kereszténység 2000 éves története számtalan példával szolgál erre. Különböző szekták és csoportok mindenféle tanítást hoztak létre azáltal, hogy kiragadtak egy-egy Igét a szövegkörnyezetéből, és egy tantételt, majd egy felekezetet építettek fel a tantétel köré. Nem veszik észre, hogy az ördög idézte nekik azt a bizonyos igeverset: „meg van írva".

Amit ebből megtanulhatunk az az, hogy Isten teljes igazsága nem az, hogy „meg van írva", hanem az, hogy „ meg van írva, viszont az is meg van írva". Más szavakkal össze kell hasonlítanunk a Szentírást a Szentírással ahhoz, hogy Isten gondolkodásmódját teljesen megértsük. Ezért fontos, hogy ha valóban haladni akarsz a keresztyén életedben, gondosan kell tanulmányoznod a Szentírást.

A Biblia azt mondja a 2 Tim. 3:16-ban, hogy „A teljes írás Istentől ihletett", vagyis Isten belélehelte a Szellemét, más szavakkal: van valami különleges ebben a könyvben, amit Bibliának nevezünk. Ez a 66 könyvecske, amikből összeáll a Biblia, Isten Igéje, Isten lehelete benne van ezekben az Igékben. Ezek nem csak szavak, annak a jelentése, hogy „Istentől ihletett" az, hogy Isten lehelete van bennük. Gondoljunk arra, amikor Isten megteremtette Ádámot, vette a föld porát, és elkészítette az ember formáját: kezeket, szemeket, lábakat, és minden testrészét, de ettől ő még nem volt ember. Ekkor Isten belélehelt az emberbe, és hirtelen megelevenedett, élő lélekké lett. Isten Igéje pontosan ilyen: mint amikor Ádám megkapta Isten leheletét, és amikor Jézus megjelent a tanítványainak a feltámadása után; ekkor azt olvassuk az Igében, hogy rájuk lehelt, és azt mondta nekik: „Vegyetek Szent Szellemet!" A 2 Tim. 3:16 azt mondja, Isten Igéje is valami olyasmi, amiben Isten lehelete van, Élet van a szavaiban. Ahogyan Élet volt Ádámban, és ahogyan a Szent Szellem eljött azokhoz a tanítványokhoz, akikre Jézus rálehelt. A Szentírás Igéi tehát nem csak történetek, nem csak üres szavak. Ha ígéret van Isten igéjében, Isten lehelete benne van abban az ígéretben! Hatalmas erő van Isten igéjében!

A Zsidó 4:12 azt írja: „Isten igéje élő és ható", és képes megítélni a szívek gondolatait és szándékait. Isten Igéje olyan, mint egy keresőlámpa. Élő, ható és erőteljes, amely képes a szívünk mélységeibe is bevilágítani. Hasonló egy röntgenhez, ami képes átvizsgálni a testünket, és megmutatni, ha valahol valami gond van belül. Milyen hasznosak ezek a röntgengépek orvosi célokra! Isten Igéje is ehhez hasonló. Egyenesen a szívünk mélységeibe hatol, és megmutatja nekünk azokat a területeket, ahol gond van. Az az ember, aki folyamatosan aláveti magát Isten Igéje világosságának, nagyon sok mindent fel fog fedezni a saját életében, amelyeket helyre kell igazítania. Isten pedig segíteni fog ebben.

A 2 Tim. 3:16 így folytatódik: „ A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre ". Isten arra használja az Igéjét, hogy megjobbítson minket, hogy tanítson minket, hogy neveljen minket, és hogy az igazságosság útján vezessen minket, amelynek a végső célja, hogy Isten embereiként (férfiak és nők is) tökéletesen fel legyünk készítve mindenre, amit Isten akarata szerint tennünk kell. Helyénvaló lesz a viselkedésünk, erősek leszünk, és képességgel fogunk rendelkezni. Isten igéje olyan, mint az étel. Azonban Isten Igéje egy kardhoz is hasonlít, amelyet a Sátánnal való harcban használhatunk. A legjobb példa erre maga Jézus, amikor a Máté 4-ben leírt három kísértéskor semmi más fegyvert nem használt, csak Isten írott Igéjét. Ha ismerjük Isten írott Igéjét, minden alkalommal elűzhetjük a Sátánt, amikor odajön hozzánk bármilyen módon megkísérteni minket. Ha nem ismered Isten írott igéjét, akkor tehetetlen vagy.

