Isten a „világosság" és a „szeretet" (1 János 1:5; 4:8), és „hozzáférhetetlen világosságban lakozik." (1 Timótheus 6:16).

Isten szent, ezért arra hív minket, hogy mi is szentek legyünk. A szentség azonban az ember életében csak a kísértés által valósulhat meg. Ádámot Isten ártatlannak teremtette, a jó és a rossz ismerete nélkül. Isten azt akarta, hogy Ádám szent legyen, és ezért megengedte neki, hogy megkísértessen. A jó és gonosz tudás fáját maga Isten teremtette. A gonoszság önmagában nem létezett, hanem egy olyan világban létezett, amelyre Isten a következőket mondta: "Nagyon jó" (1 Mózes 1:31). Azért volt nagyon jó, mert lehetőséget nyújtott Ádámnak arra, hogy szent legyen, azáltal, ha ellenáll a kísértésnek.

A Biblia a következőt mondja: „Teljes örömnek tartsátok, amikor különböző kísértések érnek" (Jakab 1:2). A kísértés által van ugyanis lehetőségünk, hogy részesüljünk Isten szentségéből (Zsidó 12:10) és hogy „ tökéletesek és épek" (teljesek) legyünk (Jakab 1:4). Amikor Jézus szentségét nézzük, nem azt az eredendő szentséget nézzük, amellyel Istenként rendelkezett, mert akkor nem lehetne példakép számunkra. Úgy kell tekintünk rá, mint aki "mindenben hasonlóvá lett testvéreihez", és " mindenben megkísértetett, mint mi, mégsem vétkezett" (Zsidók 2:17; 4:15).

Jézus a mi előfutárunk volt (Zsidó 6:20), aki ugyanabban a versenyben futott, amit nekünk is meg kell futni, utat mutatva számunkra, hogy kövessük Őt. Ezért mondja nekünk: „Kövess engem" (János 12:26). És nézve Őt, aki előttünk futott a versenyben, „kitartással, elgyengülés és csüggedés nélkül tudunk futni mi is" (Zsidó 12:1-4).

Jézus minden kísértést elszenvedett, ami valaha érhetett egy embert. „Hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett". A Zsidó 4:15 ezt világosan tanítja, és ez bátorítson minket. Jézus nem gyakorolt olyan hatalmat, amelyet Isten ma ne kínálna fel nekünk. Emberként szenvedte el a kísértéseket, és legyőzte azokat, azzal az erővel, amelyet az Atyja adott neki a Szent Szellem által.

A Sátán mindig azt mondja az embernek, hogy Isten parancsolatai nehezek és lehetetlen betartani azokat. Jézus emberként jött el, hogy tökéletes engedelmességben élve az életét leleplezze a Sátán hazugságát.

Ha olyan kísértés felett kellene győzelmet aratnunk, vagy Isten olyan parancsát kellene teljesítenünk, amellyel Jézus nem szembesült, akkor lenne mentségünk a bűnre. Ha Jézus egy olyan tökéletes életet élt volna, a mi testi gyengeségeink nélkül, vagy számunkra elérhetetlen erő által, akkor az élete nem lehetne követendő példa számunkra, és nem lehetne bátorítás számunkra azokban a pillanatokban, amikor kísértésbe esünk. Jézus azonban hozzánk hasonló emberként élt itt a földön és megmutatta, hogy az Isten által rendelkezésünkre bocsátott erő elegendő ahhoz, hogy engedelmeskedjünk a parancsolatoknak, amelyeket az Igében látunk.

„Nem olyan főpapunk van, aki nem tud együtt érezni gyengeségünkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett" (Zsidók 4:15).

Jézus bűn nélküli élete Isten bizonyítéka a világnak, hogy a Szent Szellem ereje által lehetséges az ember számára, hogy teljes győzelmet arasson a bűn felett, és örömmel engedelmeskedjen Istennek.

Ha benne maradunk, akkor "járhatunk úgy, ahogyan ő járt" (1János 2:6).