A Jelenések könyve 2. és 3. fejezetében azt láthatjuk, hogy a Szent Szellem nagyra értékeli a gyülekezetben lévő őszinte és hűséges hívők csoportját, akiket „győzteseknek" hív. Ők azok, akik győznek a bűn és a világiasság felett, és hűségesen kitartanak az Úr mellett a körülöttük lévő szellemi hanyatlás közepette is. Az Úr elsődlegesen a győztesek iránt tanúsít érdeklődést és hét jutalmat ígér nekik.

Az első ígéret a Jel. 2.7-ben az efézusi gyülekezet angyalának szól:

„A győzteseknek enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomának közepette van."

Az Úr egy jutalmat ígér azoknak, akik győznek. Ez egy előjog, hogy ehetnek az élet fájáról - ez az előjog Ádámot nem illette meg. Az élet fája az isteni élet, az isteni természet szimbóluma. A legnagyobb jutalom, amit Isten valaha is adhatott az embernek, hogy részesedjen az Ő természetéből. Itt a földön a legtöbb hívő nem nagyon gondol erre, de az örökkévaló világosság fényében felfedezhetjük, hogy valóban ez a lehető legnagyobb jutalom, amit Isten valaha is adhat az embernek.

A második ígéret a Jel. 2.11-ben a szmirnai gyülekezet angyalának szól:

„Aki győz, annak nem árt a második halál."

A második halál az örök halál, ami az Isten jelenlétéből való kivetést jelenti a tüzes tóba - örökre. Fontos a második halál elkerülése, ami csak a győzteseknek adatik meg. Ezért olyan rendkívül fontos győzni a bűn felett, mert a „bűn teljességre jutva halált nemz" (Jakab 1.15). A Szent Szellem alapvető üzenete az Újszövetségben végig az, hogy győzzünk a bűn minden formája felett.

A harmadik ígéret a Jel. 2. 17-ben a pergamumi gyülekezet angyalának szól:

„A győzteseknek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki nem tud, csak az, aki kapja."

A győztesek nevei titkos drágakövekre vannak felírva. Itt az Úrral való olyan bensőséges kapcsolatról van szó, mint ami egy menyasszony és egy vőlegény között van. Ez egy szellemi értelemben vett jegygyűrűnek felel meg (egy különösen értékes drágakő és belevésve egy név) mint, amilyet a világi férfiak adnak a menyasszonyuknak. A vőlegény a menyasszonyának egy olyan bizalmas nevet ad, amit senki sem ismer. (Jel. 2.17).

A menyasszony bizalmas kapcsolata az Úrral minden gyülekezetnek megígért jutalom. Egy átlagos hívőnek száraz és unalmas kapcsolata van Krisztussal, mert nem radikális a bűnének és a világiasságának a gyűlöletében. Az igazi győztes egy buzgó szellemi kapcsolatot ápol az Urával, mint a menyasszony a vőlegényével, akivel mélyen szeretik egymást. Egy ilyen kapcsolatot ír le a Salamon (Énekek) éneke, amit csak egy győztes érthet meg és tapasztalhatja meg azt teljes valóságában.

A negyedik ígéret a Jel. 2.26-28-ban a thiatirai gyülekezet angyalának szól:

„Aki győz, és aki mindvégig megtartja az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányokon, és uralkodik rajtuk vasvesszővel, mint a fazekas edényei széttöretnek; amiképpen én is vettem az én Atyámtól: És adom annak a hajnalcsillagot."

A győztest úgy írja itt le az Úr, mint aki mindvégig megtartja az ő cselekedeteit. Jézus cselekedetei az ő győzelmei a kísértései felett, amikor testben itt járt a földön. A győztes az, aki győz a kísértések felett, pontosan úgy, ahogyan Jézus győzött, és aki mindvégig kitart ezen a keskeny úton. Az Úr a győzteseknek uralkodást ígér a jövőbeni nemzetek felett. A „felettük való uralkodás" kifejezés valójában azt jelenti, hogy „pásztorolják őket". A győztes megígért jutalma a „hajnalcsillag." A hajnalcsillag maga Jézus (Lásd Jel. 22.16). Jézust hívták az igazság napjának is, aki meg fogja égetni a gonosztevőket és gyógyulást hoz a nemzeteknek (Malakiás 4.1-2). A világ csak az igazság napjának, de a győztesek hajnalcsillagként láthatják meg őt. A hajnalcsillag napkelte előtt látható. Ennek a kornak az utolsó pillanatában, a nagy nyomorúság végén, miközben a világ sötétségben vesztegel, az utolsó trombita meg fog szólalni és az Úr maga nagy kiáltással le fog szállni a mennyből. Minden nemzedék győzteseit elragadja, hogy találkozzanak vele a levegőégben, hogy örvendezve köszöntsék Őt ismét a földön: ekkor fogják meglátni Őt, mint hajnalcsillagot.

Az ötödik ígéret a Jel. 3.5-ben a szárdiszi gyülekezet angyalának szól:

„Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt."

Istennek van egy listája azok nevéről, akik tisztán tartják a szívüket. Ez a tisztaság vonatkozik nemcsak a testi bűnöktől való mentességre, hanem az emberek tiszteletének keresése bűnétől és más szellemi bűnöktől való mentességre is. A győztesek, a maradék, akik Isten arcát szemlélve éltek Szárdiszban. Minden győztesnek az volt a megígért jutalma, hogy fehér ruhába fog öltözni. Ez világosan jelzi, hogy csak a győztesek fogják kiformálni Krisztus menyasszonyát. A győzteseknek szól az az ígéret is, hogy a nevük nem lesz kitörölve az élet könyvéből. Az Úr megígérte azt is, hogy megvallja a győztesek nevét az Atya és az Ő angyalai előtt. Ez a jutalma mindazoknak, akik nem szégyellik megvallani az Ő nevét az emberek előtt. (Máté 10.32; Lukács 12.8). Az Úr nagy jelentőséget tulajdonít az Ő neve nyilvános megvallásának a rokonok, a barátok, a szomszédok és a munkatársak előtt.

A hatodik ígéret a Jel. 3.12-ben a filadelfiai gyülekezet angyalának szól:

„Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet."

A győztes egy szilárdan álló oszlop lesz a gyülekezetben. Ez azt jelenti, hogy a terheiket hordozva másokat fog támogatni a gyülekezetben. Szellemi „atyjuk" lesz a többieknek. Minden gyülekezetben nagy szükség van ilyen oszlopokra. A győztes homlokára lesz írva Isten neve, az Új Jeruzsálem neve és az Úr új neve. Más szavakkal a győztes egyértelműen úgy azonosítható, mint Jézus meggyőződéses tanítványa, akárhol jár.

A hetedik ígéret a Jel. 3.21-ben a laodiceai gyülekezet angyalának szól:

"Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyi székében."

Az Úr bizonyossá teszi, hogy mi ugyanúgy győzni tudunk, ahogyan Ő győzött azokban a napokban, amikor a földön járt. Jézus volt az első győztes. Ő a mi előfutárunk, aki már legyőzte a világot és a gonoszt. Ezért Ő felemeltetett, hogy az Atyával együtt üljön a trónján. Mi pontosan úgy győzhetünk mindenben, ahogyan Ő győzött. Ha ezt tesszük, akkor egy napon Jézussal együtt ülhetünk mi is az Ő trónján, mint az Ő menyasszonya.