Az 1 Mózes 12:1-ben az Úr azt mondta Ábrahámnak:

„ Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok neked."

Ábrahám egy nap hirtelen nem arra a csodálatos gondolatra jutott, mint ahogyan a babiloni emberek gondolkoztak (1 Mózes 11) és nem azt mondta: „Úgy gondolom, elég sokáig éltem Úrban. Hadd menjek el Kánaánba és cselekedjek ott valamit." Nem. Az ő mozdulása teljesen Isten által irányított volt. Ábrahám 75 éves volt. Jó várni még akár 75 évet is, hogy maghalljuk Istent és aztán menni. Mózes 40 évet várt, mint pásztor és akkor mozdult, amikor Isten szólt neki - és gondolj arra, mit végzett el! Nem azt mondom, hogy nekünk 75-80 évet kellene várni. Mindenesetre azt mondom, hogy addig kell várni, amíg nem halljuk Isten hangját és azután mozdulni. De neked, elfoglalt 20. századi emberként van időd várni arra? Nincs.

Hálás vagyok, hogy amikor 20 év körüli fiatalember voltam, Isten megtanított nekem egy leckét: „Ne engedd, hogy emberek mozdítsanak téged!" Engedd, hogy egyedül Isten mozdítson téged. Sok ember sürgetett engem, hogy különböző dolgokat tegyek - jó emberek, beleértve a munkatársaimat is. Meghallgattam a tanácsaikat, de nem mozdultam, amíg Isten nem szólt hozzám. Vártam, míg meghallom Isten hangját, mert tudom, hogy katasztrofálisan fogom végezni, ha emberek véleményére hallgatok. Nem azt mondom, hogy nem kell figyelembe venni a munkatársaink véleményét. Mindenesetre azt mondom, hogy a végső hang, amit meg kell hallanunk, az Istené kell, hogy legyen. Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy „menj", és ő ment. Isten azt mondta Mózesnek, hogy „menj" és ő ment. Isten azt mondta Pálnak, hogy „menj", és ő ment. Ők azok az emberek, akik valamit véghezvittek az életükben. Ma az emberek körbe futkároznak, hogy megpróbáljanak ezt vagy azt tenni Istenért, de semmilyen örökkévaló értéket nem visznek véghez. Statisztikailag kimutathatóan az lehet hatásos, de az Babilon és nem Jeruzsálem.

„Gyertek, menjünk. Cselekedjünk valamit az Úrért. Készítsünk téglát és habarcsot, csináljunk valamit."

Nagy hatással lehetsz az emberekre: „szerezzünk magunknak nevet." És sok hatalmas dolgot tehetsz nagy nevet szerezve magadnak, Babilont építve - mint Nabukodonozor tette. Ez történik ma a keresztyén munkában, és amit a Jel. 17 és 18 üzenete tartalmaz, de Ábrahám várt arra, hogy Isten mondja neki: „menj".

Figyeljétek meg, hogy Ábrahám akárhányszor Isten vezetése nélkül mozdult, mindig bajba került. Pl. azt olvassuk, hogy Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy hagyja el a káldeai Úrt, és oda menjen, ahová vezetni fogja őt. Az 1 Mózes 11:31-ben azonban azt olvassuk, hogy Ábrahámmal vele ment Tháré is (Ábrahám apja), együtt mozdultak ki Úrból. De mit mondott Isten Ábrahámnak?

„Hagyd el a rokonaidat és hagyd el atyád házát."

Ezzel szemben azt látjuk, hogy a 75 éves Ábrahám az apuka kezét fogta és úgy mozdult. Így indult el Ábrahám!

Akik meg fognak téged akadályozni abban, hogy Isten akaratát cselekedd, azok mindenekelőtt a rokonaid lesznek - a szüleid, a testvéreid, a feleséged és a gyerekeid. Jézus azt mondta:

„Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli az ő atyját, anyját, férfi és nő testvérét, feleségét és gyerekeit, az nem lehet az én tanítványom."

Szeretnéd követni Jézust, de az atyád vagy a feleséged azt mondja: „nem!".

Tháré vitte magával tehát Ábrahámot és Háránig jutottak (1 Mózes 11:31), és letelepedtek ott. Ez nem Isten akarata volt. Miért telepedtek le ott? Mert ez Tháré elgondolása volt. Háránban lehet, hogy egy jó legelő volt a nyáj számára, de nem Isten akarata szerinti hely volt. És Ábrahám letelepedett ott az apukájával! Ábrahám olyan ember volt, aki hibákat követett el - és az első hiba, amit elkövetett az volt, hogy hallgatott az apjára, amikor Isten már megmondta neki, hogy mást tegyen. Ezért mit tudott Isten cselekedni? Isten könnyedén lerendezhet egy ilyen helyzetet. Isten magával vitte Thárét: meghalt! (1 Mózes 11:32). Ezt követően„Ábrahám ment előre, miként az Úr megmondta neki." (1 Mózes 12:4) .

Kell addig várnod, amíg Isten valami drasztikusat cselekszik, mielőtt mozdulnál? Ha Isten szeret téged, akkor ilyen drasztikus dolgot is megtehet, de ha Isten látja, hogy egy kompromisszumkereső vagy, megengedheti neked, hogy Háránban maradj egész életedben és teljesen elhibázd Isten akaratát. Tanulj meg Istennel mozdulni! Ne hallgass a rokonaidra, akik nem ismerik Istent! Feltétlenül tanulj egy istenfélő atyától, de ne egy olyan atyától, aki világi (szellemi alapelvekre hivatkozom)! Végül, amikor Ábrahám elérkezett Kánaánba, „az Úr szólt hozzá és azt mondta neki, hogy 'a te magodnak adom ezt a földet." (1 Mózes 12:57)