Ahogyan az év végéhez közeledünk sok testvér úgy érzi, hogy mivel vétkeztek és hibákat követtek el a múltban, ezért most nem képesek betölteni Isten életükre vonatkozó tökéletes tervét.

Nézzük most meg, hogy mit mond a Szentírás erről a kérdésről, és ne saját értelmünkre vagy logikánkra támaszkodjunk. Először is figyeljük meg, hogyan kezdődik a Biblia. „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet" (1 Mózes 1:1). Az égnek és a földnek tökéletesnek kellett lennie, amikor Isten megteremtette őket, mert soha semmi tökéletlent vagy hiányosat nem alkotott. Néhány teremtett angyal azonban elbukott, amiről az Ézsaiás 14:11-15 és Ezékiel 28:13-18 ír nekünk. Ekkor került a föld az 1 Mózes 1:2-ben leírt állapotba: „kietlen, puszta és sötét". Az 1 Mózes 1 további része leírja, hogy Isten hogyan dolgozott azon az kietlen, puszta, sötét masszán, és csinált belőle valami olyan szépet, amit Ő maga „nagyon jónak" nyilvánította (1 Mózes 1:31). Az 1 Mózes 1:2-3-ban azt olvassuk, hogy Isten Szelleme járta át a földet, és Isten kibocsátotta az Ő beszédét - és ez volt az, ami megváltoztatott mindent. Mit üzen ez nekünk ma? Csak annyit, hogy bármennyire is kudarcot vallottunk vagy tönkretettük az életünket, Isten még mindig tud valami dicsőségeset alkotni az életünkből az Ő Szelleme és Szava által. Istennek tökéletes terve volt az egekkel és a földdel, amikor megteremtette azokat. De ezt a tervet félre kellett tenni Lucifer által okozott kudarc miatt. Isten azonban újra megalkotta az eget és a földet, és mégis valami „nagyon jót" hozott létre a káoszból.

Most gondoljátok végig, mi történt ezután. Isten megteremtette Ádámot és Évát, és mindent elölről kezdett. Bizonyára Istennek tökéletes terve volt velük is, ami nyilvánvalóan nem tartalmazta azt, hogy vétkezzenek: egyenek a jó és a rossz tudásának fájáról. De ettek a tiltott fáról, és meghiúsították Isten velük kapcsolatos eredeti tervét - bármi is lehetett az a terv. A logika most azt mondaná nekünk, hogy többé nem tudják teljesíteni Isten tökéletes tervét. Mégis azt látjuk, hogy amikor Isten eljött, hogy találkozzon velük a kertben, nem azt mondta nekik, hogy az életük hátralévő részében Isten csak a második legjobb terve szerint kell élniük. Nem. Megígéri nekik az 1 Mózes 3:15-ben, hogy az asszony magva a kígyó fejére fog taposni. Ez annak ígérete volt, hogy Krisztus meghal a világ bűneiért, és legyőzi a Sátánt a Golgotán.

Most nézzük meg ezt a tényt, hogy megindokolható-e? Tudjuk, hogy Krisztus halála kezdettől fogva része volt Isten tökéletes tervének. „A Bárány megöletett a világ megalapítása óta" (Jel. 13:8). Azt is tudjuk azonban, hogy Krisztus csak azért halt meg, mert Ádám és Éva vétkezett, és kudarcot vallott Isten előtt. Logikusan tehát azt mondhatnánk, hogy Isten tökéletes terve volt Krisztust elküldeni és meghalni a világ bűneiért. Ez beteljesedett, nem Ádám bukása ellenére, hanem Ádám bukása miatt! Nem ismertük volna meg Isten Golgota keresztjén bemutatott szeretetét, ha Ádám nem vétkezett volna.

Mi tehát az az üzenet, amelyet Isten megpróbál mondani nekünk, közvetlenül a Biblia első lapjairól? Csupán annyit, hogy meg tud ragadni egy kudarcot vallott embert, és valami dicsőségeset tud kihozni belőle, és megvalósíthatja Isten tökéletes tervét az életére vonatkozóan. Ez Isten üzenete az embernek - és ezt soha nem szabad elfelejtenünk. Isten el tudja fogadni azt az embert, aki többszörösen kudarcot vallott, és képes megvalósítani a tökéletes tervét vele - nem Isten második legjobb tervét, hanem Isten legjobb tervét. Ez azért van így, mert a kudarc is része lehetett Isten tökéletes tervének, hogy megtanítson nekünk néhány felejthetetlen leckét.

Bármilyen kudarcot szenvedtél el, Istennel újat lehet kezdeni. Isten még mindig tud valami dicsőségeset kihozni az életedből. „Adjunk tehát dicsőséget Istennek azzal, hogy erősek leszünk a hitben" (Róma 4:20), és bízzunk benne az eljövendő napokban mindazokban a dolgokban, amelyeket eddig lehetetlennek tartottunk. Minden embernek - fiatalnak és idősnek - lehet reménye, bármennyiszer is elbukott a múltban, ha elismeri kudarcait, alázatos lesz és bízik Istenben. Így mindannyian tanulhatunk kudarcainkból, és folytathatjuk Isten életünkre vonatkozó tökéletes tervét. Az elkövetkező korokban pedig bemutathat minket másoknak, mint példaképet, hogy mit tehet azokkal, akiknek élete teljes kudarcot vallott. Azon a napon meg fogja mutatni, hogy mit tudott tenni bennünk "az Ő kegyelmének felette való gazdagsága által, a Krisztus Jézusban irántunk való jóságából" (Efézus 2:7). Halleluja!