Asszony, miért sírsz?

Írta :   Dr. Annie Poonen Kategóriák :   Disciples
    Download Formats:

Fejezet 0
Introduction

A nőt érzékeny természettel áldotta meg Teremtője. Az érzelmek nagy mélységére képes, és ritka képessége van arra, hogy megértse az emberek gondjait. Így tudja együttérzéssel és aggodalommal enyhíteni mások fájdalmát.

Ez az érzékenység azonban sok gondjának az okozója is. Vele is történnek tragikus dolgok, ahogyan másokkal is. Ekkor neki magának is szüksége van segítségre! Vannak nők, akik hetekig sírnak, mintha a bánatukat könnyek tengerébe lehetne fojtani. Mások belül sírnak, és a szomorúságuk súlya alatt összeroppannak. Sok nő megtartja a szenvedései érzelmi sebhelyeit még jóval azután is, hogy a gondjai megoldódtak. A szomorúság és a megpróbáltatások azonban jó célra is fordíthatók - arra a célra, amellyel a Felséges Istenünk, aki nagyon szeret minket, megengedi ezeket belépni az életünkbe. A megpróbáltatások formálhatják a jellemünket. Ahogyan a szantálfa, ami illatát árasztja az őt vágó fejszére, egy nő is lehet áldás sokak számára (még azok számára is, akik bántják őt) azáltal, amiket Istentől tanult sok bánata által.

Ahhoz, hogy Isten asszonyai legyünk, fel kell készülnünk arra, hogy sok megpróbáltatással fogunk szembenézni, de nem szabad engednünk, hogy ezek a próbák erőt vegyenek rajtunk.

Sok olyan barátom van, akik mély fájdalmakon és bánaton mentek keresztül.

Egyes esetekben képtelen voltam felfogni a szenvedéseik mélységét. Az azonban, hogy meghallgattam őket, beszélgettem velük, írtam nekik, és barátjuk voltam, mérhetetlenül gazdaggá tett. Rájöttem, hogy jobb emberek lehetünk azáltal, ha megtanuljuk helyesen kezelni a szenvedést. Egyedülálló oktatást kapunk a szenvedés iskolájában. A végső jutalom pedig a Krisztushoz való hasonlatosság a jellemünkben.

„Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany." (Jób 23:10) Azonban a tűz, amely megtisztítja az aranyat, az agyagot is megkeményíti. Egy nő is megkeményedhet a szenvedései által, és leélheti úgy az életét, hogy vég nélkül panaszkodik más emberek ellen és Isten ellen is! A megpróbáltatásaink és a szenvedéseink majdnem mindegyike olyan esemény, amelyeket nem mi irányítunk, és amelyekre nincs ráhatásunk. Az Úr azonban a javunkra tudja fordítani azokat azáltal, hogy jó dolgot visz véghez bennünk. „Azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak." (Róma 8:28)

Jézus ma is találkozik velünk, asszonyokkal, ahogyan Mária Magdalénával találkozott, amikor az Ő sírjánál sírdogált a feltámadása reggelén. Tőlünk is ugyanazt kérdezi: „Asszony, miért sírsz?" (János 20:15) „Ő jól tudja az én utamat" („Jól tudja minden részletét annak, ami történik velem." Élő Biblia fordítás, Jób 23:10) Nem hagy minket figyelmen kívül. Azt is megkérdezi tőlünk továbbá: „Kit keresel?" (János 20:15) Mi lesz a válaszunk erre? El tudjuk-e mondani őszintén, hogy „Uram,Téged kereslek a megpróbáltatásaim közepette. A Te arcod az egyedül, amit a könnyeimen át látni vágyok." Mennyire elégtelen az a vigasz, amit emberektől kapunk. Tekintsünk helyette Jézusra! Még Jézus síró édesanyja is Tőle kapott vigaszt, amikor Ő a kereszten függött. Otthont keresett a számára, ahol lakhat, és meghagyta Jánosnak, hogy gondoskodjon róla.

Így gondoskodik rólunk, minden egyes nőről napjainkban is. Találjunk nyugalmat és békességet az Ő irántunk való törődésében.

Bangalore

Dr. Annie Zac Poonen

Fejezet 1
Isten a te Atyád

„Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz" (János 20:17).

Orvosi munkám során számos olyan nővel találkoztam, akik ott hagyták a megszületett babájukat a kórházban, ha az kislány volt! Azok az anyák eltűntek anélkül, hogy kifizették volna a számláikat. Szegények voltak, és csalódtak, hogy lánygyerekük született, akiről úgy érezték, hogy egész életükben csak teher lesz számukra. Az elvetemült hozomány-rendszer Indiában rengeteg probléma okozója, különösen a szegény családok lánygyerekeinek, az ország minden részén. Azok az anyák úgy érezték, hogy a kisbabájuknak, ha lány, jobb lehetősége lesz az életben, ha keresztyén kórházban vagy árvaházban hagyják őket, mint ha haza vinnék őket a falujukba. Egy árvaházban talán még az is előfordulhat, hogy egy gazdag ember örökbe fogadja a kislányukat! Egy keresztyén árvaházban pedig kisebb az esélye, hogy férfiak bántalmazzák őket.

