A Sofóniás 1.4-5-ben azt mondta az Úr:

"K inyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt; Azokat is, akik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, akik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjukra is;"

Izrael bement Kánaánba, hogy bemutassa nekik az igaz Istent, de a kanaániták lehúzták őket a maguk szintjére.

Ha egy asztal tetején állsz és megpróbálsz felhúzni valakit magad mellé, aki a földön áll, miközben ő téged akar lehúzni, könnyebb lesz neki téged lehúzni. Ez történt Júdával is. Az Úr figyelmeztette Júdát, hogy ne kerüljön semmiféle kapcsolatba a kánaánitákkal, de ők nem hallgattak az Úrra. Mi lett az eredmény? Júda nem tudta elérni, hogy a kánaániták az Urat imádják, de a kánaánitáknak sikerült lehúzniuk Júdát a maguk szintjére - és Júda elkezdte a Baált, a Napot, a Holdat és a csillagokat imádni.

Ez történik meg akkor is, amikor egy keresztyén gyülekezet megpróbálja „india- nizálni" az imádatát, amit nagyon gyakran bálványimádó - nem keresztyén - gyakorlatokkal végeznek. Láttam egy „keresztyén" pap által írt könyvet, aminek a borítóján egy kép volt Jézusról, ahogyan egy hét szemű kobra alatt ül. A kígyó feltételezhetően a Szent Szellem hét rétegét szimbolizálta! Ez az „india-nizálás" eredménye. Más gyülekezetekben a világiasság lehet az, ami lehúzhatja a keresztyéneket.

Ugyanez történik, amikor egy hívő összeházasodik egy hitetlennel. A hitetlen húzza le a hívőt a maga szintjére. Hozomány kérése a házasság alkalmával egy másik pogány szokás, amit a legtöbb keresztyén gyakorol. Isten gyűlöli a hozomány gyakorlatát, mert árunak tekinti a nőt, akit meg lehet vásárolni. A próféták ellene álltak az ilyen dolgoknak és Izrael vallási vezetői ezért gyűlölték őket. A helyzet ma ugyanez. Indiában alig van gyülekezet, amelyik bátran kiáll a hozomány ellen. A keresztyéneket megvásárolják, hogy lehúzzák a világ szintjére! Mindezeket Jézus nevében teszik, és közben úgy élnek, mint a körülöttük lévő világ!

"A z Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, akik idegen öltözetbe öltöztek. És megfenyítem mindazt, aki a küszöbön ugrál ama napon, akik erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uruknak házát." (Sofóniás 1.8-9)

A vezetők voltak azok, akik pogány szokásokat követtek, szerették a pénzt és megtöltötték vele a házaikat. Az ószövetségi próféták mindig Isten népe vezetői ellen

és az ő pénzszeretetük ellen beszéltek, mert elsősorban ők voltak a bűnösök. Ezért ezek a vezetők „eretnekeknek" hívták és üldözték a prófétákat. Ha Isten egy prófétát küld egy gyülekezetbe ma, ő szintén a pásztorok, a püspökök és az ő megalkuvásuk és pénzszeretetük ellen fog beszélni. Ezért a pásztorok az ilyen prófétát „eretneknek" fogják hívni, ezért nem engedik pulpitushoz és üldözik őt. Az Ószövetség idején minden prófétát üldöztek. Senki sem kerülhette ezt meg.

István megkérdezte a zsidó vezetőket:

„A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok?" (Ap.csel. 7.52). Egyet sem tudtak megnevezni. Miért üldöztek minden prófétát? Mert rávilágítottak a vezetők bűneire.

