Írta :   Zac Poonen Kategóriák :   Isten ismerete Disciples
WFTW Body: 
1. Isten úgy szeret minket, mint Jézust szerette

„Úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél." (János 17:23). Ez a legnagyobb igazság, amit a Bibliában találtam. Bizonytalan, depressziós hívőből teljesen biztossá váltam Istenben és folyamatosan tele voltam az Úr örömével. Sok vers van a Bibliában, ami azt mondja nekünk, hogy Isten szeret minket, de csak ez az egy vers mondja nekünk, hogy úgy szeret minket, mint amennyire Jézust szerette. Mivel a mennyei Atyánál nincs személyválogatás a fiainak szeretetét illetően, minden bizonnyal hajlandó lesz mindent megtenni értünk, fiaiért, amit megtett az elsőszülött fiáért, Jézusért. Ugyanúgy segíteni fog nekünk, mint Jézusnak. Ugyanúgy törődni fog velünk, mint Jézussal. Ugyanúgy érdekli majd a mindennapi életünk részleteinek a megtervezése, mint Jézus élete esetében volt. Soha nem történhet velünk semmi, ami Istent meglepné. Már minden eshetőséget megtervezett. Ezért nem kell bizonytalannak lennünk. Olyan határozott céllal küldött minket a földre, mint Jézust. Mindez rád is igaz, de csak akkor, ha hiszel benne. Semmi sem működik annak, aki nem hisz Isten Igéjében.

2. Isten gyönyörködik a becsületes emberekben

Ha világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással." (1 János 1:7). Világosságban járni mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem rejtünk el semmit Isten elől. Elmondunk neki mindent, pontosan úgy, ahogyan van. Meg vagyok győződve, hogy az első lépés Isten felé a becsületesség. Isten gyűlöli azokat, akik nem őszinték. Jézus többet beszélt a képmutatók ellen, mint bárki más ellen. Isten elsősorban nem azt kéri tőlünk, hogy szentek és tökéletesek legyünk, hanem hogy legyünk becsületesek. Ez a kiindulópontja az igazi szentségnek. Ebből fakad minden más. Ha van valami, amit bármelyikünk számára igazán könnyű megtenni, az az, hogy becsületesek legyünk. Ezért valljuk meg a bűnt azonnal Istennek. Ne nevezd a bűnös gondolatokat „elfogadható" névvel. Ne mondd azt, hogy „csak Isten teremtményének szépségét csodáltam," amikor a szemeid valójában házasságtörésre vágynak. Ne nevezd a „haragot" „jogos felháborodásnak." Sosem leszel győztes a bűn fölött, ha nem vagy becsületes. Sose nevezd a „bűnt" „hibának," mert Jézus vére meg tud tisztítani minden bűntől, de a hibáidtól nem! Nem tisztítja meg a becstelen embereket. Csak a becsületes emberek számára van remény. Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga." (Péld. 28:13). Miért mondta Jézus, hogy több remény van a prostituáltak és a tolvajok számára az Isten országába való belépésre, mint a vallási vezetőknek (Máté 21:31)? Mert a prostituáltak és a tolvajok nem tesznek úgy, mintha szentek lennének. Sok fiatal otthagyja a gyülekezeteket, mert a gyülekezetei tagok azt a benyomást keltik bennük, hogy nekik nincsenek küzdelmeik. Így ezek a fiatalok azt gondolják: „Ez a szent embercsoport sosem fogja megérteni a problémáinkat!" Ha ez igaz ránk nézve, akkor mi nem vagyunk olyanok, mint Krisztus, aki magához hívta a bűnösöket.

3. Isten gyönyörködik a jókedvű adakozóban

„A jókedvű adakozót szereti az Isten" (2 Kor. 9:7). Ez az oka annak, hogy Isten teljes szabadságot ad az embernek - a megtérés előtt és után, valamint a Szent Szellemmel való betöltekezés után. Ha olyanok vagyunk, mint Isten, akkor nem fogunk törekedni mások irányítására vagy nyomást gyakorolni rájuk. Szabadságot adunk nekik, hogy különbözzenek tőlünk, más nézetekkel rendelkezzenek, mint mi, és lelkileg növekedjenek a saját tempójuk szerint. Minden kényszer az ördögtől származik. A Szent Szellem betölti az embereket, a démonok ezzel szemben birtokolják az embereket. A különbség a kettő között a következő: amikor a Szent Szellem betölt valakit, akkor is szabadságot ad az illetőnek, hogy azt tegye, amit akar. Amikor azonban a démonok birtokolják az embereket, megfosztják őket a szabadságuktól és irányítják őket. A Szent Szellem betöltésének gyümölcse az önuralom (Gal.5:22-23). A démonok általi birtoklás azonban az önuralom elvesztését eredményezi. Emlékeznünk kell arra, hogy minden olyan munka, amelyet Istenért végzünk, és amelyet nem vidáman, örömmel, szabadon és önként végezünk, az holt munka. Bármilyen munkát végzünk Istenért jutalom vagy fizetés ellenében, az szintén holt munka. Bármilyen pénz, amelyet mások általi kényszerítés hatására adunk Istennek, semmi értéke Istent előtt! Isten jóval többre értékel egy jókedvűen végzett kis cselekedetet, mint a kényszer hatására elvégzett nagyon sokat, vagy a pusztán a lelkiismeret megnyugtatása érdekében tett sokat.