A sebészeti osztályon, ahol dolgoztam, volt egy édes, név nélküli, kétéves kislány, aki sosem mosolygott, sosem beszélt, alig sírt, és még az evést is megtagadta. A kórház kapujánál találta őt egy szociális munkás. A kislány meglehetősen okosnak tűnt, de a szemébe nézve, amely tele volt szenvedéssel, csak elképzelni tudjuk, milyen szörnyűségekkel szembesült már a rövid földi élete során. Mindannyian, akik azon az osztályon dolgoztunk, kedveltük őt, és mindent megtettünk, hogy felvidítsuk. Az ilyen kislányokat általában keresztyén árvaházba küldték. Ez a kislány az én páciensem volt, és így, amikor meggyógyult, néhány keresztyén barátommal elintéztük a számára, hogy egy jól ismert keresztyén árvaházba kerüljön. Alkalmanként érdeklődtem ott a hogyléte felől az évek során, és időnként imádkoztam is érte. Egy nap, 30 évvel később, találkoztam vele. Ekkor már férjes asszony volt, és gyerekei is voltak. A legelső kérdés azonban, amit feltett nekem, ez volt: „Kik a szüleim?"

Ez a kérdés kísértette őt végig az alatt a 30 év alatt. Volt egy űr a szívében, amely egy apa és egy anya szeretetére vágyott - és ezt sosem kapta meg az árvaházban. Mindene megvolt, amit egy nő akarhat - rendes férje, gyerekei, jó oktatást kapott és még jó munkahelye is lett. Azonban ez a fájdalom ott volt a szívében, amely sírásra késztette, amint találkozott velem. Sajnos nem tudtam neki megmondani, kik a szülei, mert én sem tudtam. Azt viszont el tudtam neki mondani, hogy létezik egy szerető Édesapa a mennyben, aki sokkal több lehet a számára, mint bármely földi szülő valaha is lehet. De nem tudta magát rávenni arra, hogy megbocsásson az ismeretlen szüleinek, amiért elhagyták őt kisbaba korában. Láttam, hogy az elutasítás érzései tönkreteszik a lelkét.

Más lányokra is tudok gondolni, akik, bár vannak szüleik, nem kapták meg tőlük azt a szeretetet és figyelmet, amire vágytak. Ezek a lányok is bizonytalan, magányos, boldogtalan emberként nőttek fel egy kemény és kegyetlen világban. Aztán ott vannak a széthullott családokból származó lányok, és a hajadon anyáktól, házasságon kívül született lányok. Sok-sok ilyen tragédiával szembesülő lány érzi úgy, hogy a szüleik nem értik meg őket.

Sok fiatal lány származik tragikus háttérből, de mindannyian megtalálhatják a biztonságot, a szeretetet és a gondoskodást, amire vágynak, ha mennyei Atyánk kebelére térnek.

Fáj valamilyen, a múltban elszenvedett bántalmazás emléke - talán egy mély, titkos sérelem, amit nem mondhatsz el senkinek? Egyszer találkoztam egy lánnyal, akit gyerekkorában szexuálisan bántalmaztak. Annyira mocskosnak, dühösnek és a szüzességétől megfosztottnak érezte magát, hogy soha nem tudott megbízni egyetlen férfiban sem. Mennyire megkönnyebbült, amikor azt mondtam neki, hogy tekintse az egészet egy „balesetnek", ami vele történt - amiért ő semmiképpen sem felelős.

Egyedül Jézus képes meggyógyítani minden fájdalmat, és megtisztítani a bűntudattól és a szégyentől. Ő segíthet neked megbocsátani annak, aki bántott téged. Tapasztalataid együttérzővé tehetnek mások iránt, akik hasonlóan szenvedtek - így segíthetsz nekik. Talán neheztelsz a szigorú szüleidre és az általuk rád kényszerített korlátozásokra az öltözködéseddel, viselkedéseddel, stb. kapcsolatban. Néhány lány időnként úgy érzi, hogy el akar szökni otthonról, hogy véget vessen az életének. Azonban nincs olyan lány, akinek a jövője teljesen kilátástalannak nézne ki. Minden sötét felhőben van egy ezüst sugár is. Tanulj meg tehát a jó dolgokra gondolni, amelyek megtörténhetnek veled! Légy hálás azokért a jó dolgokért, amelyeket a szüleid megtettek érted, hogy ma is élhess! Isten segíthet neked alkalmazkodni a nehézségekhez és megpróbáltatásokhoz, amelyekkel szembe kell nézned. Ezért soha ne add fel a reményt! Ne irigyeld azok sorsát, akiknek látszólag jobb dolguk van az életben!

Isten nem követett el hibát abban, ahogyan téged teremtett, vagy abban a környezetben, amelyet számodra tervezett. Milliók vannak a világon, akiknek a sorsa szomorúbb, mint a tiéd. Sok mindenért lehetsz hálás.

Talán vétkeztél, és teherbe estél, mielőtt megházasodtál volna. Sok lányt ismerek, akik ilyen helyzetben helyesen döntöttek, és megszülték a gyermeküket. Néhányan megtartották a babájukat, mások örökbe adták - de nem ölték meg a gyermekeiket. Amikor pedig megalázták magukat Isten előtt és megbánták a bűneiket, Ő megértő férjet is adott nekik. Az Úr elvette tőlük a bűntudatot és a szégyent. Tehát még ilyen sötét időkben is bízhatsz Istenben - még akkor is, ha mások rosszindulatúak veled szemben. Az Úr arra vár, hogy befogadjon téged, és új életet kínáljon neked.

Nemrég az indiai újságokban olvashattunk három lánytestvérről (mindannyian házasulandó korúak), akik együtt követtek el öngyilkosságot. Felakasztották magukat a hálószobájukban. Az apjuk nem tudta megfizetni a nagy hozományt, amit azoknak a fiúknak a szülei kértek, akik feleségül akarták venni a lányokat - és az apa kezdett kétségbeesni és csalódottá válni. A lányok elhatározták, hogy véget vetnek apjuk nyomorúságának azzal, hogy véget vetnek a saját életüknek!! Milyen tragikus!

