A Zsidó 5:7 arról szól, hogyan imádkozott Jézus „ az Ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból." Itt nem azokra az utolsó napjaira utal, amikor egyedül imádkozott a Gecsemáné kertben. Isten igéje pontosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy így imádkozott „az Ő testének napjaiban." Ezek a „napok" az Ő egész 33,5 évének a napjaira utalnak, amit a földön töltött el. Az a megszabadulás, amiért Jézus imádkozott (és amiből Ő meg is szabadult, mint ez a vers mondja) az bizonyára nem a fizikai, hanem a szellemi halál volt, ami a bűn elkövetésének az eredménye. Jézus azért imádkozott, hogy egyszer se vétkezzen. Annyira komolyan vette ezt, hogy hangosan kiáltva, könnyek között imádkozott segítségért. Ez a magyarázata annak, hogy sosem vétkezett. Sokan azt gondolják, hogy Jézus azért győzött a bűn felett, mert Isten Fia volt. Nem. Azért győzött a bűn felett, mert hangosan kiáltva és könnyek között imádkozott a bűntől való megszabadulásért. Ő szerette az igazságot és olyan komolyan vette a bűn gyűlöletét, hogy ilyen buzgón imádkozott - és az Ő Atyja felkente Őt erővel, sokkal inkább, mint azokat a hívőket, akik nem imádkoznak olyan komolyan, mint Ő tette. (Zsidó 1:9).

A legtöbb hívő könnyelműen viszonyul a bűnhöz és azt feltételezi, hogy az emberek nem győzhetnek a bűn felett, de ez nem elfogadható magyarázat. Az ok valójában az, hogy nem imádkoznak hangosan kiáltva és sírva, hogy szabadok legyenek a bűntől. Jézus hangos sírással és könnyek között imádkozott, ezért gyakran keresett magányos helyeket az imádkozáshoz. (Lukács 5:16). Ha városban élünk, akkor nehéz magányos helyet találni, én azonban megtanultam, hogyan tudok imádkozni a szívemben hangos kiáltással Istenhez, anélkül, hogy bármilyen hang hagyná el a számat, akárhol is vagyok. Kiálthatok tisztaságért gondolatban, szóban és tettben. Ha mégis valami bűnbe esem, akkor sírnom kell miatta. Jézus sosem követett el bűnt és mégis könnyezett. Ez alázatosságra tanít engem. Jézust emésztő tűzként égette a tisztaság utáni vágy. Ezért teljesítette Isten minden akaratát a földön.

A Szent Szellem teljessége egy tisztaság utáni vágyat hoz létre bennünk. Így tudjuk követni az Ő példáját. Jézus sosem félt a fizikai haláltól, de félt a szellemi haláltól és ezért sosem engedte meg még a bűn legkisebb gyanúját sem magában. Mi volt az, amiért a Gecsemáné kertben imádkozott, amikor azt mondta, hogy nem akarja kiinni azt a poharat? A pohár, amitől félt az Ő Atyjával való közösségének a megszűnése volt három órán keresztül a kereszten, amikor a mi bűnünket hordozta el. Ez a szellemi halál állapota volt. Jézus gyűlölte a bűnt, mert az megszüntette volna a közösséget az Atyjával.

A Gecsemáné kertben azonban azt mondta neki az Atya, hogy el kell fogadnia a Vele való közösség megszűnését, ha meg akar menteni másokat az Istentől való örök elválasztottságtól a pokolban. Jézus az irántunk való mérhetetlen szeretete miatt elfogadta, hogy kifizeti ezt a hatalmas árat. Egész életében viszont elutasította, hogy az Atyával való közössége megszűnjön, ami a bűn miatt következhetett volna be. A legapróbb bűn ugyanis azonnal megszakítja a közösséget Istennel. Ha nagyra értékeljük az Atyával való közösséget, akkor mi is hangos kiáltással és könnyhullatással fogunk imádkozni azért, hogy a legapróbb keserűség, szellemi büszkeség, tisztátalanság, féltékenység, pénz szeretete, gyűlölet se legyen bennünk, mert az nem egyeztethető össze Isten tökéletes akaratával.

Azért nem tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget a bűnnek, mert nincs bennünk egy erős vágy, hogy Isten tökéletes akaratát cselekedjük. A szentség a legtöbb keresztyénnek nem a legfontosabb vágya. A legfőbb vágyuk az Úrért vagy a szükségben lévő emberekért való valamilyen szolgálat, de ez egy világi elképzelés. Mária a Jézussal való közösséget kereste, miközben Márta azt kereste, hogyan szolgáljon Neki. Ezért Jézus megfeddte Mártát és azt mondta neki, hogy Mária volt az, aki a legjobb dolgot választotta (Lukács 10:42). Egyedül a szentség az, ami hatékonnyá teszi a szolgálatunkat.