A 2 Kor. 11: 2-3 –ban Pál arról beszél, hogy eljegyezte őket Jézus Krisztusnak, hogy egy napon Jézussal házasságra lépjenek. Nagyon féltette őket, hogy ezen az úton ne essenek szerelembe senki mással. Gondoljunk Ábrahám szolgájára, aki a gazdája fiának, Izsáknak vitte magával Rebekát Izsáknak 40 mérföld távolságból. Ha ezen az úton valamelyik - velük tartó – jóképű ember megpróbálta volna elnyerni Rebeka szerelmét, mit tett volna Eliézer?

Azt mondta volna az embereknek: "Hagyjátok őt. Ő foglalt a gazdám fia számára." Rebekának pedig a következőt mondta volna: "Ne engedd, hogy elcsábítsanak ezek az emberek."

Pál hasonló módon akarta megőrizni a korinthusi gyülekezetet Jézus számára. Ez egy megóvás: "El vagytok jegyezve Jézusnak. Nem élhettek a világnak, a pénznek vagy az elismerésnek. Jöhetnek emberek, akik elcsábítanak benneteket. Én azonban azt akarom, hogy Istennek éljetek."

Isten igaz szolgája hasonló féltékenységgel buzgólkodott értük, hogy szeplőtelen szűzként állítsa őket Krisztus elé.

Pál a következőt mondta:

„Félek, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől."

Honnan tudhatjátok, hogy visszaesők vagytok? Honnan tudjátok, hogy elhajlottatok? Mikor lettetek valamilyen hamis tanítás áldozatai? A 2 Kor. 11:3 szerint abban a pillanatban elhajlottatok, amikor elveszítettétek az odaszenteléseteket Jézus Krisztusnak. Ez az elhajlás jele.

Minden hívő, aki elveszítette a Jézus Krisztusnak való odaszenteltségét már elhajlott. Isten szolgáiként a feladatunk az, hogy megőrizzük a hívőket a Jézus Krisztusnak való odaszenteltségben. Ez a legfontosabb dolog.

A gonosz mindig azt keresi, hogy eltántorítsa a hívőket a Jézus Krisztusnak való odaszenteltségtől, és attól, hogy buzgón szeressék Őt. Mi a haszna szolgálni Őt, evangelizálni, tanítani vagy gyülekezetet építeni, ha elveszítettük a szeretetünket Jézus Krisztus felé?

Az Úr által a Jel. 2.2-4-ben az efézusi gyülekezetnek mondott szavait a következőképpen lehetne összefoglalni:

„Mit számít az a sok jó dolog, amiket cselekszel, ha nem szeretsz Engem úgy, ahogyan kezdetben. Nem szeretem egyáltalán a szolgálatodat"

Kérlek, hogy emlékezzetek erre és őrizzétek meg magatokat és másokat, akik felé szolgáltok a Krisztusnak való odaszenteltségben.