Talán te is hasonló helyzettel szembesülsz, amikor minden házassági ajánlat a követelt nagy hozomány miatt végül elmarad. Ne csüggedj! Isten a te Atyád, és Ő ismeri a szükségedet, és gondoskodik rólad. A házasság nem a legnagyobb dolog a világon, hanem Isten életedre vonatkozó tervének beteljesítése a legfontosabb. Ezért szenteld magad teljesen Istennek, és igyekezz egyedül az Ő akaratát teljesíteni az életed során. Beteljesedett életed lesz, amikor a végére érsz, akár házas vagy, akár nem. A világ legnagyobb misszionáriusai közül néhányan hajadon nők voltak.

Megbuktál már valamilyen vizsgán, még akkor is, ha mindent megtettél? Úgy érzed, hogy mások nem rokonszenveznek veled? Az ördög azt érezteti veled, hogy az egész életed egy kudarc? Ne foglalkozz ezekkel a démoni gondolatokkal, mert végül odáig vezethetnek, hogy megpróbálsz véget vetni az életednek.

Abbahagyhatod a sírást, testvérem. Az életednek nem kell véget érnie csak azért, mert megbuktál egy vizsgán - vagy akár több vizsgán is. Próbáld meg újra letenni azokat a vizsgákat! Egy nap sikerülni fog. Soha ne add fel! Ha pedig nem sikerül, vagy nincsenek meg az értelmi képességeid vagy az anyagi forrásod a továbbtanuláshoz, ne feledd, hogy Isten a világ szegényeit és gyengéit választotta ki, hogy megszégyenítse az okosokat és a gazdagokat!

Isten úgy szeret téged, ahogy vagy - akár sikerül a vizsgád, akár nem! Ő nem nézi meg a bizonyítványodat, mielőtt elfogadna téged!

Isten sok mindent megenged az életünkben, hogy még értékesebbé tegye Magát számunkra... Legyen hát számodra mostantól kezdve Ő a legszebb a földön.

Talán csalódtál a szerelemben! Az, akiről azt remélted, hogy feleségül vesz, most valaki mást vett feleségül. Te pedig sírsz - mint minden fiatal lány ilyenkor. Azonban ha az a fiatalember mást vett feleségül, az csak azt bizonyítja, hogy ő nem Isten akarata volt a te számodra. Istennek van valaki jobb, vagy valami jobb a számodra - talán egy egyedülálló élet az Ő szolgálatában. Isten sok mindent megenged az életünkben, hogy Ő maga értékesebb legyen számunkra, mint minden és mindenki más a világon. Hagyd hát, hogy mostantól Ő legyen számodra a legszebb a földön.

Akiket a szülei magukra hagytak, azoknak hadd mondjam el: Nem szükséges kiderítenetek, miért hagytak el benneteket a szüleitek. Nem egy hiba folytán születtetek meg, mert minden napotok be van írva Isten könyvébe az örök idők óta (Zsoltárok 139:15-16). Isten kiválasztott téged, mielőtt a világot megteremtette volna (Efézus 1:4, 11). Nem vagy felelős a szüleid hibáiért. Elég sokáig sóvárogtál a családod után. Örvendezz most annak, hogy van egy Mennyei Atyád, aki a családja részévé akar tenni téged, és mindig emlékezz rá: Ő soha nem hagyja el a gyermekeit. Örökké tartó szeretettel szeretett, és ezzel a szeretettel elhalmozott téged. Képzeld el magad mindig gyermekként, biztonságban Isten, a te Atyád szerető karjaiban. Ő a saját képmására teremtett téged, és arra vágyik, hogy megáldjon, és mindig elérhető legyen számodra.

Arra vár, hogy megmutassa neked mindazt, amit számodra tartogat. Egy nap majd elvisz téged, hogy abban a kastélyban lakj, amelyet Ő készített neked - egy sokkal jobb helyen, mint bármilyen földi ház vagy örökség. Ehhez azonban el kell fogadnod az Ő ajánlatát, hogy a gyermekévé válj, és az Ő családjához tartozz. Akkor senki sem ragadhat ki az Ő kezéből. Add hát át az egész életedet Neki!

„Valakik pedig (ahányan csak) befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek" (János 1:12).

A mennyei Atya gyermekévé válhatsz, ha elismered, hogy bűnös vagy, és elfogadod Jézus halálát a bűneidért. Bánd meg minden bűnödet, és hagyd el őket - és Ő alaposan megtisztít téged abban a vérben, amelyet Ő ontott ki érted! Bocsáss meg mindazoknak, akik bármi rosszat tettek veled - beleértve a szüleidet is! Ne engedd, hogy a múlt emlékei kísértsenek vagy kárhoztassanak! Nem tudod beteljesíteni Isten tervét az életeddel kapcsolatban, ha folyamatosan elítélve (kárhoztatva) érzed magad a múltad miatt. A múltadat egyszer s mindenkorra magad mögött kell hagynod. Tedd a múltadat Jézus vére alá - és eltökélten haladj előre a jövő felé! Jézus nemcsak azért szenvedett és halt meg, hogy tisztává tegyen, hanem azért is, hogy tisztának is érezd magad. Amikor Krisztus belép az életedbe, megigazulsz Isten előtt, és Isten most úgy tekint rád, mintha egész életedben soha nem vétkeztél volna. Ennek a ténynek a felismerése hozzon örömet a szívedbe - mindig!

„Ne sírj többé!
Nem vagy árva.
Egy Király gyermeke vagy."

