A Máté 11.25-ben Jézus azt mondta:

„Atyám dicsőítelek téged, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek előtt és kijelentetted ezeket a csecsemőknek."

Az Újszövetség nagy igazságait Isten elrejtette. Nem tudod felfedezni azokat tanulmányozás által. A világ minden bibliamagyarázatát elolvashatod, de nem fedezheted fel azokat, mert azok rejtve vannak az okosok és az értelmesek előtt. Kijelentésre van szükséged Istentől és Isten csak azoknak adja azt, akik olyanok, mint a csecsemők - akiknek tiszta a szívük. Lehetnek értelmesek vagy nem, semmit sem számít. Az okosságunk egyáltalán nem előny Isten országában. Isten a kijelentéseket a tiszta szívűeknek adja. A gyermekek taníthatók. Egy pici gyermek tudatlan és boldogan elismeri a tudatlanságát. Például, meg fogja kérdezni az apját: "Papa, miért van festett csík az úttesten?" Mi felnőttek tudjuk, hogy azért van ott, mert szétválasztja az úttesten a forgalmat. A gyermek azonban egy ilyen egyszerű dolgot sem tud. Nagyon kevés hívő fordul a Szent Szellemhez olyan módon, hogy azt mondja: "Uram, te írtad ezt a könyvet. Mit jelent ez? Én tudatlan vagyok szellemi dolgokban. Kérlek, magyarázd ezt meg nekem!" Az Újszövetség idején mi előnyös helyzetben vagyunk, mert be vagyunk töltekezve Szent Szellemmel és Ő bennünk él, hogy tanítsa nekünk a Szentírást, amit Ő írt.

Krisztus adott tanítókat az egyház számára, de ha csak azokra a tanítókra hagyatkozol, és nem vágysz többre, akkor sosem fogod megismerni Istent. Amit tanítanak, az igaz lehet, de másodkézből kapod azt az ismeretet. Az ilyen másodkézből kapott dolgokkal az Úr előtt kell lenned és azt mondani: "Uram, tedd ezt első kézből származó ismeretté számomra. Adj nekem saját megtapasztalást." Azok az igazságok csak akkor lesznek örökre a tieid. Ha nem így cselekszel, akkor minden igazság, amit hallasz a mennyből, elveszik számodra, mint a mennyből küldött manna, ami 24 órán belül megférgesedett. Az a manna azonban, amit Isten jelenlétében a legszentebb helyről kapsz, friss marad, és örökre megmarad.

A Máté 11.28-ban Jézus azt mondta:

„ Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és nyugalmat adok nektek."

Ez az ószövetségi szombat beteljesedése. Az újszövetségi szombat nem a fizikai megnyugvás napja, hanem a belső megnyugvásé, amit Jézus ad nekünk. Ezt mindenekelőtt azoknak adja, akik hozzá jönnek és elismerik, hogy megfáradtak és nehéz terheket hordoznak. Voltak emberek, akik hozzám jöttek: "Zac testvér, én csatlakozni szeretnék a te gyülekezetedhez." Megkérdeztem őket, hogy miért akarnak csatlakozni a mi gyülekezetünkhöz, mire azt válaszolták: "Mert beteg vagyok és megfáradtam a jelenlegi gyülekezetemben." Ekkor azt mondtam nekik: "Ha beteg vagy és megfáradtál a jelenlegi gyülekezetben, akkor egy kis idő múlva meg fogsz betegedni és meg fogsz fáradni nálunk is. Csak emiatt ne csatlakozz hozzánk. Mi olyan emberek közössége vagyunk, akik maguktól betegedtek meg és fáradtak meg és nem más emberektől. Ha magadtól betegedtél meg és fáradtál meg, akkor örülünk, ha hozzánk csatlakozol, és akkor csodálatos közösségünk lesz egymással.

Sok pásztor állandóan azt kutatja, hogyan növekedjen a gyülekezetük számbelileg. Jézus azonban csak azokat hívta magához, akik a saját kudarcos életükbe betegedtek bele és fáradtak meg. A tönkrement, kilátástalan életetekbe és kudarcaitokba fáradtatok bele a saját családi életetekben? Elfáradtatok a friss üzenetek és felkenetés hiányától a szolgálatotokban? Akkor az Úr hív titeket és azt mondja: "Gyertek énhozzám és nyugalmat adok nektek." Nem az Isten akarata, hogy egy összekuszált, zűrzavaros életünk legyen. Ő megnyugvást akar adni nekünk a nap 24 órájában, a hét 7 napján és az év 52 hetében, bármi is történjen körülöttünk. Mi azonban csak akkor élhetünk ilyen életet, ha legelőször is felismerjük a saját kudarcos állapotunkat és az Úrhoz jövünk, és azt mondjuk: "Uram add nekem ezt a szombati nyugalmat, bármibe is kerül."

A Máté 11.29-ben Jézus ezt mondja:

„ Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek."

Egy tanítvány egy olyan tanuló, aki Jézushoz jön, hogy tőle tanuljon, mint egy tanítható gyermek. Mi az, amit Jézus meg akar tanítani magáról legelőször? Sokan meg akarják tanulni, hogyan hirdessenek igét, hogyan gyógyítsák a betegeket és hogyan prófétáljanak stb. Az Úr azonban azt akarja, hogy mindenekelőtt szelídséget és alázatosságot tanuljunk tőle. Valójában ez a két dolog az, amire megkért minket, hogy megtanuljunk tőle, de nem sok keresztyén van, aki abban buzgólkodna, hogy megtanulja ezeket a tulajdonságokat. Ezért nem is tapasztalják meg a szombat nyugodalmát.

Amikor egy istenfélő embert láttok kenettel hatékonyan szolgálni, vágyhattok rá, hogy olyan szolgálatotok legyen nektek is, mint az övé, de helytelen dolog hajszolni azt. Miért akarsz mindenekelőtt az ő istenfélő életével versenyre kelni? Az Úr elhívhat minket, hogy embereket halásszunk vagy tanítsuk az Ő gyülekezetét, de azt akarja, hogy először „nyugalomban" éljünk. Ha nincs nyugalom a szívünkben, akkor sok problémát fogunk okozni magunknak és másoknak egyaránt.