Az Ef. 5.18-ban azt olvashatjuk, hogy "meg ne részegedjetek bortól, hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel". Figyeljük meg, hogy itt két parancsról van szó. Az egyik az, hogy„meg ne részegedjetek bortól", a másik pedig az, hogy „teljesedjetek be Szent Szellemmel".

Miért van az, hogy azok a keresztyének, akik egyáltalán nem akarnak engedelmeskedni az első parancsolatnak, nem veszik komolyan a másodikat sem? Ez egy példa arra, hogyan vakítja meg a Sátán az elménket a Szentírás igazságával kapcsolatban. A legtöbb hívő az elsőt parancsolatnak tekinti ("meg ne részegedjetek"), de a másodikat javaslatnak ("töltekezzetek be Szent Szellemmel")!! Azonban mindkettő parancsolat és ugyanolyan fontos. Ha fontos, hogy egész évben egyszer se részegedj meg, akkor ugyanolyan fontos, hogy az év minden napján Szent Szellemmel teljes legyél. Te is így látod?

Az Ef. 5.18. verse egy folyamatos ige, ami azt jelenti, hogy "folyamatosan légy beteljesedve", "tartsd meg a beteljesedettséget", és nem arról van szó, hogy "teljesedj be egyszer". Ha beteljesedtünk Szent Szellemmel reggel, Szent Szellemmel telve kell lenni este és minden nap folyamatosan. Kérd Istent, hogy töltsön be az Ő Szellemével folyamatosan. Az ilyen embereket az Apostolok cselekedete úgy jellemezte, hogy

„Szent Szellemmel teljes férfiak és asszonyok".

Az egyik fontos ismertető jele annak, hogy telve vagyunk Szent Szellemmel az, ahogyan a beszédünk megváltozik. A nyelvünk „tüzes nyelv" lesz" (Ap.csel. 2.3). Ez nem „ más nyelveken való szólást" jelent, hanem "az anyanyelvünkön való beszéd, amit a szeretet és a tisztaság isteni tüze" jellemez. A nyelvünk a menny nyelvévé fog válni. Figyeljük meg a nyelvünk hangsúlyait a következő versekben:

"Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak. Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának." (Ef. 5.19-20) .

Amikor telve vagyunk Szent Szellemmel, akkor a hálaadás szelleme fogja helyettesíteni a pletykát, a rágalmazást, a keserűséget és a haragot. Ezek a versek az Ef. 5.18-at követő versek, amik a Szent Szellemmel teljes embereket jellemzik (Ef. 5.19-6.24). Ez a hálaadással kezdődik, majd folytatódik „az egymásnak való engedelmességgel" a gyülekezetben és az otthoni kapcsolatainkban (Ef. 5.21-6.9), és azt követi a„harc és a győzelem a sátáni erősségek felett" ( Ef. 6.11). Ezért a keresztyén életünk és harcunk titka a földön az, hogy „ telve legyünk Szent Szellemmel".

Nem tudjuk helyesen dicsérni Istent, ha nem vagyunk telve Szent Szellemmel. Nem lehetünk Isten szerint való férj és feleség, ha nem vagyunk Szent Szellemmel teljes. Nem tudjuk a gyermekeinket megfelelő módon felnevelni, ha nem vagyunk telve Szent Szellemmel és nem vagyunk képesek győzni a Sátán erősségei ellen, ha nem vagyunk telve Szent Szellemmel. A keresztyén életünkben minden azon múlik, hogy telve vagyunk-e Szent Szellemmel.

Az otthonunkkal kapcsolatban háromféle kapcsolatról beszél az ige: a férj és a feleség (Ef. 5.22-23), a gyerekek és a szülők (Ef. 6.1-4) az urak és a szolgák (Ef. 6.5-9) közöttiről. Ez az utolsó rész vonatkozik azokra a szolgákra, akik az otthonunkban dolgoznak, valamint azokra, akik alkalmazottként dolgoznak egy vállalatnál vagy a kormányhivataloknál, a felettük lévő főnökökkel szembeni viselkedésre. Ezek útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk úrként/úrnőként és szolgaként otthon vagy egy munkahelyen. A legtöbb időnket két helyen töltjük el: az otthonunkban és a munkahelyünkön. Egy Szent Szellemmel teljes személynél Krisztus Szelleme fog megnyilvánulni otthon és a munkahelyén egyaránt. Csak a Szent Szellem által vagyunk képesek építeni Krisztus testét.