Így ti is, mint sokan közülünk, akik azt tették, amit az imént leírtam, Isten csodálatos családjához fogtok tartozni. Ahogy olvasod a Bibliát, hallani fogod, hogy Isten beszél a szívedhez. Amikor te szólsz Hozzá imádságban, biztos lehetsz benne, hogy Ő meghallja a mennyből, és válaszol neked. Az Atya egyszer azt mondta Jézusnak: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik". Egy napon téged is szeretett gyermekének fog szólítani - akiben Ő gyönyörködik. Ne sírj többé! Nem vagy árva. Egy Király gyermeke vagy.

Nemrég olvastam egy levelet, amely gyönyörűen kifejezi azt, amit mondani próbálok. Barry Adams írta, aki nagyon kedvesen engedélyt adott arra, hogy ezt az ihletett összeállítást itt teljes egészében idézzem:

Az Atya szeretet-levele:

A szavak, amelyeket most olvasni fogsz, igazak. Megváltoztatják az életedet, ha hagyod - mert Isten szívéből jönnek. Ő szeret téged. Ő az az Apa, akit egész életedben kerestél. Ez az Ő szeretet-levele hozzád.

Gyermekem!

Lehet, hogy te nem ismersz Engem, de én mindent tudok rólad. (Zsoltár 139:1)

Tudom, mikor ülsz le, és mikor állsz fel. (Zsoltár 139:2)
Minden utadat jól ismerem. (Zsoltár 139:3)

A fejed minden hajszálát számon tartom. (Máté 10:29-31)

Mert a saját képmásomra alkottalak. (1 Mózes 1:27)

Bennem élsz, mozogsz és létezel. (Ap. csel. 17:28)

Az Én utódom (leszármazottam) vagy. (Ap. csel. 17:28)

Ismertelek még mielőtt az anyaméhben megalkottalak. (Jeremiás 1:4-5)

A teremtéskor kiválasztottalak téged. (Efézus 1:11-12)

Nem egy hiba miatt születtél meg, mert minden napod be van írva a könyvembe. (Zsoltár 139:15-16)

Én határoztam meg a születésed pontos idejét, és hogy hol fogsz élni. (Ap. csel. 17:26)

Csodálatosan egyedivé tettelek, amikor megalkottalak. (Zsoltár 139:14)

Én formáltalak édesanyád méhében, (Zsoltár 139:13) és én vontalak ki onnan azon a napon, amelyen megszülettél. (Zsoltár 71:6)

Félreértenek, és félremagyarázzák a szavaimat azok, akik nem ismernek Engem. (János 8:41-44)

Nem vagyok távolságtartó és haragos, hanem a szeretet teljes és tökéletes kifejeződése. (1 János 4:16)
Az a vágyam, hogy elárasszalak a hatalmas szeretetemmel, egyszerűen csak azért, mert te az Én gyermekem vagy, és én a te Atyád vagyok. (1 János 3:1)

Többet adok neked, mint amennyit a földi apád valaha is tudna (Máté 7:11), mert én vagyok a tökéletes Atya. (Máté 5:48)

Minden jó ajándék, amit megkapsz, az Én kezemből származik. (Jakab 1:17)

Ellátlak téged mindennel, amire szükséged van. (Máté 6:31-33)

A jövődre vonatkozó tervem mindig reménnyel teli (Jeremiás 29:11), mert örökké tartó szeretettel szeretlek. (Jeremiás 31:3)
A rólad való gondolataim száma, mint a tengerparti föveny (Zsoltár 139:17-18), és énekléssel örvendezem neked (Sofóniás 3:17).
Sosem fogok elfordulni tőled, és nem hagyom abba, hogy jót tegyek veled (Jeremiás 32:40), mert te vagy az én drága kincsem. (2 Mózes 19:5)

Az a vágyam, hogy teljes szívemmel és teljes lelkemmel beplántáljalak a földbe. (Jeremiás 32:41)

Nagyszerű és megfoghatatlan dolgokat akarok mutatni neked. (Jeremiás 33:3)

Ha teljes szíveddel keresel engem, meg fogsz találni. (5 Mózes 4:29)
Gyönyörködj bennem, és én megadom neked a szíved kéréseit, (Zsoltár 37:4) mert én vagyok az, aki azokat a vágyakat adtam a szívedbe. (Filippi 2:13)

Többet tudok tenni érted, mint amit el tudsz képzelni (Efézus 3:20), mert én vagyok a legnagyobb Bátorítód. (2 Thesszalonika 2:16-17)

Én vagyok az az Atya is, aki megvigasztal minden nyomorúságodban. (2 Korinthus 1:3-4)

Amikor össze van törve a szíved, én közel vagyok hozzád. (Zsoltár 34:19)

Ahogyan egy pásztor viszi a bárányát, úgy hordozlak téged a szívemhez közel. (Ézsaiás 40:11)
Egy nap eltörlök majd minden könnyet a szemeidről, és elveszek minden fájdalmat, amiket a földön elszenvedtél. (Jelenések 21:3-4)

Én vagyok az Édesapád, és úgy szeretlek, ahogyan a Fiamat, Jézust. (János 17:23)

Mert Jézusban megismertettem veled a szeretetemet. (János 17:26)

Ő az én lényem tökéletes képmása. (Zsidók 1:3)
Ő azért jött el, hogy bemutassa: érted vagyok és nem ellened (Róma 8:31), és hogy elmondja neked, hogy nem tartja számon a bűneidet. (2 Korinthus 5:18-19)

Jézus azért halt meg, hogy te és én megbékélhessünk egymással. (2 Korinthus 5:18-19)