Az Efézus 6:17 azt írja, hogy Isten Igéje a Szellem kardja. Ezzel a karddal küzdhetünk a Sátán ellen. Itt egy katonai szemléltetést olvashatunk. Abban az időben egy katona sem indult volna harcba kard nélkül, ez a felszerelésének a legfontosabb darabja volt a támadáshoz. Az Efézus 6-ban leírt összes többi eszköz a védelmet szolgálta: a mellvért, a sisak, a saruk. Mindezek a dolgok a védelmünket szolgálják (Efézus 6:13-17). Van azonban egy fegyver Isten teljes fegyverzetében, amely támadásra való, amellyel harcolhatunk az ellenséggel. Ez nem más, mint a Szellem kardja. Isten Igéje egy olyan kard, amellyel elűzhetjük a Sátánt. Ha a Sátán problémákat okoz neked, elüldözheted őt Isten Igéjével, ha tudod, melyik Igét kell idézned neki. Jézusnak minden kísértésre volt egy bizonyos Igéje. Honnan tudta ezeket? Ez nem természetfeletti módon adatott neki, lévén, hogy Ő Isten. Ne felejtsük el, hogy amikor Jézus a földre jött, önként feladta az isteni képességeit. Természetesen továbbra is Isten volt a személyében, és bűntelen volt, de feladta azt az előjogát, hogy hozzáférése legyen az isteni erőforrásokhoz, amelyekhez Istenként hozzáférése volt, úgy mint mindenható erő és mindentudó bölcsesség. Ezeket mind feladta azért, hogy olyan ember legyen, mint mi - máskülönben nem lehetett volna példa számunkra. Amikor a földre jött, egy kisbabaként született meg, és semmi nem volt az Ő elméjében Isten Igéjéből ugyanúgy, ahogy egy kisbabának sincsenek a fejében információk Isten Igéjéről, amikor megszületik. Az a kisbaba később úgy tesz szert a tudásra, hogy olvassa vagy hallgatja azt. Ezért Jézus is megtöltötte az elméjét Isten Igéjével, miközben felnövekedett. És abból az „adatbázisból", amit az évek során eltárolt az elméjében, a Szent Szellem ki tudott választani egyet, ami az első kísértésre válasz volt, és egy másikat, ami a második kísértésre válaszolt, és egy harmadikat, ami a harmadik kísértésre volt helyes válasz. Pontosan ez az, amit a Szent Szellem értünk is meg akar tenni!

Minden olyan körülményben, amellyel szembenézünk - és ezt tapasztalom már több, mint 47 éve, amióta újjászületett keresztyén vagyok -, úgy találtam, hogy sok nehéz vagy bonyolult helyzet, megpróbáltatás, nehézség során a Szent Szellem kiválaszt egy Igét, és odaadja nekem. Honnan veszi Ő azt elő? A Bibliából, amit eltároltam az elmémben. Ahogyan olvasom a Bibliát, az évek során felépítettem belőle egy igei „adatbázist" a fejemben. Mivel azonban a memóriánk nem tökéletes, újra és újra el kell azokat olvasnunk. Nem csak azért, hogy felfrissítsük a memóriánkat, hanem azért, mert ugyanabból az Igéből Isten új világosságot adhat nekünk valamire. Ezt nagyon sokszor megtapasztaltam már. Ugyanazt az igeverset huszadszor vagy ötvenedszer olvasva, meglátok benne valami újat, mert Isten Igéje a világosság. Nem olyan, mint az ember szava, nem olyan, mint egy kémia-könyv, ahonnan megtanulsz valamit, és azután már tudod, és tovább léphetsz egy magasabb osztályba. Nem olyan, mint a matematika, hogy amint megtanultad az összeadást, továbbléphetsz, hogy megtanuld a kivonást. Isten igéje nem ilyen. Isten igéje olyan, mint egy kifogyhatatlan forrás. Olyan vízforrás, ami sosem apad el. Lehet, hogy századszor olvasol el egy igét, és mégis találsz benne valami újat. Ha folyamatosan gondolkodsz Isten Igéjén (és ezért fontos gondolkodni Isten igéjéről), akkor a Szent Szellem a megfelelő időben a megfelelő Igét fogja előhívni az emlékezetünkből mindabból, amiket eltároltunk ott, odaadja nekünk, és az pontosan az a segítség lesz, amire abban a helyzetben szükségünk van. Sok keresztyén soha életében nem tapasztalja ezt meg, mert nem tanulmányozzák gondosan Isten igéjét.

Hadd mutassak egy igét az 1 Zsoltárból, ami egy elég jól ismert igeszakasz sok keresztyén körében. Az első Zsoltárban Dávid ezt írja:

„ Áldott (boldog) az az ember, akinek az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal " (Zsolt. 1:1-2)

