Minden hívő fő vádlója a Sátán (Jel. 12:10), aki mindig talál munkatársakat a hívők között, akik segítik a munkáját - sok ilyen munkatársat talál az egész világon.

A Sátán hazudik nekünk, de amikor Isten előtt vádol minket, akkor minden vádlása igaz kell, hogy legyen, mert nem olyan bátor, hogy hazudni merjen Istennek. Az ő szelleme azonban akkor is egy vádló szellem, ha igazságot mond. Valamit meg kell tanulnunk ebből és az a következő: Ha egy testvér bűnéről a háta mögött beszélünk ahelyett, hogy azt közvetlenül neki mondanánk, a Sátán munkatársává válunk, a vádló szolgálatába szegődünk annak ellenére, hogy amit mondunk abban lehet, hogy minden szó igaz.

Nekünk sosem lehet ilyen közösségünk a vádlóval. Ha egy testvér vétkezett, akkor a parancsolatok azt mondják, hogy próbáljuk meg kiigazítani őt a szelídség szellemével (Gal. 6:1). Közvetlenül neki kell megmondanunk. Ha nem hajlandó meghallgatni minket, akkor beszélni kell erről a vénekkel. Ha a vénekre sem hallgat, akkor meg kell mondani az egész gyülekezetnek, hogy nem hajlandó engedelmeskedni a szellemi hatalomnak. Ezt követően pedig ki kell zárni őt a gyülekezetből. Ez az a folyamat, ami világosan le van fektetve Jézus által a Máté 18:15-20-ban: Jézus arról beszél, hogy meg tudjuk kötözni a Sátán vádló tevékenységét a gyülekezetben.

Ha egy vént vádolnak meg, akkor azt komolyan kell venni, ha két vagy három megbízható ember vádolta meg azzal. (1 Tim. 5:19). A vádat ezt követően körültekintően meg kell vizsgálni a többi idősebb vénnek. Az Ószövetségben Isten világosan megparancsolta, hogy „akkor keresni, kutatni és szorgalmatosan tudakozódni kell, és ha igaz és teljesen bizonyossá válik a dolog…" (5 Mózes 13:14)

Ha bebizonyosodott, hogy a vén folyamatosan bűnben él, akkor egy idős vénnek meg kell dorgálni őt nyilvánosan, a gyülekezet jelenlétében (1 Tim. 5:20) Ha egy idős vén könyörületességből nem teszi ezt meg nyilvánosan, akkor azt fejezi ki ezáltal, hogy az ő értelmezése magasabb rendű, mint a Szent Szellem! Legjobb alázatosságban járni és engedelmeskedni annak, amit Isten igéje mond. Itt van bátorításként két ígéret azoknak, akiket hamisan vádoltak meg mások:

„ És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok. Közel van, aki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? Közelegjen hozzám! Íme, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Íme, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg őket! ….. Íme, ti mind, akik tüzet gyújtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, amelyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni! (Ézs. 50:7:11)

„ Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr." (Ézs. 54:17)

Isten megengedi a Sátánnak, hogy megpróbálja az Ő népét, hogy mindenki meglássa azoknak a szíve állapotát, akik az Ő nevéről neveztetnek.

Az Úr megengedi, hogy sok megpróbáltatáson menjünk át, hogy megpróbáljon, vajon egy hazugsággal és gyűlölettel teli világban képesek vagyunk-e mindvégig megállni az igazságban és szeretetben. Akiknek van szemük, fel fogják ismerni, hogy kik az istenfélők és kik nem, kiket motivál a jóság és kiket a féltékenység és a gyűlölet. Néhányan azonban vakok maradnak, megkülönböztető képesség nélkül mindvégig, hasonlóan a farizeusokhoz. Az arany tisztább lesz a tűzben, de a szalma megég.