Az Ő halála az én irántad való megmásíthatatlan szeretetem kifejezése volt. (1 János 4:10)

Odaadtam mindent, amit szeretek, hogy megnyerhessem a szeretetedet. (Róma 8:31-32)

Ha elfogadod a Fiam, Jézus ajándékát, engem fogadsz el (1 János 2:23), és soha többé semmi sem fog elválasztani az Én szeretetemtől. (Róma 8:38-39)

Gyere haza, és a legnagyobb ünnepi fogadást rendezem meg, amit a Menny valaha is látott. (Lukács 15:7)

Mindig is Édesapa voltam, és mindig is Édesapa leszek. (Efézus 3:14-15)

Az a kérdésem, hogy „leszel az Én gyermekem?" (János 1:12-13)

Várok rád. (Lukács 15:11-32)

Szeretettel:

Apukád,

A Mindenható Isten

Fejezet 2
Isten a férjed

„Mert férjed a te Teremtőd, Seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik." (Ézsaiás 54:5)

A Biblia azt mondja, hogy a mi Urunk minden könnycseppünket feljegyzi…

Egy jó barátnőm nemrég veszítette el a férjét egy tragikus balesetben. Még csak el sem tudott búcsúzni a fiatal feleségétől. Egy ittas sofőr kegyetlen hibája oltotta ki az életét, aki elgázolta őt az úton. Mindez akkor történt, amikor a férje éppen egy imatalálkozóra igyekezett. Egy másik barátnőm pedig nagyon rövid betegség után veszítette el a férjét. A nem szívesen látott látogató, akinek „Halál" a neve, hívatlanul érkezik minden otthonba. Csak a hátrahagyott, gyászoló hozzátartozók érthetik meg azt a gyötrő fájdalmat és a magányt, amelyet a halál hoz magával. A gondolataid tele vannak emlékekkel az elhunyt szerettedről, és folyamatosan azt kívánod, bárcsak újra élhetnéd azokat a boldog napokat vele. Ez azonban már nem történhet meg. A naponta áradó könnyek és az éjszakai sírások nyújtják az egyetlen megkönnyebbülést, amit lesújtó gyászodban kaphatsz.

A Biblia azt mondja, hogy a mi Urunk minden könnyünket feljegyzi:

„Láttál engem az ágyamban forgolódni és hánykolódni egész éjszaka. Minden könnycseppemet összegyűjtötted és palackodban őrizted! Minden könnycseppemet feljegyezted a könyvedbe." (Zsoltár 56:9, Élő Biblia fordítás)

Isten egyik drága gyermeke a következő írást olvasta éppen abban a hónapban, amikor a fiatal férje elköltözött az Úrhoz. Amikor találkoztam vele, láttam, milyen nagy vigaszt talált Istenben ezáltal:

„Ma talán van valahol egy olyan nő, aki egy évvel ezelőtt, vagy lehet, hogy néhány hónappal vagy héttel, esetleg néhány nappal ezelőtt egy olyan erős és bölcs férfit tudhatott maga mellett, hogy megszabadult a felelősség és a gondoskodás minden érzésétől, mert minden teher a férfi vállán volt. Milyen fényesek és boldogok voltak az ő társaságában töltött napok. De eljött az a sötét nap, amikor ezt a szeretett személyt elvették tőle, és milyen magányos, üres és sivár, gonddal és teherrel teli az élete ma. Figyelj, asszony! Van Valaki, aki ma is ott jár melletted, aki sokkal bölcsebb, erősebb és szeretőbb, és jobban tud vezetni és segíteni, mint a valaha élt legbölcsebb, legerősebb és legszeretőbb férj. Ő készen áll arra, hogy az élet minden terhét és felelősségét viselje helyetted. Igen, és sokkal többre is kész. Kész arra, hogy eljöjjön, és a szívedben lakozzon, és betöltse az üres és fájó szíved minden zugát és sarkát, és így örökre száműzze a magányt és a szívfájdalmat." (A.W. Tozer)

Belép az életedbe, kioldoz minden csomót, amelyet a Sátán megkötött, és megold minden gondodat - ha mindenedet őszintén az Ő kezébe teszed, és engedelmeskedsz Neki.

Egy másik asszony nem tudott már együtt élni az alkoholista férjével, és úgy érezte, a türelme a végéhez ért. Minden barátja azt javasolta neki, hogy költözzön el a férjétől. Nem tudta, mitévő legyen. Senkihez sem tudott fordulni, és nem tudta, hogyan fog egymaga valaha is megbirkózni minden feladattal. Te is hasonló helyzettől szenvedsz? A magányosságod oka a férjedtől való különköltözés? Olyan emlékek gyötörnek, amelyek megbánást és lelkiismeret-furdalást okoznak? Azon kapod magad, hogy azt kívánod, bárcsak azok a dühkitörések sose történtek volna meg? Még ha egyedülálló szülő is vagy, akinek bonyolult, összetett helyzetekkel kell szembenéznie a gyerekei miatt, és hasznavehetetlen rokonokkal vagy körülvéve, semmi sem túl nehéz az Úr számára.

