"A tanítványok odamentek Jézushoz és így szóltak hozzá: Tudod-e, hogy a farizeusok megsértődtek, amikor meghallották ezt a beszédet? Jézus azt mondta nekik: 'Hagyjátok őket magukra.'" (Máté 15:12-14).

Amikor Jézus megfeddte a farizeusokat, amiért azt tanították az embereknek, hogy ne tiszteljék a szüleiket, megsértődtek. A farizeusok könnyen megsértődnek minden olyan dorgáló vagy helyreigazító szó miatt, amelyet az Úr egy idősebb testvéren keresztül mond nekik. A keresztyén élet egyik óvodás feladata az, hogy győzelmet arassunk a "sértődöttség" felett. Nincs remény, hogy valaha is megszabadulj a farizeusságtól, ha nem törekszel teljesen szabaddá válni a helyreigazítás miatti sértődöttségtől.

Ismerek olyan régen a gyülekezetünkbe járó embereket, akik úgy megsértődtek néhány helyreigazítás miatt, hogy végleg elhagyták a gyülekezetet. Ma is a pusztában bolyonganak és minden esély megvan rá, hogy végleg elvesszenek. Biztosíthatlak titeket, hogy a farizeusokhoz hasonlóan ti is a pokolra kerülhettek, ha néhány helyreigazítás miatt megsértődtök.

Jézus azt mondta a tanítványainak „hagyjátok magukra őket!" Nem kell utánamenni a megsértődött farizeusoknak, hogy megpróbáljuk visszahozni őket a gyülekezetbe. Az Úrnak kell engedelmeskedni és magukra hagyni őket. Ha bűnbánatot tanúsítanak, akkor vissza tudnak jönni az Úrhoz és a gyülekezetbe. Máskülönben nem.

A 2 Timótheus 3:1-4 négyféle szeretetet említ: az önszeretetet, a pénz szeretetét, az élvezetek szeretetét és Isten szeretetét. Ebből a négyféle szeretetből csak egy helyes. Egy valódi keresztyénnek Istent kell szeretnie, ha azonban nem szereti Istent, akkor önmagát szereti - a saját igazát, a hírnevét, a becsületét stb. Ennek egyik bizonyítéka, hogy könnyen megsértődik. Csak az sértődik meg, aki önmagát szereti. Aki nem önmagát, hanem Istent szereti, az sosem sértődik meg azon, amit egy másik ember mond, vagy nem mond, vagy azon, amit egy másik ember tesz, vagy nem tesz.

Megsértődünk, mert megbántanak minket. Az önérzetünket bántja az, ahogyan valaki megsértett minket, vagy amit hallottunk, hogy valaki a hátunk mögött mondott rólunk. Annyira szeretjük magunkat!

Kikről beszélünk itt? Hitetlenekről? Nem! Úgynevezett "hívőkről" beszélünk, akik sosem értették meg, hogy mit jelent felvenni a keresztet és halálra adni magukat. Az utolsó napokban nagyon kevesen beszélnek majd a keresztről és önmaguk halálra adásáról. A legtöbb gyülekezetben ma alig hallani erről, és a keresztyén televíziókban sem hallani róla. Ha nem beszélnek önmaguk halálra adásáról, akkor az önző élet tág teret fog kapni sok keresztyén életében. Nem is fogják tudni, hogy nem lehet Jézust követni, ha önmagukat szeretik. Azt fogják hinni, hogy szeretheted magadat, és ugyanakkor követheted Jézust. Nézd meg a keresztyének sokaságát, akik megsértődnek és megbántódnak, és még csak nem is érzik, hogy ez rettenetes bűn.

Mondhatod, hogy „igen, de valaki olyan szörnyű dolgot tett velem, jogom van megsértődni!" Pontosan! Mert hitetlen vagy! Nem vagy Jézus tanítványa, ezért van jogod megsértődni. Ha Jézus tanítványa vagy, nincs jogod megsértődni. Jézus sosem sértődött meg, amikor ördögök fejedelmének nevezték, amikor arcon köpték, vagy mindenféle más gonosz dolgot tettek Vele.

Mit jelent Jézus tanítványának lenni? Nagyon kevés keresztyén van, aki felveszi a keresztet az utolsó napokban és követi Őt. Nagyon nehéz igazi keresztyénnek lenni, mert körül vagyunk véve olyan emberekkel, akik azt állítják magukról, hogy keresztyének, hogy be vannak töltekezve Szent Szellemmel, hogy szólnak nyelveken, akik azonban megbántódnak és megsértődnek. Vagy az zavarja őket, hogy besározták a nevüket.

Jézus azt tanította nekünk, hogy így imádkozzunk: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved". Ez azt jelenti, hogy felejtsd el a saját nevedet! Az utolsó napokban azonban sokan nevezik magukat keresztyénnek, akik jobban fognak aggódni a saját hírnevük miatt. Tudjátok, hogy Jézus nevét milyen sokszor meggyalázzák ma a világban? Ez mégsem zavarja a legtöbb embert, aki keresztyénnek nevezi magát, nem zavarja. Ha viszont az ő nevüket valaki - akár csak egyszer is - a sárba taposná, az nagyon zavarná őket. Vagy ha a csinos kislányuk nevét a sárba taposná, az rettenetesen zavarná őket. Azt viszont hagyják, hogy Jézus nevét az egész országban gyalázzák, és ez egyáltalán nem zavarja őket. Szerinted az ilyen emberek Jézus tanítványai? Nem! Távolról sem! De ott ülnek a templomokban. Azt állítják, hogy újjászülettek. Azt állítják, hogy szeretik az Urat.

Hihetetlen, hogy az ördög hogy megtévesztette azokat az embereket, akik kizárólag magukat szeretik, és mégis azt hiszik, hogy Jézus tanítványai.

Csak figyelmeztetni tudlak titeket. Senki sem tud megszabadítani az önmagad szeretetétől, ha te magad nem akarsz megszabadulni tőle!