A Zsidó 4:12-ben a következőt olvassuk:

„ Mert az Istennek beszéde élő és ható, ésélesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait."

Isten igéje éles kardként hatol a szívünkbe és kijelenti a gondolatainkat és a szándékainkat. Az Újszövetségben, (amit a Zsidó levél hangsúlyoz) „a szív gondolatai és szándékai" a legfontosabbak, míg az Ószövetség idején a gonosz gondolatokat és szándékokat nem vették komolyan, mert az izraelitákban nem lakott Szent Szellem. A törvény nem volt képes leleplezni és megbüntetni azt az embert, akinek gonosz gondolatai és szándékai voltak. Akkor az ember mindent a külső látszat szerint cselekedett, amit a törvény megparancsolt neki, de ez nem így van az Újszövetségben. Amikor az ember a törvény alatt volt, Isten igéje csak a látható cselekedeteit vizsgálta meg, mint ahogyan az orvos külsődlegesen vizsgálja meg a beteget. Az Újszövetségben azonban Isten igéje behatol a szívbe, és megvizsgálja azt, mint a röntgen. Isten most kíváncsi a gondolatainkra, a magatartásunkra, az indítékainkra és a szándékainkra. Akkor, amikor külsőleg minden jól néz ki, óriási gonoszságok lehetnek belül éppen úgy, mint sok ember esetében, aki egészségesnek látszik külsőleg, belsőleg azonban komoly betegsége lehet, mint pl. a rák.

Ha Isten igéjét olvasod ma és csak a látható bűnöket ítéli meg az életedben, akkor az azt jelzi, hogy nem hallottál meg mindent, amit Isten igéje mondani akart neked. Ezért mindig vizsgáld meg magad feltéve a következő kérdést: „Isten igéje kijelentett gondolatokat és szándékokat a szívemben?" Figyeld meg, hogy a hangsúly itt nem az elmén van, hanem a szíven. Isten igéjének minden felkent hirdetésekor az ige átmegy az elméden és bemegy a szívedbe, kijelenti neked a legbelső gondolatokat és szándékokat.

Az 1 Korinthus 14:25-ben annak eredményéről olvasunk, ami a felkent igehirdetésből származik. Ha az emberi szív gondolatai kijelentésre kerülnek, azok meghajolnak és elismerik, hogy Isten jelen van az összejövetelen. Ugyanez történhet meg, amikor beszélgetsz egy istenfélő emberrel és felkent, prófétikus módon szól hozzád. A felkent ige mindig kijelenti a szív gondolatait és szándékait, mert Isten igéje olyan, mint egy éles, kétélű kard.

Ha az Urat akarod szolgálni, bizonyosodj meg róla, hogy a kard éle a szívedben és a szádban van. Sose tompítsd el a kard élét és ne puhítsd fel Isten igéjét sima szavakkal, diplomata módon, hogy könnyebben elfogadhatóvá tedd azt az emberek számára. Abból semmi jó nem származik az emberek számára, mert az nem fog hatni és eljutni oda, ahová kellene. Próbáltál már tompa késsel szeletelni? Megpróbálhatod elvágni az ételt, de mégsem lesz elvágva. Egy igehirdető, aki megalkuszik Isten igéjét tekintve és letompítja azt, az üzenetének végén azt fogja tapasztalni, hogy senki sem hallotta Istent: Isten beszéde nem volt kétélű kard. Az igehirdetőnek először is meg kell engedni, hogy az ige az ő szívébe vágjon és kijelentse a saját gondolatait és szándékait! Csak ezt követően lesz képes arra, hogy más emberek szívébe hatoljon. Ha Isten igéje nem hatolt be először a te szívedbe, akkor ne prédikálj. A legtöbb igehirdető sosem ítélte meg magát Isten igéje által. Ők csak másokat ítélnek meg.

Isten igéje behatol és megítéli a mi motivációnkat is. Ha folyamatosan nyitottak vagyunk a Szent Szellem hangjára Isten igéje által, végül egy teljesen tiszta szívet nyerünk, mert a szívünk gondolatai és motivációi folyamatosan kijelentésre kerülnek számunkra és így képesek leszünk megtisztítani magunkat. Minden hívőnek így kellene élnie minden nap. Ahogyan az izraeliták a pusztában naponta kaptak mannát, nekünk is szükségünk van Isten felkent igéjére minden nap.