Belép az életedbe, kioldoz minden csomót, amelyet a Sátán megkötött, és megold minden gondodat - ha mindenedet őszintén az Ő kezébe teszed, és engedelmeskedsz Neki. Ezért hagyd abba a sírást! Csak add át Neki az életed összetört darabjait! Ő a Fazekas, aki újra tud formálni minden törött edényt. Mi nem vagyunk más, mint agyag a Fazekas kezében. (Jeremiás 18:6)

Szembe kell nézned azzal a hideg, dermesztő fuvallattal, hogy egy másik nő lépett be a férjed életébe? Az Úr segíthet neked megbocsátani mindkettőjüknek. Az életedet még ennek sem kell megkeserítenie. Ne hullass haragos könnyeket! Az Úr majd kárpótol a földi társad elvesztéséért. Még a férjed szívét is meg tudja változtatni, és újra feléd fordíthatja. Hiszen Ő olyan Isten, aki csodákat tesz. Ne tervezz semmit gyűlölettel! Ehelyett kérd Istent, hogy töltse meg a szívedet az Ő szeretetével, és adjon kegyelmet, hogy keserű szavak helyett a szeretet szavait mondd a férjednek! Isten közel van a megtört szívekhez és a sebzett lelkekhez.

Talán arra vágysz, hogy férjhez mehess, de eddig még nem adódott rá lehetőséged. Találd meg a vigaszodat egyedül Jézusban! Az Atya már megadta nekünk a legjobb Segítőt - a Szent Szellemet (János 14:16). Nem hagy minket vigasz nélkül. Lehet, hogy nyugtalan leszel minden alkalommal, amikor azt hallod, hogy valaki férjhez megy. Nem érzed úgy, hogy szívesen gratulálnál neki, hanem inkább sírdogálni van kedved a szobádban. Jézus közel van hozzád, és érzi a fájdalmadat. A sírás sötét éjszakáit, amelyeket nappal a külső nyugalom fed el, Ő mind ismeri. Nem távolodik el, amikor egy szeretett gyermeke nagy szomorúságot él át. Az Ő szíve értünk vérzett. Feléd nyújtja a kezét, megérint, és a szívedbe önti gyógyító balzsamát, így a bánatod elviselhetővé válik.

Az Ő igája gyönyörűséges, és az Ő terhe könnyű. A megpróbáltatásban való hűséged pedig végül örökké tartó dicsőséget fog hozni neked. Hallottam olyan özvegyasszonyok bizonyságtételét, akiknek a férje mártírhalált halt az Úrért. Micsoda győzelem csengett a szavaikból! Megdöbbentő volt! Hogyan tudtak megbocsátani azoknak, akik megölték a férjüket? Egyedül a Mester segíthet nekünk ebben, aki így imádkozott azokért, akik keresztre feszítették Őt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!" (Lukács 23:34)

Egyszer találkoztam egy szegény, fiatal özvegyasszonnyal, akinek a férjét fejszével ölték meg Észak-Indiában az evangélium hirdetéséért. Mélyen megérintett, amikor hallottam a bizonyságtételét. Ott állt a kicsi gyerekeivel, és azt mondta, azért imádkozik, hogy azon a helyen, ahol a férje vérét kiontották, létrejöjjön egy gyülekezet. Valójában, ő egy győzedelmes, síró testvérnő volt.

Jézus vére irgalomért kiált, Ábel vérével ellentétben, ami bosszúért kiáltott. Isten valódi gyermeke képes úgy élni, ahogyan az Úr tanította nekünk a hegyi beszédében (Máté 5, 6 és 7. fejezetek). Isten az özvegyek és az árvák Istene.

Jézus tanított nekünk egy példázatot az imádkozásról, amelyben egy olyan özvegyasszonyhoz hasonlított bennünket, aki elment egy igazságtalan bíróhoz védelemért az ellensége ellen. Kitartó volt, ezért megkapta, amit akart. Jézus egyszer nyilvánosan méltatott egy özvegyasszonyt, aki két fillért tett a perselybe Isten számára - amit mások nagyon kevésnek tartottak. Azonban ő a szegénységéből adott, és ez az adomány a teljes megélhetésébe került. Ebből megtanulhatjuk, hogy Jézus minden apró áldozatot feljegyez, amit érte hozunk meg - és különösen azokat az áldozatokat, amelyeket bánat és könnyek által teszünk. A Biblia azt tanítja, hogy egy istenfélő özvegyasszony „a szentek lábait mossa" (1 Timótheus 5:10) - más szavakkal, a szolgálatával felfrissíti Isten népének a szívét.

Egy özvegyasszony ezt csak akkor tudja megtenni, ha először letette az Úr lábához a saját terheit, bánatát és könnyeit.

Fejezet 3
Isten megmenti a gyermekeidet

„Megtartom a fiaidat (gyermekeidet)" (Ézsaiás 49:25)

Egy nap egy elkeseredett távolsági telefonhívást kaptam egy anyától. Elküldte a fiát főiskolára több száz mérföldnyire az otthonuktól. Ott a barátai bevezették egy „keresztyén" szektába. A tanulmányai befejezése helyett a fiú a szekta tagja lett, megszállottan, és már minden pénzét nekik adta. Eltanulta útjaikat, nyelvezetüket, és nem akart többé tudomást venni a családjáról. A szekta tagjai, hogy igazolják a tetteiket, a Szentírásból idézgettek, de minden értelmes keresztyén világosan láthatta, hogy tévednek. A szekta vezetője a csoport minden tagjának részletekbe menő utasításokat adott az életére vonatkozóan, és olyan szoros közösségben éltek, mint egy család. Habár azt állították magukról, hogy boldogok, valójában üresek és megkötözöttek voltak. Csak kevesen tudtak valaha is kiszabadulni ebből a szektából.

A szülők nem nagyon szántak időt Istenre a családjukban, amíg a gyerekek felnőttek. Amikor beütött a baj, csak akkor kezdték el Istent keresni. Ekkor rájöttek, hogy egyedül Isten tud beszélni a fiukkal. Csak az ima törheti szét azt az erős láncot, amellyel meg van kötözve.

