A keresztyénség első 300 évében hatalmon lévő uralkodók szinte mind keresztyénellenes uralkodók voltak, akik gyakran üldözték a keresztyéneket és sokukat megölték. Isten az Ő nagy bölcsességével megengedte az embereknek, hogy üldözzék az Ő gyermekeit, az Ő dicsőségéért. Isten ma is megengedte néhány kiváló gyermekének, hogy a hatalmon lévő kormányok üldözzék őket. Az egyház mindig az üldöztetés idején virágzott a legjobban. Ha az egyház valahol a könnyű életet, a kényelmet és az anyagi jólétet tapasztalta meg, az legtöbbször elvilágiasodott. Amíg a világban vagyunk, megpróbáltatásokkal és üldöztetésekkel kell szembenéznünk. Nem szabad tehát könnyű időre várnunk - sem a munkahelyünkön, sem a személyes életünkben -, amikor e korszak végéhez közeledünk.

„Isten a trónon ül, és sosem hagyja el az övéit."

A pénzügyi nehézségek napjai fognak eljönni. Meg kell tehát tanulnunk már most egyszerűen élnünk. A luxusban élőknek az eljövendő időkben nagyon nehéz dolguk lesz. A pénzügyi takarékosságunkat bölcsen kell kezelni a jövőben, hogy ne függjünk másoktól. Nem a megtakarításainkban kell azonban bíznunk, hanem egyedül az Úrban. Isten féltékeny Isten, és sosem engedi meg nekünk, hogy a teremtett dolgokban bízzunk. Isten meg fogja rázni a világ pénzügyi rendszereit, ezért megrázkódtatások érik mindazokat, akik a teremtett dolgokban bíznak. Ahogy Jézus mondta, látni fogjuk, hogy a testvérek el fogják árulni a testvéreiket, és a családtagjaink az ellenségeinkké válnak (Máté 10:21). Az irodákban és a gyárakban a hívők meg fogják tapasztalni az üldözést. Mindez meg fog tisztítani és jobb keresztyénekké tesz minket. Az 1 Péter 3:13 azt mondja, hogy „kicsoda az, aki bántalmaz titeket, ha a jónak követői lesztek?" Isten kegyelméből el kell tehát határoznunk magunkat, hogy kivétel nélkül mindenkivel jót teszünk. Szeretnünk kell azokat, akik gyűlölnek minket, áldanunk kell azokat, akik átkoznak minket, és imádkoznunk kell azokért, akik üldöznek minket; és akkor senki sem fog ártani nekünk. A Sátán és az ügynökei becsaphatnak, szomorúságot okozhatnak nekünk, zaklathatnak, kirabolhatnak, kárt okozhatnak nekünk, bebörtönözhetnek, sőt meg is ölhetnek minket. Sosem fognak tudni azonban szellemileg ártani nekünk.

Fel kell készítenünk a keresztyéneket az egész világon arra, hogy az eljövendő időkben üldözni fogják őket a hitükért. Négy parancsot adott nekünk az Urunk ezekre a napokra:

1. „ Legyetek bölcsek, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok" (Máté 10:16).

Ne legyünk ostobák, hanem bölcsek, amikor bizonyságot teszünk. Az életünkkel Krisztust kell bemutatni, ott ahol élünk és ahol dolgozunk. Az Úrról szóló bizonyságtételünkben világossá kell tennünk, hogy egy személyről - Jézus Krisztusról - beszélünk, nem pedig egy keresztyén vallásról, ami magasabb rendű a többi vallásnál. Jézus magához vonzza az embereket, amikor felmagasztaljuk az Ő nevét. (János 12:32). Ébereknek kell lennünk, hogy felismerjük azokat az embereket, akik úgy tesznek, mintha érdeklődnének a keresztyénség iránt, holott a valódi szándékuk az, hogy valamilyen általunk kimondott szóra hivatkozva megvádoljanak minket, hogy bíróság elé állítsanak azért, mert „erőszakosan meg akartuk téríteni őket". Bölcseknek és szeretetteljesnek kell tehát lennünk - amilyen Jézus is volt:

(a) „Jézus maga sem bízott meg bennük, mert ismerte mindnyájukat." (János 2:23-25). Mindenkit vizsgáljatok meg!

b) „Jézus nem akart Júdeában tartózkodni, mert a júdabeliek meg akarták Őt ölni" (János 7: 1). Kerüljük a felesleges veszélyt.

(c) „Imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket" (Máté 5:44). Légy jó - és ne légy gonosz, mert mások is gonoszak.

2. „Éljünk minden Igével, amely Isten szájából származik" (Máté 4:4).

Üldöztetés idején a legfontosabb követelmény, hogy érzékenyek legyünk arra a szóra, amelyet Isten a szívünkhöz szól. Ki kell alakítanunk egy egész nap Istenre figyelő magatartást. Az Istentől hallott szót el kell hinni és engedelmeskedni kell annak. Egyébként nincs értéke. Ezért többet kell elmélkednünk Isten Igéjén (különösen az Újszövetségen) - mert csak így leszünk képesek felismerni Isten hangját. És akkor „bíznunk kell benne és engedelmeskedni" kell neki.

3. „Szeressétek egymást úgy, ahogy én szerettelek titeket. Mindenki arról fogja megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok"( János 13:34-35).

Az otthonainkban és a templomainkban is abba kell hagyni egymás ítélgetését, minden egymás elleni rosszindulatú pletykát, minden veszekedést és minden gyanúsítgatást. A szellemi megkülönböztetés egy isteni ajándék, de a gyanúsítgatás sátáni tulajdonság. Itt az ideje, hogy a bűn és a Sátán elleni küzdelemre koncentráljunk az életünkben. Itt az ideje, hogy szenvedélyesen szeressük a házastársunkat és szeressük a hívő testvéreinket.

4. „ E világon nyomorúságtok lesz, de ne féljetek, mert Én legyőztem a világot " (János 16:33).

Isten a trónon ül, és soha nem hagyja el az Övéit. A Sátánt már 2000 évvel ezelőtt legyőzte Jézus. Mi vagyunk Isten szemefénye, és ezért tűzfal lesz körülöttünk (Zak. 2:5; 8). Egyetlen ellenünk készített fegyver sem lesz jószerencsés (Ézs. 54:17). Tehát „elégedjünk meg azzal, amink van", mert Isten azt mondta: „nem hagylak el, és el nem távozom tőled". Hogy bátran mondhassuk: „Az Úr az én segítségem, nem félek, ember mit árthat nékem?" (Zsidó 13:5-6).

Imádkozzunk továbbá így: "Jöjj el mihamarabb Uram Jézus" (Jel. 22:20)