Az Úr törvénye abban az időben csak az ószövetségi írásokat jelentette. Mózes öt könyvének törvénye, és még néhány bibliai könyv, amik Dávid ideje előtt íródtak. Ez nagyon kis része volt az Ószövetségnek. Dávidnak csak ennyi állt rendelkezésre Szentírásként. Azt írta, hogy áldott (boldog) az az ember, aki ezeken az írásokon gondolkodik, ha ezekben van gyönyörűsége. Nem csak azért olvassa őket, hogy könnyítsen a lelkiismeretén, hanem abban volt gyönyörűsége, ha éjjel-nappal ezeken a törvényeken gondolkodik. Azokban az időkben talán csak néha tudták olvasni vagy meghallgatni az írásokat a zsinagógákban, aztán gondolkodtak rajtuk. Nem volt otthon Bibliájuk. Abban az időben még nem létezett a Biblia ebben a formában. Voltak azonban Szent íratok pergamentekercseken a zsinagógákban, ahol Dávid hallgathatta azokat, aztán napközben gondolkodhatott rajtuk. Azt írja, hogy egy ilyen ember olyan lesz, „mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lesz ". Milyen gyönyörű kép egy fáról, amely sosem szárad el, hanem mindig zöldell. Ez a kép jellemzi azt az embert, aki mindenkor Isten Igéjén gondolkodik. Ez a frissesség képe: egy fa, amely mindig zöldell. Ez az igeszakasz arra tanít minket, hogy a frissességhez vezető út az, ha mindig Isten Igéjén gondolkodunk. Ezt tapasztaltam az évek során én is. Sokat gondolkodom Isten Igéjén, és az életem friss, soha nem kell „kiszáradnom". Isten nem csak akkor ad nekem Igét, mint Jézus esetében, hogy szembenézzek a kísértéssel, hanem olyan Igét is ad nekem, amit másnak kell átadnom, amikor ők néznek szembe kísértéssel és megpróbáltatással. Ez nem csupán azért van, mert tanító vagyok. Neked is adhat ilyen Igét Isten. Lehet, hogy nem állhatsz fel a szószékre, hogy bizonyos ideig beszélj (mert az egy szellemi ajándék), de lehet, hogy kapsz egy Igét, amelyet elmondhatsz másnak, amikor ők nehéz helyzetben vannak. Lehet, hogy csak egy mondat a Szentírásból. Vagy levélben leírsz egy mondatot a Szentírásból egy olyan embernek, aki egy bizonyos nehézséggel küzd éppen. A Szent Szellem ki tud emelni egy Igét abból az „adatbázisból", amit eltároltál az emlékezetedben, a megfelelő Igét nem csak számodra, hanem valaki más számára is. Micsoda hatalmas dolog ez! Ez azt jelenti, hogy nem csak friss vagy, hanem gyümölcsöt is hozol: „Idejekorán megadja gyümölcsét". Ez azt jelenti, hogy gyümölcs terem a fa ágán, és tudjuk, hogy a fa nem saját maga számára termi a gyümölcsöket. Minden fa azért terem gyümölcsöt, hogy megáldja vele azokat az embereket, akik leszedik a gyümölcsöt, és megeszik azokat. Itt tehát egy olyan emberről van szó, aki gondolkodik Isten Igéjén, ő maga is friss marad az év 365 napján, a levelei mindig zöldek. Idejekorán megadja a gyümölcsét is, ami azt jelenti, hogy amikor szükség van rá. Más emberek pedig odajöhetnek, és leszedhetik azt a gyümölcsöt, hogy ők is felfrissüljenek tőle. Ez csodálatos dolog! Csodálatos így élni! Isten akarata az, hogy így éljünk: nyissuk ki a szívünket, olvassuk Isten Igéjét, gondolkodjunk rajta, küzdjünk meg az ördöggel a segítségével kardként, táplálkozzunk vele szellemi táplálékként, és igyunk belőle, ahogyan a fa magába szívja a vizet a folyóból, és így mindig friss marad. A folyó itt egy kép Isten Igéjéről. Ennek a folyónak a vizét a fa „felszívja"a gyökerén keresztül, és folyamatosan frissen tartja. Gyümölcsöt is hoz azáltal, hogy a fa nedve átjárja a fa ágait, hogy más emberek is áldottak lehessenek.

Mindez úgy jön létre, hogy Isten Igéje belénk ivódik. Van még valami. A Jeremiás 23-ban azt olvassuk, hogy Isten Igéje olyan, mint egy kalapács, és mint a tűz. Azt írja, hogy Isten Igéjének ilyen hatalma van. A Jeremiás 23 a különböző típusú hamis prófétákról is beszél, és azt írja, hogy ezeket a prófétákat nem az Úr küldte. Olyan szavakat beszéltek, amik nem teremtek gyümölcsöt. Ha azonban az Úr Igéjét adták volna át az embereknek, annak lett volna eredménye. A Jeremiás 23:29-ben azt mondja az Úr: „az én Igém olyan, mint egy sziklazúzó pöröly, és mint a tűz". Isten Igéje el tudja pusztítani az utunkban álló sziklákat, amelyek akadályozzák az előrehaladásunkat. Isten Igéje olyan, mint a tűz, amely által folyamatosan ég bennünk a Krisztus iránti elköteleződésünk. Sok ilyen kép van, amit Isten az Ő Igéjére használ a Bibliában, hogy megmutassa nekünk a hatalmas erejét, amely felfrissít minket, táplál minket, képessé tesz minket arra, hogy megküzdjünk a Sátánnal, hogy gyümölcsöt teremjen általunk, amellyel megáld más embereket, és hogy tűzben tartson minket Krisztus iránti elköteleződésünkben, továbbá, hogy sziklazúzó pörölyként elpusztítson előlünk minden akadályt, amely az utunkban áll. Így végig tudunk menni azon az úton, amelyet Isten eltervezett számunkra az életünkben, mert az az Ő akarata, hogy betöltsd az Ő tervét az életedre vonatkozóan. Ehhez pedig Isten Igéjére van szükséged.

Isten áldjon!