Vedd fel naponta a keresztet Az Úr szólt Mózeshez, mondván: „Elég már e hegyet kerülgetnetek” (5 Mózes 2:3). Ha ugyanazon a szellemi szinten vagyunk mindig, akkor csak körbejárunk. Haladnunk kellene a bűn leküzdésében – és nem folyamatosan elbukni ugyanabban a bűnben, amiben elbuktunk évekkel ezelőtt is. Nem lenne szabad elveszíteni a fejünket vagy vágyakozva nézni a nők után, ahogyan 10 évvel ezelőtt tettük. Ha még mindig elbukunk ezeken a területeken, akkor csak körbejárunk. Az Úr most hív minket, hogy haladjunk tovább. Felvetted a keresztet tegnap? Talán igen. Az elegendő volt, hogy legyőzzed tegnap a gonoszt. (Máté 6:34). Ma egy új nap van, és újra a keresztre kell vinned a testi vágyaidat és a saját akaratodat. Ma meg kell halnod a nemi vágyaidnak, a haragodnak, a büszkeségednek, a pénz iránti szeretetednek, az elkeseredettségednek, stb. Ezek a vágyak hozzátartoznak a természetünkhöz, és velünk lesznek, amíg élünk. Ezért kell felvenni „naponta a keresztet,” míg be nem fejeződik a földi életünk. Felveszed a keresztet minden nap? Ha nem, akkor az Antikrisztus szelleme megtévesztett téged. Higgy benne, hogy minden Isten elrendelése Jób tudta, hogy mindene, ami volt – gyerekek, birtok és maga az egészsége – Isten ajándéka volt számára és Istennek minden joga megvan hozzá, hogy elvegye tőle, ha úgy akarja. Amikor elvesztette mindezeket imádkozott Istenhez és így szólt: „Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve! ” (Jób 1:21). Addig nem lehet imádni Istent, amíg magunk mögött nem hagytunk mindent – ez lehet bárminek a birtoklása, ami más valakié. Jób ezt mondta: „De ő jól tudja az én utamat. (Jób 23:10) Ma előrébb haladhatunk mint Jób és mondhatjuk a Róma 8:28 alapján azt, hogy “akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak.” Ha szeretjük Istent és kizárólag az Ő akaratának a teljesítését keressük az életünkben, akkor bármi is keresztezi az utunkat, – az Ő ereje hatalmas, hogy mindezek az akadályok együtt munkálkodjanak a Krisztushoz való hasonlóságunk növekedésében, amit tökéletes bölcsességgel és szeretettel eltervezett az életünkben. (Róma 8:29). Isten bemutatta Jóbot a Sátánnak, mint egy tökéletes, igaz embert az ő idejében. Nekünk jobbnak kellene lenni, hogy Isten jobbnak tudjon bemutatni minket a Sátánnak– mint az Ő gyermekét, aki sosem panaszkodik vagy morgolódik semmilyen körülmény miatt, hanem mindig köszönömöt mond mindenért. (Ef 5:20). Törekedj arra, hogy betöltsön a szeretet A legfőbb jele a szellemi betöltekezésnek a szeretet – ahogy a Róma 5:5 írja. Milyen nagy változások lennének a keresztyénségben, ha a szeretet jobban ki lenne hangsúlyozva, mint a “nyelveken szólás” – ha a Róma 5:5 nagyobb hangsúlyt kapna a szellemi betöltekezés ismertető jeleként, mint az Ap.csel. 2:4. Isten azt mondja, hogy hiába működik az életünkben a nyelveken szólás, a prófécia ajándéka vagy a hegyeket mozgató hit, még mindig semmik vagyunk Isten szemében, ha nincsen bennünk szeretet. (1 Kor 13:2) Más szavakkal, ha nem szólunk különböző nyelveken, soha nem prófétálunk és nincsen hegyeket mozgató hitünk, még mindig kaphatunk elismerést Istentől, ha van szeretet bennünk. Jézus megkapta az Atya elismerését amikor bemerítkezett, (Ez az Én szeretett fiam, akiben én gyönyörködöm.) mielőtt gyakorolta a Szent Szellem természetfeletti ajándékait a földi életében. Teljes volt Szellemmel 30 évig – tele volt szeretettel az Atya és mások felé. Így tette boldoggá az Atyát. A szeretet a legnagyobb dolog, mert az valójában a menny szelleme. Jézus így szólt: „aki engem látott, látta az Atyát” (János 14:9) Azután azt mondta: „Amiként engem küldött az Atya, én is akképpen küldelek titeket.” (János 20:21) Nekünk Krisztus Testeként, így kellene beszélnünk: „Ha láttál minket, akkor láthattad milyen Jézus. Ha az én otthonomban laksz, megízlelheted milyen a mennyország. Ha egy gyülekezetben vagy velem megízlelheted milyen Jézus