„Hallgassatok engemet, és boldogok, akik az Én utamat megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és ne hagyjátok figyelmen kívül! Boldog ember, aki hallgat engem, az ajtóm előtt virraszt minden nap." (Példabeszédek 8:32-34)

A „boldog" szó az Isten Igéjében mindig „áldottat" jelent. A bölcsességnek megvannak a maga törvényei, és ha betartod ezeket a törvényeket, valóban boldog leszel. Miért szerepel ebben a szakaszban a „ minden nap" kifejezés? Mert Isten bölcsességét nem kaphatom meg egyszerre. Csak naponta szerezhetjük meg. Jézus a Máté 6:34-ben azt mondta: „ Elég minden napnak a maga baja." Minden nap szembesülünk egy bizonyos adag gonoszsággal az emberektől, a körülményeinktől, az ördögtől és a testünk vágyaitól. Ha bölcsességre akarok szert tenni, minden nap fel kell vennem a keresztet. Jézus azt mondta: „Tagadd meg magad, és vedd fel a keresztet minden nap" , hogy a napi gonoszság adagom (ahelyett, hogy megrontana és beszennyezne, ahogyan az az emberiség többi részével történik) bölcsességgé váljon.

Tudtad, hogy a gyémántok faszénből keletkeznek? Pontosan ugyanaz az anyag, mint a faszén. Szén, amely évszázadok óta a föld nyomása alatt van. Ugyanaz az anyag alkotja a gyémántot, mint ami a faszenet. Arról van szó, hogy azt a fekete, csúnya faszenet valami értékessé és drágává alakítsuk át. A tanulság az, hogy a napi gonoszság adagom Isten bölcsességévé és dicsőségévé alakulhat át, ha naponta felveszem a keresztet. Boldog az az ember, aki naponta hallgat és figyel a bölcsesség kapuinál, mert a bölcsességet nem lehet egyszerre megkapni. Az Efézus 5:15-16 a bölcsességről szól: „ Ezért vigyázzatok, hogyan jártok: ne mint bolondok, hanem mint bölcsek, kihasználva az időt, mert a napok gonoszak." Ez áll itt: minden egyes nap gonosz. Ezért használjátok ki teljes mértékben azt a napi adagot, ami rátok vár. Ne hagyjatok ki egyetlen lehetőséget sem a meghalásra. Ha egyet is kihagytok, akkor Isten dicsőségéből is kimaradtok. Ragadjátok meg azt a részt, ami az utatokba kerül, mert Isten így gondolta el. Nem hirtelen döntött így. Az a gonoszság, ami ma ért benneteket, bár számotokra meglepetés lehetett, Isten számára nem volt az. Ez az a rész, amit még születésünk előtt kijelöltek számunkra, hogy bölcsességre tehessünk szert.

Nagyon kevesen értik meg, hogyan tehetnek szert bölcsességre, mert nem ismerik a kereszt útját. „Boldog az az ember, aki hallgat Rám, és az ajtóm előtt virraszt minden nap." Pont úgy, mint egy gyakornok, aki az ügyvezető igazgató ajtaja előtt ül, és várja, hogy megszólítsák. Legyetek ilyenek, várjátok a bölcsességet minden nap. Ez legyen a hozzáállásunk egész nap: „Uram, adj nekem ma bölcsességet. Ennyi az egész. Nem kérem, hogy ments meg a szenvedéstől. Nem kérem, hogy könnyű utat adj az életben. Uram, adj nekem bölcsességet. Segíts, hogy teljesítsem azt a tervet, amelyet ma nekem szántál."

Honnan tudod, hogy Isten megáldott téged? A Példabeszédek 8:35 szerint akkor, amikor elsajátítottad Isten bölcsességét. Nem akkor, amikor előléptetést kaptál, vagy jobb állást, vagy bármi mást e földön. Nem. Akkor, amikor bölcsességet kapsz. Akkor elnyerted az Úr kegyelmét. Amikor elsajátítottad Isten türelmét, tisztaságát, békeszeretetét és engedékenységét, amelyek a bölcsesség tulajdonságai (Jakab 3:17).

A Példabeszédek 8:36-ban ez áll: „aki vétkezik ellenem, erőszakot követ el a maga lelke ellen."Ez azt jelenti, hogy ha úgy éljük le az életünket, hogy elmulasztjuk a bölcsesség megszerzését, akkor bármi is legyen a birtokunkban - akár bibliai ismeretek is -, valójában elpazaroltuk az életünket. Lehet, hogy fontos állást szereztünk meg, vagy valamely gyülekezet tiszteletre méltó tagjai lettünk, de elmulasztottuk az élet legfontosabb dolgát, ha földi életutunk során nem részesültünk Isten bölcsességéből. Ha elmulasztottam egy napra kijelölt bölcsességrészt, amelyet Isten nekem szánt, hogy elsajátítsam, akkor azt örökre elvesztettem. Soha többé nem kaphatom vissza. Azt a bölcsességet, amelyet Isten akart, hogy tegnap megkapjam, ma már nem kaphatom meg. Elveszett. Isten úgy rendelte, hogy minden nap egy bizonyos mennyiségű bölcsességet kaphatok meg, és ha nem kapom meg, akkor azt elmulasztottam. Örökre elmulasztottam. A mai és a holnapi bölcsességet megszerezhetem, de a tegnapit már nem. Még Isten sem adhatja vissza nekem. Ezért írja az Írás, hogy használjuk ki az időt, mert a napok gonoszak. Meg kell tanulni, hogyan alakíthatom át a gonoszságot bölcsességgé minden egyes nap.