Isten gazdag az irgalmasságban (Efézus 2:4). Az isteni természet legfontosabb jellemzője a kegyelem, amit mindannyian megtapasztaltunk, amikor megtértünk. Ez kellene, hogy legyen a legelső benyomás, amit mások is megtapasztalnak velünk kapcsolatban, ha valóban isteni természet részesei vagyunk.

A pokolban nincs irgalom és nincs irgalom a (hús)testünkben sem. A hústestünk természeténél fogva kemény mások felé és könnyű megtéveszteni másokat azzal, hogy a szigorúság az isteni természet része. Ez a bűn csalárdsága!

Ha betekinthetnénk most a mennybe, akkor azt tapasztalnánk, hogy Isten folyamatosan megbocsát másoknak. A világ minden részéről, hívők és hitetlenek folyamatosan Hozzá kiáltanak, és kérik Őt, hogy bocsássa meg a bűneiket és a bukásaikat, Ő pedig mindig megbocsát nekik - a nap 24 órájában, minden nap. Néhányan lehet, hogy olyan bűnre kérnek bocsánatot, amit már ezerszer elkövettek, de Ő mégis megbocsát, mert ilyen a természete. Jézus azt mondta, hogy nekünk hozzá hasonlóan kell megbocsátani másoknak (Máté 18:35).

Jézus azt is mondta, hogy meg kell bocsátani a testvéreinknek minden nap hétszer (Lukács 17:4). Egy napot 12 órának számított. Ez azt jelenti, hogy ha a testvéred vétkezett ellened reggel 6 órakor és bocsánat kért 7 órakor, akkor neked meg kellett bocsátani. Ha elkövette ugyanazt a bűnt ellened 8 órakor és 9 órakor bocsánatot kért érte, neked ismét meg kellett bocsátanod. Aztán 10 órakor harmadszor is elköveti ugyanazt a dolgot és 11 órakor ismét bocsánatot fog kérni tőled, és neked ismét meg kell bocsátanod. Déli 12 órakor ismét elköveti azt a bűnt, majd délután 2 órakor és 4 órakor, és egy órával később minden egyes esetben bocsánatot kér. Neked minden alkalommal meg kell bocsátanod, anélkül, hogy számon tartanád hányszor bocsátottál már meg neki egy nap. Akik törvénykező módon gondolkodnak, azt mondhatják, hogy Jézus valójában arról beszélt, hogy tartsuk számon és akár hétszer is bocsássunk meg. Péter egyszer pontosan ezt mondta Jézusnak és Jézus azt mondta, hogy neki 490-szer (70×7) kellett megbocsátania a testvérének (Máté 18:21-22).

Ilyen Isten természete, és az Újszövetség jó híre az, hogy az Ő természetének részese lehetünk. Könnyebb erről beszélni, mint részese lenni. Mindannyian tapasztalatból tudjuk, hogy „nem beszédben áll Isten királysága, hanem erőben" (1 Korinthus 4:20).

Krisztus dicsősége kisugárzik rajtunk keresztül, de nem a kimondott sok „igazság" és tanítás által, hanem Isten szeretetének mások felé való bemutatása által.