Amikor Jézus prédikált, látjuk őt a korának részegesei, házasságtörői, gyilkosai vagy esetleg a csaló vámszedők ellen prédikálni? Nem. Sosem mondott egy szót sem ellenük, hanem a következőt mondta: „azért jöttem, hogy megkeressem és megmentsem a bűnösöket." Könyörtelenül kirohant a vallási vezetők ellen, akik Bibliával a kezükben prédikáltak nagy csarnokokban, szerették a pénzt és képmutató módon éltek. Ezért ölték meg Őt. Te ezt az igazi Jézust és az igaz prófétákat követed vagy hamis prófétákat és egy „más Jézust" követsz, akik barátságosak a világias keresztyén vezetőkkel, és velük együtt ünnepelsz? Az ítélet először a vezetőkre fog lesújtani.

Az Úr a következőt mondta:

"Abban a z időben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, akik saját seprőjükön hevernek, akik ezt mondják szívükben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr." (Sofóniás 1.12).

Az egyházban ma is vannak vezetők, akik luxusban élnek, a prédikálásuk eredményeként gazdagodtak meg és elnézőek az Úr parancsolatait illetően. Ők azok, akik szeretik az olyan címeket és pozíciókat, mint "Igazgató", "Vezető pásztor" vagy

„püspök" stb. Az Úr le fogja leplezni mindegyiküket.

Ha egy gyülekezet elkezd szellemileg hanyatlani, akkor mindig a könnyű, kényelmes, luxus élet, az emberek szükségei iránti közömbösség és imádkozás nélküliség felé mozdul el. Sok fiatalember kezdi az Úr szolgálatát buzgón, odaszántan, imával és Isten igéjének komoly tanulmányozásával. 30 évvel később azonban ellanyhulnak: "a gazdagok csalárdsága miatti csalódásukban". Ha nem vagy hűséges, hogy harcolj a test vágyai ellen, és ellene állj a romlottságnak a keresztyénség köreiben, akkor ugyanolyan romlottá fogsz válni, mint a körülötted lévő vezetők. Egy jól képzett igehirdető leszel és elmondod a prédikációidat vasárnap délelőttönként, egyre több pénzt szerzel, luxusban élsz és nincs rajtad kenet. Még akkor is így van ez, ha nagyon őszintén kezdted. Ez történt Sofóniás idejében és ez történik ma is.

Az Úr azokat, akik vétkeznek, olyanoknak írja le, mint a „vak emberek, akik keresik az utat" (Sofóniás 1.17). Amikor a vezetők maguk is vakok, minden követőjükre az vár, hogy beleessenek a gödörbe.

Ezt követően Sofóniás a következőt mondja:

" Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, akik az ő ítélete szerint cselekszetek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján !" (Sofóniás 2.3).

Mi a jelentése annak, hogy "keressétek az alázatosságot"? Sofóniás megértette, hogy Isten az alázatosokat emeli fel. Egyik oldalonBabilon büszkesége, a másik oldalon a maradék alázatossága Jeruzsálemben.

Káin és Ábel történetéből megtanulhatjuk, hogy alapvetően kétféle szellemi áramlat van az emberiség történetében: Babilon és Jeruzsálem. Babilon romlott, vallásos rendszer. Jeruzsálem Isten igaz egyháza. Ennek az egyháznak a jellemzői nem a jelek és a csodák, hanem az alázatosság. Ők sosem fáradnak bele a még nagyobb alázat keresésébe.

Mi tehát az a veszély, amivel a maradékhoz tartozóknak szembe kell nézni? A más gyülekezetekkel való összehasonlítás veszélye és a nagyobb kiválóság dicsőítése. A gonosz pontosan azt akarja, hogy így gondolkozz, mert tudja, hogy abban a pillanatban, amikor elkezdesz így gondolkozni, Isten az ellenségeddé válik és te is hasonlóvá válsz azokhoz, akiket lenézel. Látod, hogy a maradék milyen gyorsan Babilon részévé válhat? Ezért törekedj az alázatosságra. Az arcod mindig a földet érje. Sohase hasonlítsd magad másokhoz. Egyedül Jézushoz hasonlítsd magad. Ez a tanácsom mindenkinek, aki Isten népe maradékához tartozik ma.