Az „ítél" szó helytelen értelmezése miatt sok félreértés van a keresztyének között, hogy helyes-e megítélni másokat vagy sem? Hívőként olyan értelemben kell megítélnünk másokat, hogy különbséget kell tennünk az emberek között. Isten Igéje azt mondja, hogy amikor igehirdetést hallgatunk, „meg kell ítélnünk az üzenetet" (1 Korinthus14:29). A Szent Szellem megparancsolja nekünk, hogy ítéljük meg mindenkinek az igehirdetését! Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük, hogy a mai keresztyénség sok hamis igehirdetője megtévesszen bennünket.

Isten Igéje azt is mondja: „Ne higgyetek minden szellemnek, hanem próbáljátok meg (ítéljétek meg) a szellemeket, hogy meglássátok Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta jött ki a világba" (1 János 4:1)

Jézus megmondta azt is, hogyan kell megítélnünk másokat. Azt mondta:

„Legyetek becsületesek az ítéleteitekben, és ne felszínesen és látszat alapján ítéljetek, hanem ítéljetek becsületesen és igazságosan." (János 7:24 - magyarázó fordítás)

Mit jelentett hát, amikor Jézus azt is mondta a Máté 7:1-ben, hogy„ ne ítéljetek"?

A „ítélni" szó az eredeti görögben azt is jelenti, hogy „elítélni". Ez a vers a kibővített bibliafordítás szerint így hangzik: "Ne ítélj el másokat, nehogy téged is elítéljenek" (Máté 7:1- kibővített Biblia).

Jézus magára vonatkozóan azt is mondta: „Senkit nem kárhoztatok vagy senkit nem ítélek el" (János 8:15 - Kibővített Biblia).

Ezért másokat elítélni és másokat kárhoztatni (szóban vagy gondolatban) tilos! Egyedül Istennek van joga erre! Nekünk viszont gyakorolnunk kell a megítélést és a megkülönböztetést!

Jézusról azt jövendölték, hogy soha senkit nem fog megítélni „az alapján, amit a szeme lát vagy a füle hall, hanem igazságosan ítél majd meg embereket ". (Ézsaiás 11:3-4). Nekünk is az Ő példáját kell követnünk és sosem ítélni meg semmit és senkit az alapján, amit látunk vagy hallunk. A maga teljességében tanulmányoznunk kell egy dolgot és azután igazságosan ítélni, bármilyen részrehajlás nélkül .

Mi Isten családja is vagyunk, ezért először magunkat kell megítélni (1 Péter 4:17). Nem szabad azonban magunkba tekintve megítélni magunkat. Nem. Jézus példáját kell követnünk, és az Ő élete világosságában kell meglátnunk saját hiányosságainkat - és azt követően kell magunkat megítélnünk. Ahogy meg van írva: "Uram, a Te világosságodban világosságot látunk" (Zsoltár 36:9).

Önmagunk megítélése Isten világosságában az egyik legfontosabb lecke, amit meg kell tanulnunk Krisztus életéből. Sokan sosem tanulják meg ezt, ezért sosem fejlődnek szellemileg.

Itt van egy csodálatos ígéret, hogy azok, akik hűségesek önmaguk megítélésében ma, azokat Isten nem fogja megítélni az utolsó napon: „Mert ha rendesen megítéljük magunkat, nem leszünk megítélve ." (1 Korinthus 11:31).

Jóllehet nem ítélünk el másokat, de erőteljesen prédikálnunk kell a bűn ellen. Jézus erőteljesen beszélt olyan speciális bűnök ellen, mint a harag, a szexuálisan vágyakozó szemek, a pénz szeretete, az aggodalmaskodás, a félelem, a gonosz gondolatok, a hazug beszéd, az emberek elismerésének keresése, az ellenség gyűlölete stb. (lásd. Máté 5, 5 és 7). Beszélnünk kell az olyan modern bűnökről is, mint az internetes pornó nézése - anélkül, hogy elítélnénk az embereket. Jézus nem azért jött, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse azt (János 3:17). Egyedül Isten a Bírája és Elítélője minden embernek (Jakab 4:12) .