1. Isten úgy szeret minket, ahogyan Jézust szerette

„Úgy szeretted őket, amiként engem szerettél." (János 17:23) Ez a legnagyobb igazság, amit felfedeztem a Bibliában. Ez engem egy bizonytalan, depressziós hívőből olyan valakivé változtatott, aki teljesen bizonyosságot nyert Istenben és teljes öröme van az Úrban folyamatosan. Sok vers van a Bibliában, ami azt mondja nekünk, hogy Isten szeret minket, de csak egy, ami azt mondja nekünk, hogy az a szeretet olyan értékes, hogy annyira szeret minket, mint ahogyan Jézust szerette. Mivel a mennyei Atyánk nem személyválogató, ezért minden fiát egyformán szereti, bizonyára mindent meg fog tenni értünk, a fiaiért, amit az elsőszülött Fiúért, Jézusért is megtett. Ugyanúgy segíteni fog nekünk, mint Jézusnak segített. Ugyanúgy gondoskodni fog rólunk, mint ahogyan Jézusról is gondoskodott. Ugyanúgy érdekelni fogja a tervének mindennapi részletei az életünkben, mint ahogyan Jézus életét is megtervezte. Semmi sem történhet meg velünk, ami meglepetést okozna Istennek. Ő már számolt minden lehetőséggel. Ezért a továbbiakban nem kell, hogy bizonytalanságban legyünk. Mi ugyanúgy határozott céllal vagyunk elküldve erre a földre, mint ahogyan Jézus volt. Mindez igaz mindegyikőtökre, de csak ha hiszitek ezt. Semmi nem működik az olyan ember életében, aki nem hisz Isten igéjében.

2. Isten gyönyörködik a becsületes emberekben

„Ha mi is világosságban járunk, ahogyan Ő világosságban van, akkor közösségünk van egymással." (1 János 1:7) A világosságban való járás elsősorban azt jelenti, hogy semmit sem rejtünk el Isten elől. Pontosan úgy mondunk el neki mindent, amint van. Meg vagyok győződve róla, hogy az első lépés becsületesnek lenni Isten felé. Isten gyűlöli azokat, akik nem őszinték. Jézus sokkal ellenségesebben beszélt a képmutatókkal, mint bárki mással. Isten mindenekelőtt nem azt kéri tőlünk, hogy szentek vagy tökéletesek legyünk, hanem hogy becsületesek. Ez a kiindulási pont az igazi szentség felé. Ez a kezdete minden másnak. Ha van valami, amit közülünk bárkinek könnyű megtenni, az az, hogy légy becsületes! Valld meg a bűnödet azonnal Istennek! Ne nevezd a bűnös gondolataidat „szépen hangzó" dolognak! Ne mondd azt, hogy „csupán Isten teremtésének szépségét csodáltam, amikor valójában házasságtörést kívántál elkövetni a szemeddel! Ne hívd a haragot „jogos felháborodásnak!" Sosem fogsz győzelmet aratni a bűn felett, ha nem vagy becsületes. Ne hívd a bűnt sohasem „hibának", mert Jézus vére meg tud tisztítani minket minden bűntől, de a hibáinktól nem!! Jézus nem tisztítja meg azokat az embereket, akik nem becsületesek. Csak a becsületes emberek számára van remény.

„ Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga." (Péld. 28:13)

Miért mondta azt Jézus, hogy könnyebb bemenni egy paráznának vagy tolvajnak Isten országába, mint a vallási vezetőknek? (Máté 21:31) Azért, mert a paráznák és a tolvajok nem keltenek olyan látszatot, hogy szentek lennének. Sok fiatalember azért fordul el a gyülekezetektől, mert a gyülekezet tagjai azt a benyomást keltik bennük, hogy nekik nincsenek harcaik. Ezért a fiatalemberek azt gondolják, hogy „a szent emberek csoportja sohasem fogja megérteni a problémáikat"! Ha ez igaz ránk nézve, akkor nem hasonlítunk Krisztusra, aki magához vonzotta a bűnösöket.

3. Isten gyönyörködik a jószívű adakozóban (2 Kor. 9:7)

Isten teljes szabadságot ad az embernek - a megtérése előtt és után és azt követően is, miután betöltekezett Szent Szellemmel. Ha Isten természetét örököljük, akkor mi sem akarunk másokat kontrollálni és nyomást helyezni rájuk. Szabadságot adunk nekik, hogy másmilyenek legyenek, mint mi, hogy eltérő látásaik legyenek a miénktől és felnőjenek szellemileg a maguk helyén. A kényszer bármilyen formája a gonosztól van. A Szent Szellem betölt embereket, ezzel ellentétben a démonok lenyomják őket. A különbség a következő: Amikor a Szent Szellem betölt valakit; még nagyobb szabadságot ad neki, hogy azt tegyen, amit akar. Amikor azonban a démonok uralkodnak az embereken, azok ellopják a szabadságukat és kontrollálják őket. A Szent Szellemmel való betöltekezés gyümölcse az önkontroll. (Gal. 5:22-23) A démonok uralmának eredménye az, hogy megfoszt az önkontrolltól. Emlékeznünk kell arra, ha bármilyen munkát nem örömmel, szabadon, önként végzünk, az holt cselekedet. Bármilyen Istenért végzett munka, amit elismerésért vagy fizetésért végzünk, az is holt cselekedet. Bármilyen pénz, amit másoknak kényszer hatása alatt adunk Istennek, annak egyáltalán nincs értéke, Isten szemszögéből! Isten többre értékel egy apró cselekedetet, ha azt örömmel tesszük Őérte, sokkal inkább, mint egy jóval nagyobb cselekedetet kényszer alatt, amit valaki csak azért végez el, hogy könnyítsen a lelkiismeretén.

4. Isten gyűlöli mindazt, amit ez a világ nagyra értékel

„A mi az emberek szemében nagyra értékelt, az Isten előtt utálatos ." (Luk. 16:15)

Azok a dolgok, amiket a világban nagyra értékelnek, nemcsak, hogy nem képviselnek értéket Isten szemében, hanem valójában utálatosak számára. Miután minden világi megbecsülés utálatos Istennek, ezért annak számunkra is utálatosnak kell lenni. A pénz olyan dolog, amit a földön mindenki értékesnek tart, de Isten azt mondja, hogy azok, akik szeretik a pénzt és vágynak arra, hogy meggazdagodjanak, szenvedni fognak a következő nyolc dolog miatt, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik rajtuk (1 Tim. 6.9-10):

1. Kísértésekbe esnek.
2. Tőrbe esnek.
3. Ostoba kívánságokba esnek.
4. Káros kívánságokba esnek.
5. A romlás felé haladnak.
6. A vesztükbe rohannak.
7. El fognak szakadni a hittől.
8. Sok szenvedést fognak okozni maguknak.

Látom ezt folyamatosan megtörténni hívőkkel mindenfelé. Az egyik fő ok, amiért olyan kemény prófétai üzeneteket hallunk az Úrtól ezekben a napokban, mert a legtöbb igehirdető szereti a pénzt. Jézus azt mondta, hogy Isten nem ad igazi kincseket azoknak (a prófétai szó egyike ezeknek), akik hűtlenül bánnak a pénzzel. (Luk. 16:11) Ezért hallunk olyan sok unalmas igehirdetést és olyan sok unalmas bizonyságot a gyülekezeti összejöveteleken és konferenciákon.