A Zsidó 6.1-3-ban az író arról beszél, hogy mielőbb el kell jutni az érettségre. Az 5.12-14-ben pedig a tej ivását és a szilárd táplálék evését használja példaként. Majd két további példát használ: először az alaptanítás és a haladó tanítás példáját; és azt követően egy épület alapjának és annak felépítményének a példázatát. Ezek a szóképek ellentétbe állítják a csecsemő - és az érett keresztyéneket. A kettő közötti különbség láthatóan a kísértésre való reagálásban van. Az érett keresztyénkrisztusi módon reagál a kísértésre, míg a csecsemő keresztyén emberi módon.

A legtöbb csecsemő keresztyén viselkedése emberi és nem isteni. Vizsgáljuk meg magunkat! Például, ha társaságban elmondasz egy olyan viccet, ami zavarba hozza a többieket, azonnal kérdezd meg magadtól, hogy Jézus elmondott volna egy hasonló viccet? Ha sosem teszel fel ilyen kérdéseket, sosem fogsz világosságot kapni az emberi viselkedésedről és mindig csecsemő keresztyén maradsz. Jó megvizsgálni magunkat mindennap - különböző időpontokban, különböző helyzetekben -, hogy lássuk, úgy cselekszünk és úgy reagálunk-e, mint Jézus? Ha sohasem vizsgálod meg magad ilyen módon, sohasem fogsz eljutni az érettségre: örökre egy alapszinten fogsz élni és soha semmit sem fogsz arra építeni. Örökké az óvodában fogod leélni az életedet, örökké csak tejjel táplálkozva. Ha azonban figyelsz a Szent Szellemre és komolyan haladsz előre a szellemi képzésedben, akkor nagyon gyorsan éretté fogsz válni.

Most nézzük meg egy másik szemléltetési mód szerint ezt a kérdést. Az érettségre jutás gondolatát hasonlítsuk egy (mondjuk 10 000 méteres) hegy megmászásához. Jézus már felért a csúcsra. Amikor megszületünk, akkor ennek a hegynek a lábánál vagyunk. A célunk az, hogy Jézust kövessük és induljunk el a hegy teteje felé, bármennyi ideig is tart az. Így azt tudjuk mondani a fiatalabb testvéreinknek, hogy "kövessetek bennünket, mint ahogyan mi követjük a Krisztust" (1 Kor. 11.1), még akkor is, ha csupán 100 métert másztunk meg.

Mi az alap? Mi a tej? Mit tanulunk meg az óvodában? Mindenek előtt a bűnbánatot (Zsidó 6.1). Ez nem csak azt jelenti, hogy a bűneinktől forduljunk el, hanem azt is, hogy a holt cselekedetektől. Az Ószövetség ideje alatt csak jó és gonosz cselekedetek voltak. Az Újszövetségben jó, gonosz és holt cselekedetek vannak. A holt cselekedetek olyan cselekedetek, amiket rossz indíttatásból végzünk. Például, Isten igéjének a hirdetése egy nagyon jó dolog, ha azonban valaki elismerésért és pénzért teszi, akkor az holt cselekedet. Ha valami jót cselekszünk, mint például pénzt adunk Isten munkájára, de nem örömmel tesszük azt, akkor az holt cselekedet. Sok hasonló példát lehetne felsorolni. Bármit teszel hit vagy öröm nélkül, az holt cselekedet, még akkor is, ha az más emberek javát szolgálja. Meg kell bánni az ilyen holt cselekedeteket. Meg kell bánnunk az önző indíttatásainkat.

Másik alapvető dolog a hit Jézusban, a bemerítkezés vízbe és Szent Szellembe, megkapva a szellemi ajándékokat ("kézrátétel által"), várva a halálból való feltámadást Krisztus visszatérésekor és késznek lenni az utolsó ítéletre (2 Kor. 5.10). Ezek mind óvodás dolgok. Azok a keresztyének, akik csak ezeket keresik, azok még mindig óvodások. A háznak még csak az alapja van kész. Innen kell törekedni az érettség és a tökéletesség felé, hogy egyre inkább Krisztusra hasonlítsunk az életünk minden területén.

A Zsidókhoz írt levél írója egy terhet helyez a keresztyénekre, hogy tovább kell lépni a tejnek italától a szilárd eledel felé, az alapoktól a felépítmény felé, az óvodából a magasabb iskolai osztályok felé. A földi életünkben senki sem akar örökre csecsemő állapotban maradni. Senki sem akar leállni a fejlődésében és óvodás maradni. Senki sem akar egy olyan épületet, aminek csak alapja van kész. Úgy tűnik, hogy sok hívő mégis megelégszik ezzel. Az igehirdetők és a pásztorok között is sok csecsemő van. Ennek az lesz az eredménye, hogy a gyülekezetük is tele lesz csecsemőkkel.

A Zsidó 6.1 azt mondja, hogy „törekedjünk a tökéletességre". Ha leragadunk az alaptanításoknál, akkor az igehirdetésünk eredménye csupa csecsemő keresztyén lesz. Az Újszövetség üzenete nem csak az, hogy az emberek csak a bűnbocsánatig jussanak el. Ha ez így lenne, akkor az ige ezt mondaná: "több csecsemőt hozzatok létre"! Mi ezzel szemben arra figyelmeztetünk, hogy törekedjetek az érettségre. Minden csecsemőnek fel kell növekedni az érett, felnőtt korra.

Azért van sok viszály, ítélkezés, házasságtörés, pénzhajszolás és egymással való harc, még vezetők esetében is, mert a gyülekezetek tele vannak csecsemőkkel. A csecsemők mindig harcolni fognak. Amikor felnövünk az érett korra, akkor már nem harcolunk, és nem kívánunk mohón semmilyen pozíciót vagy tiszteletet a gyülekezetben. Ha harcolsz vagy mohón vágysz valami pozícióra vagy tiszteletre a gyülekezetben, akkor még csecsemő vagy. Sajnos ma még keresztyén vezetők között is sok csecsemő van. Egy gyülekezetet építeni csecsemőkkel olyan, mintha olyan házat építenénk, aminek csak alapja van, de nincsenek falai és nincs rajta tető.