A CFC gyülekezeteinkben nem arról prédikálunk, hogyan juthatunk a mennybe, ha meghalunk. Jézus azt mondta nekünk, hogy menjünk el, és tegyünk tanítványokká minden népeket - és tanítsuk meg nekik mindazt, amit Ő parancsolt -, nem pedig arról, hogyan meneküljünk el a pokolból és jussunk a mennybe? Sajnos a mai evangélium hirdetések nagy része arra összpontosít, hogyan juthatunk a mennybe, ha meghalunk. Én nem ezt az evangéliumot hirdetem, mert nem érdekel, hogy az embereket a mennybe juttassam. Az Isten dolga. Arra törekszem, hogy itt a földön tanítványokat szerezzek Jézus Krisztusnak, majd megtanítsam őket arra, hogy engedelmeskedjenek mindannak, amit Jézus parancsolt. Ez az a megbízatás, amelyet az Úr nagyon világosan adott nekünk a Máté 28:18-20-ban. Mi pontosan ezt próbáltuk tenni az elmúlt 50 évben a világ számos részén működő CFC gyülekezeteinkben.

Én egy olyan evangéliumot hirdetek, ami arról szól, hogy hogyan legyünk Jézus Krisztus tanítványai itt a földön, és hogyan kövessük Őt minden nap. Jézus azt mondta, hogy van egy szoros kapu és egy keskeny út, amely az életre vezet (Máté 7:14). A szoros kapun úgy léphetünk be, ha bűneinket megbánjuk, és hiszünk Krisztus halálában és feltámadásában. Ezt követően arra vagyunk elhívva, hogy a keskeny úton járjunk: felvegyük a keresztünket, és minden nap meghaljunk önmagunknak, Krisztust helyezzük életünk középpontjába, és kövessük Őt. Ez az az élet és a tanítványság útja, amelyet Jézus a fenti versben tanított - és ez az örök élet útja, amelyet minden gyülekezetünkben tanítunk.

A tanítványsággal kapcsolatban Jézus a Lukács 14:26-ban így szólt: „Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli meg az apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit és a maga életét, az nem lehet az én tanítványom." Hányszor hallottál már valakit arról prédikálni, hogy gyűlöld a szeretteidet, ahogyan Jézus azt ebben az igehelyben mondta? Ez az első számú feltétele annak, hogy az Úr Jézus tanítványa legyél. Jézus pedig azt a parancsot adta nekünk, hogy mindenhol tanítványokká tegyük az embereket - és ne csak megtérésre vigyük őket. Ha tehát tanítványokká akarunk tenni embereket, akkor először a tanítványság első számú feltételét kell megtanítanunk nekik, mielőtt bármi mást tanítanánk.

Amikor egy gyermek iskolába megy, az első dolog, amit megtanítanak neki, nem a fizika vagy a kémia. Nem. Az első dolog, amit megtanítanak neki, az ábécé - az ABC. Ugyanígy azoknak is, akik csatlakoznak a gyülekezetünkhöz, elsősorban meg kell tanítani a tanítványság ábécéjét - hogy mindenekfelett szeressék Jézust. Azoknak, akik nem akarnak eleget tenni ennek a feltételnek, már a legelején egyértelműen meg kell mondani, hogy nem lehetnek az Úr Jézus Krisztus tanítványai, ugyanis nincsenek másodosztályú tanítványok. Csak egyféle tanítvány létezik - azok, akik „ gyűlölik apjukat, anyjukat, testvérüket, nővérüket, feleségüket, gyermekeiket és saját életüket" (Lukács 14:26).

Hogyan tudjuk összeegyeztetni Jézusnak ezt a követelményét a Szentírás egyéb parancsolataival, miszerint „tiszteld apádat és anyádat", „ szeresd feleségedet, ahogy Krisztus szerette az egyházat", valamint szeressük gyermekeinket és testvéreinket?

Jézus gyakran használt példákat, hogy üzeneteiben világossá tegye a lényeget. Ezért kerestem egy példát, hogy megértsem ezeket a látszólag egymásnak ellentmondó parancsokat: hogy szeressem és gyűlöljem a családtagjaimat! Számomra a következő példa tette világossá a dolgot: az apám, anyám, feleségem, gyermekeim, testvéreim iránti szeretetemet a csillagok fényéhez hasonlítom - amely ragyogó és tiszta, és egy csepp sötétség sincs benne -, ez a kép jelképezi azt a szeretetet, amelyet családtagjaink iránt kell éreznünk. Reggel azonban, amikor felkel a nap, a csillagok láthatatlanná válnak. Még mindig ott vannak, de nem látjuk őket. Ugyanígy a Krisztus iránti szeretetemnek is olyannak kell lennie, mint a nap fénye, amelyben a családtagjaim iránti szeretetem jelentéktelenné válik. A családtagjaim iránti szeretetem még mindig ott van (ahogyan a csillagok is ott vannak reggel), de a Krisztus iránti szeretetem olyan nagy, hogy minden mást most már csak a Krisztus iránti szeretetemen keresztül szeretek. Ez azt jelenti, hogy a Krisztus iránti szeretetem olyan nagy, hogy soha nem fogom engedni, hogy a feleségem, a szüleim vagy bárki más, aki közel áll hozzám, valaha is Krisztus és közém álljon. Ezentúl mindenkit csak a Krisztus iránti legfőbb szeretetem által fogok szeretni.

Jézus azt mondta: „ Én építem fel az Én Egyházamat." Csak Ő építheti fel. Mi csupán a Testének tagjai vagyunk - az egyik olyan, mint a nyelv, a másik, mint a kéz, a harmadik pedig, mint a láb. Egyes, kevésbé feltűnő hívők olyanok, mint a test rejtett szervei. Krisztus a Fej, aki felépíti a Testét. Csak felajánlhatjuk magunkat Neki, hogy Ő irányítson, vezessen és használjon minket, mint a Testének tagjait. A kezek és a lábak önmagukban semmit sem tudnak tenni. A fej mondja meg a kéznek, mit tegyen, és a lábaknak, hová menjenek. Így kell alárendelnünk magunkat Krisztusnak. Így működik és épül fel Krisztus Teste, és ezt igyekszünk hangsúlyozni.

Amint Isten elkezd valakit egy kicsit is használni, és az illető meglátja a csodát, ahogy Krisztus Teste egy helyen felépül, ott leselkedik a szellemi büszkeség nagy veszélye. Amikor Isten megáld minket, a büszkeség a sarkon leselkedik. Elkezdhetjük azt képzelni, hogy mi építettük fel azt a helyi gyülekezetet, vagy, hogy mi vezettük azokat az embereket Krisztushoz. Amikor azonban egy Isten szolgája vagy egy gyülekezet büszkévé válik, Isten azonnal ellenáll annak a személynek és annak a gyülekezetnek.

Isten iránti félelemmel telve keressük mindennap az Ő Szent Szellemének erejét, hogy életünkkel dicsőíthessük Istent, és felépíthessük az Ő Egyházát ezekben az utolsó napokban.

Ámen.