Eszembe jutott egy másik fiatalember is - ő egy jó keresztyén családban nőtt fel -, akit gyerekkorától kezdve arra tanítottak a szülei, hogy a világtól elválasztva kell élnünk. Amikor főiskolára ment, a csoporttársai nyomására beadta a derekát a vad ivászatoknak. Isten azonban megválaszolta a kétségbeesett szülők imáit, és mára az a fiú jó keresztyén lett.

Egy-két istenfélő otthonban felnőtt gyermek időnként visszaesik, amikor is igyekszik kipróbálni a világ nyújtotta örömöket.

Nekünk, anyáknak, olyankor ki kell őket imádkoznunk az ilyen sötét napokból.

Minden anyának voltak olyan napjai, amikor sírt a gyerekeiért.

Egyesek azért sírnak, mert a gyerekeik valamilyen testi betegséggel vagy egészségügyi problémával születtek, vagy gyógyíthatatlan betegségekben szenvednek.

Mások azért sírnak, mert a gyerekeik eltávolodtak a Jó Pásztortól, és tékozló fiúként élnek „egy távoli országban" úgy, hogy nem kommunikálnak a szüleikkel, még ha egy fedél alatt élnek is.

Vannak, akik azért sírnak, mert a fiuk vagy a lányuk belekeveredett egy szektába, és már nem akar tudomást sem venni a szüleiről. Egyes gyerekek az alkohol vagy a drogok áldozatává válnak. Mások rossz baráti társaságba keverednek. Vannak, akik bűnözők útjára lépnek, letartóztatják és börtönbe zárják őket.

Mindezekben a helyzetekben lehet, hogy a gyerek olyan nyomás alatt volt, amelyet a szülők nem érthetnek meg, és nem érzékelhetnek. Lehet, hogy a gyerek sosem érezte úgy, hogy tartozik valahová. Talán elszigetelve érezte magát a közte és a szülei közt lévő generációs szakadék miatt. Az is lehet, hogy hiányos volt a kommunikáció a szülők és a gyerek között.

Azonban mindegyikük számára van remény.

Sok olyan fiatalemberről hallottam, aki végül átadta az életét az Úrnak a börtönben.

A gyerekeink nem szaladhatnak el az Úr elől örökké. Az Ő szeretete és irgalma követi őket és végül utoléri őket. Egyszer egy istenfélő asszony így fogalmazott: „Semmi sem túl nagy az Ő erejének, sem túl kicsi az Ő szeretetének.

Így hát, kedves édesanya, a könnyáztatta imáid nem vesznek kárba. Folytasd az imádkozást!

Egyszer meglátogattam egy keresztyén családot, ahol mind a négy gyerek olyan testi betegségben szenvedett, amely során serdülőkorukra teljesen elsorvadtak. Három gyerek ágyhoz kötött volt, és a legidősebb már meghalt. Azonban az egész család mégis Isten szeretetétől sugárzott. Az anya szorgalmasan dolgozott azon, hogy kényelmessé tegye a gyerekei életét, még akkor is, ha tudta, hogy egymás után mindegyiküket el kell majd temetnie. Sírt, de tudta, hogy egészséges és feltámadott testben fogja őket viszontlátni egy nap. Néhány hónapja hallottam felőlük, hogy már mindegyik gyerekük a mennyben van, és a szenvedésekkel teli földi életük véget ért.

Isten a gyerekeinket egy rövid földi időszakra „kölcsönbe" adja nekünk, hogy felkészítsük őket az Ő királysága számára. Egyszer olvastam egy verset, amely az Istentől kapott gyerekeinkkel szembeni felelősségünkről szól:

(nem műfordítás)

A gyermek, amelyet Isten kölcsönadott nekünk

„Egy kis időre kölcsönadom neked az egyik gyermekemet"- mondta Isten,

„Hogy szeresd, amíg él, és ha meghal, add vissza nekem.

Lehet, hogy két év lesz, vagy három, vagy öt,

De kérlek, hogy gondoskodj róla, amíg hazahívom őt.

A bájával boldoggá tesz téged, és ha rövid ideig tartana a földi tartózkodása,

Az emlékeid mindig megmaradnak róla, hogy vigasztaljanak gyászodban.

Nem ígérhetem, hogy sokáig marad, mert mindannyian itt hagyják egyszer a földet,

De vannak olyan leckék, amelyeket a gyermeknek meg kell tanulnia földi életében.

Végignéztem a széles világot, keresve igazi tanítókat;

És minden ember közül, akik a földön élnek, téged választottalak.

Kérlek, add át neki minden szeretetedet, és ne gondold, hogy hiába fáradozol,

És ne gyűlölj engem, amikor eljövök, hogy visszavigyem ezt a gyermeket magamhoz."

A szülők pedig így feleltek: „Drága Istenünk, legyen meg a te akaratod!

Mindazért az örömért, amelyet a gyermek hoz, vállaljuk a kockázatot.

Elárasztjuk őt gyengédséggel, szeretjük őt, amíg csak lehet,

A boldogságért, amelyet ő ad nekünk, örökre hálásak leszünk neked.

És ha érte jössz, és sokkal korábban hívod haza, mint amire számítottunk,

Megbirkózunk a keserű gyásszal, és megérteni ezt megpróbáljuk."

(Ismeretlen szerző verse)

Kedves édesanya! Emlékezz rá, hogy a gyerekek sok mindent éreznek legbelül, de nehéz szavakkal kifejezniük az érzéseiket. Ezért megértőnek kell lenned, amikor rossz hangulatban vannak, csendesek vagy visszahúzódóak. Nem rosszak, nem gonoszak, csak küzdenek magukban valamivel.

