A 2 Kor. 3.13-18-ban Pál az Újszövetséget az Ószövetséggel hasonlítja össze Mózes és Krisztus idején. Amikor Mózes Isten jelenlétében volt, a dicsőség ragyogott az arcán. Amikor lejött a hegyről, egy fátyolt tett az arca elé. Mózes második könyve azt mondja, hogy egy fátyolt öltött fel, hogy az emberek ne féljenek ránézni. Itt egy másik okot adunk meg. Ahogyan telt az idő egyre halványodott a dicsőség Mózes arcán, ezért fátyollal takarta el az arcát, és így az Izraeliták nem láthatták, hogy a dicsőség fokozatosan elmúlik. (13. vers). Sok keresztyén van ma, akinek az életében a dicsőség egyre halványabb lesz. Amikor néhány mai 50 éves igehirdető 25 éves volt, tűzben égett Istenért. A viszonyuk azonban a pénzhez, a bűnhöz és sok más dologhoz keresztyénietlenné vált. Ez az ószövetségi szolgálat legfőbb ismertetőjegye - a dicsőség elmúlik.

Az újszövetségi szolgálat pontosan az ellentéte ennek. Nem kell fátyolt tennünk az arcunk elé. Nem kell, hogy bármit is elrejtsünk a magánéletünkből. Jézus nem fátyollal letakart arccal jött, mert az Újszövetségben eltűnik a fátyol. „Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel." (2 Kor. 3.16). Most, amikor látjuk Jézus dicsőségét Isten igéjében, a Szent Szellem megváltoztat minket a dicsőség bizonyos szintjéről egy másikra úgy, hogy az Ő dicsősége napról napra növekedik. (18. vers). Más szavakkal, ha teljesen engedelmeskedtünk a Szent Szellemnek, az életünkön a kenet nagyobb lesz, mint néhány évvel korábban volt, és még nagyobb, mint 30 évvel azelőtt volt. Ha azonban nem vagyunk hűségesek, akkor a dicsőség csökken az életünkben, amikor idősebbek leszünk. Nagyon sok buzgó fiatalember visszacsúszik, amikor megházasodik. Mi történik ilyenkor? Ha Isten akarata szerint házasodsz, a buzgóságod és dicsőséged sokkal nagyobb lesz, mint amikor egyedülálló voltál. A dicsőség azonban el fog múlni, ha az életed vagy az otthonod fontosabbá válik számodra, mint az Úr. Az ilyen ember már nem látja az Úr dicsőségét és elkezd visszacsúszni.

Néhány testvérnek - amikor még ismeretlenek voltak és átlagemberként szolgálták az Urat - óriási kenet és dicsőség volt az életén. Amikor a szolgálatuk azonban kiterebélyesedett és ismertté váltak, elveszítették a felkenetésüket. Elkezdtek inkább arra figyelni, hogy az emberek mit gondolnak róluk. Többen, amikor szegényen elkezdték a szolgálatukat nagyon óvatosak voltak a pénzügyeket illetően, de azt követően olyan keresztyén szolgálókkal kerültek kapcsolatba, akik szerették a pénzt, ezért elkezdtek ők is hozzájuk hasonlóvá válni. Ekkor a dicsőség kezdett eltávozni.

Az ilyen dolgok miatt nagyon könnyen eltávozik Isten dicsősége az életünkből. A legtöbb igehirdető megpróbálja leplezni, amikor a dicsőség eltávozik, pontosan úgy, ahogyan Mózes tette. Bizonyosodj meg róla, hogy ez nem történt meg az életedben, mert ez nem Isten akarata. Az ellenkezőjének kell megtörténni az életünkben: a dicsőségnek kell növekedni. Ezért tekints kitartóan Isten igéjére és mindig lásd meg Jézus dicsőségét! Ez védhet meg minket.

A 2 Kor. 3.18 írja le legjobban a Szent Szellem szolgálatát az egész Újszövetségben. Amikor a Szent Szellem úrrá válik az életünkben, szabadságot hoz. „Ahol az Úrnak szelleme ott a szabadság." (17. vers). Elsősorban a bűn erejétől, a pénz szeretetétől, az atyáink hagyományaitól és az emberek véleményétől szabadít meg minket, valamint azoktól a vénektől, akik ellenállnak Isten igéjének, stb. Ez egy valóban nagy szabadság. Ekkor szabaddá válunk arra, hogy Istennek és ne embereknek szolgáljunk.

A 2. Kor. 3.18 azt mondja nekünk, hogy a Szent Szellem megmutatja nekünk Jézus dicsőségét a Szentírásban (Isten igéjének a tükre - Jakab 1.23-25) Néhány ember csak azért olvassa a Bibliát, hogy tanításokat kapjon és tanításokat ellenőrizzen. A Szent Szellem azonban elsősorban Jézus dicsőségét akarja megmutatni nekünk a Bibliában. Amikor látjuk azt a dicsőséget, a Szent Szellem is elváltoztat minket az Ő hasonlóságára. Ez a hasonlóság magában foglalja a Krisztushoz való hasonlóságot, ahogyan Ő is szolgált. Hozzá hasonló módon kezdünk el szolgálni. A Szent Szellem megmutatja nekünk, hogy Jézus áldozatot hozott azért, hogy szolgálja az Atyát - és azt cselekszi velünk, hogy mi is hozzunk áldozatot, hogy szolgáljuk az Urat. Az életünk és a szolgálatunk gyökeresen meg fog változni, ha megengedjük a Szent Szellemnek, hogy átformáljon minket. Az Újszövetség szolgájává fogunk válni és nem kell otthagynunk a világi foglalkozásunkat ahhoz, hogy azzá váljunk. Bármelyik testvér a gyülekezetben lehet az Újszövetség szolgája.