és a mennyország.” Ez legyen a bizonyságunk. Prédikálhatunk, evangelizálhatunk és taníthatjuk a Bibliát, de ha nem nyilvánítjuk ki az életünk minden napján Isten szeretetét, akkor a bizonyságtételünk Krisztus felé megbukott. Ez a mai keresztyénség tragédiája. Tanulj meg adni Bizonyára nagyszerű áldás Isten ajándékaiból kapni, de Isten akarja, hogy több legyen nekünk ennél – egy nagyobb áldás. Hallgass Jézus szavaira: „Jobb adni, mint kapni.” (Ap.csel. 20:35) Ha megfogadod ezeket a szavakat, nagyobb áldásban lesz részed: áldásban részesülsz, ha adsz. A Biblia azt mondja: „aki mást felüdít, maga is felüdül.” (Péld. 11:25) Ha áldunk másokat, Isten annál jobban áld minket. Ádámi természetünk önző és csak magunkra gondolunk. Ez az oka, hogy nem szeretjük odaadni azt, amink van – mindegy, hogy Istennek vagy másoknak. A Szent Szellem meg fog szabadítani minket ettől az önző, önközpontú ádámi élettől és olyanná fog változtatni, mint Jézus. Hallgass a Szent Szellem buzdítására és meg fogod találni az áldást, amit hosszú ideje nem tapasztaltál meg. Ez az út a bőséges élet felé. Szabadulj meg a kíváncsiságtól A kíváncsiság bűn, de a legtöbb hívő nem tartja ezt gonosznak. A természetünkhöz tartozik, hogy szeretnénk tudni más emberekről szükségtelen dolgokat, amihez semmi közünk sincs. A régi természetünk szeret pletykát hallani mások bűneiről – ezeket meg is osztják az emberek másokkal, mint „ima-kérést”! Ezek az információk nem fognak rajtunk segíteni. Éppen ellenkezőleg, szennyezi az elménket, előítéleteink lesznek másokkal szemben, gonosz gondolatokat okoznak és akadályoznak az Úr felé való szolgálatunkban. A Sátán így téveszt meg sok hívőt. A Biblia azt mondja: „senki ne szenvedjen közületek, mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó” (1 Péter 4:15). Más szavakkal: Foglalkozz a saját dolgoddal! Sose engedd meg senkinek, hogy a múltbeli bűneiről beszéljen neked, még saját jószántából sem. Mindenkinek egyedül Isten felé kell megvallani a bűneit és nem embereknek. A bűnöket abban a körben kell megvallani, akik ellen vétkeztünk. A gondolati bűnöket, és amelyeket titokban követtünk el és nem bántottunk vele meg senkit, csakis Istennek kell megvallani, de azokat a bűnöket, amelyekkel megbántottunk másokat, azokat meg kell bánni Isten és az érintett személy felé egyaránt. A gyülekezet ellen elkövetett bűnt meg kell vallani Istennek és a gyülekezetnek nyilvánosan istentiszteleti alkalmon. Ezt a szabályt szigorúan követnünk kell, ha tisztán akarjuk tartani az elménket. Mindig a Teremtőt válaszd és ne a teremtett dolgokat Az ember rabszolgává válik, ha Isten teremtett dolgait választja Isten helyett. A legtöbb férfi jobban szereti a pénzt és a bűnös élvezeteket, mint Istent. Ők a pénz és az élvezet rabszolgájává válnak és tönkreteszik magukat. Jézus azért jött, hogy megmentsen minket ettől a rabszolgaságtól. Egy igazi megtérés meg fogja szabadítani az embereket az ilyen szolgaságtól. A legtöbb ember annak a szolgája, hogy mások mit gondolnak róla, ezért nem tudják szabadon szolgálni Istent. Isten arra teremtette az embert, hogy olyan legyen, mint a sas, magasra tudjon szállni az egekbe. Mi mégis mindenhol fogságban lévő embereket látunk, akik nem képesek uralkodni az érzéseiken és a vágyaikon. Jézus nemcsak azért jött, hogy megmentsen a bűneinkből, hanem hogy megmentsen minket a bűn iránti vágy rabszolgaságától. A legtöbb veszekedés otthon a földi dolgok miatt történik. Legtöbbször az ok az, hogy a férj és a feleség a teremtett dolgokat választja, a Teremtő helyett. Meg fogják kapni választásuk következményét. Bűnt vetettek és romlást aratnak. Az otthonod boldog lehet, ha nem úgy választasz, mint Éva. Ne a teremtett dolgokat válaszd, hanem magát a Teremtőt. Mondd az Úrnak: „Uram, én nem akarom irányítani életemet, azt akarom, hogy Te légy az életem Ura.” Ez a bővölködő élethez vezető út, amit Jézus eljövetele adott nekünk.