Bármin is mennek keresztül a gyermekeid, emlékezz rá, hogy van Valaki a mennyben, aki teljes mértékben megérti őket. Ő ott állt Jairus halott lányának az ágya mellett, és feltámasztotta őt. Képzeld el azt a jelenetet, amikor Jézus magával vitte néhány tanítványát és a gyász által lesújtott szülőket a kislány szobájába, és becsukta az ajtót. Azután feltámasztotta a lánykát a halálból, visszaadta a szüleinek, és azt mondta nekik, hogy adjanak neki valamit enni.

Hadd tegye meg Jézus ma érted is ugyanezt. Engedd meg Neki, hogy miközben sírsz, magával vigyen a szobád magányába. Valami hasonlóan csodálatos dolgot fog tenni a te gyermekeddel is. Ne csüggedj el!

Minden anya, aki rendszeresen imádkozik a gyerekeiért, fel tud idézni olyan eseteket, amikor hirtelen egy súlyos imaterhet kapott, hogy imádkozzon az egyik gyermekéért. Bizonyos imaidő eltelte után azt vették észre, hogy a teher elmúlt. Később megtudták, hogy pontosan az volt az az időszak, amikor a gyermekük valamilyen veszélynek volt kitéve. Így tesz minket Isten imaharcosokká a gyerekeink érdekében. Az ima nem az utolsó mentsvárunk, hanem az egyetlen válasz azokra a problémákra, amelyekkel a gyerekeink szembenéznek.

A naini özvegy a halálból kapta vissza a fiát. Lehet, hogy a gyermeked szellemileg halott, és „már szaga van" (mint Lázárnak), de hallani fogja Jézus hívását, és élve fog előjönni. Kiálts tehát az Úrhoz éjjel-nappal a gyermekedért! Isten sok ígéretet adott nekünk. Be fogja teljesíteni mindet, és gyorsan válaszol neked. Amit szem nem látott, fül nem hallott, azt készítette el Isten a számodra. (1 Kor. 2:9) „Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges." (Lukács 18:27)

Ez az igevers egy olyan rejtett forrás volt, ami nagyon sokszor megerősített a megpróbáltatásaim idején. Bizonyságot tudok tenni számtalan megválaszolt imáról a gyerekeimre vonatkozóan, a legkülönbözőbb helyzetekben és körülmények között. Minden dicsőséget Istennek adok azért, amit a négy fiamért tett az imáimra való válaszként. Tudom, hogy az ima megváltoztatja a dolgokat. Számodra és a gyerekeid számára is meg tudja változtatni a dolgokat. Isten messzemenően többet képes megtenni értünk és a gyerekeinkért, mint amit kérünk tőle, vagy amit csak el tudunk képzelni. (Efézus 3:20)

Ha a gyermeked egy rossz szokás áldozata, soha ne hibáztasd őt! Már így is eléggé fájdalmas neki. Szabad akar lenni, de nem tud szabadulni. Magadat se hibáztasd! Nem kell azt mondanod: „Bárcsak jobb anya lettem volna". Egy anya sem tökéletes. Mindannyian megtesszük, amit tudunk, legjobb tudásunk szerint, de mindannyian követünk el hibákat is.

Valld meg az Úrnak, bármi is bánt, és tedd túl magad rajta! Szabadulj meg a megbánás és a kárhoztatás minden érzésétől. Saját magunk kárhoztatása a Sátán egyik legélesebb nyila, amellyel megsebzi és megbénítja Isten sok gyermekét, ami által ők elhanyagolják az imáikat. Harcmezőn vagyunk, ahol a gyerekeink életéért harcolunk. Ne pazaroljuk tehát az energiáinkat sírásra! Sok munka van, amit meg kell tennünk, és most van itt az ideje, hogy megtegyük azokat. Kérd Istent, hogy segítsen, amikor a gyermekeddel beszélsz. Hagyd, hogy Isten lebontsa azokat a gátakat, amelyek az évek során felépültek köztetek. Könnyáztatta könyörgéseid csodákat fognak előidézni mind az Istennel, mind pedig a fiaiddal, lányaiddal való kapcsolatodban.

Harcolnod kell a gyermeked érdekében, mert ő tehetetlen. Neked kell erősnek lenned! Ahogyan Dávid egyszer kiragadott egy bárányt az oroszlán szájából, nekünk is úgy kell kiragadnunk a gyerekeinket a Sátán szájából.

Gyenge és félénk nő voltál mostanáig. Most azonban kelj fel, töröld le a könnyeidet, és csatlakozz a mennybéli csatához! Az Élet Kenyerével táplálkozva, használd a Szellem kardját, Isten Igéjét az ördög elleni harcban, hogy kiüldözd őt a családodból! Dorgáld meg Jézus nevében, és menekülni fog előled, ahogyan az Úr megígérte - olyan gyorsan, mint a villám. (Jakab 4:7, Lukács 10:18)

Ilyenkor Isten Igéje legyen nagyon értékes számodra! Ne hagyd, hogy a gyerekeddel kapcsolatos próbatétel leszívja a szellemi energiádat! Isten csodálatos ígéretei meg tudnak tartani a szomorúság legmélyebb pillanataiban is. Olvasd el Dávid zsoltárait! Különleges erejük van, hogy felemeljék a szellemünket a megpróbáltatás és szomorúság idején. Járulj Isten elé, és kérd meg Őt, hogy „adjon neked jelt a javadra"! (Zsoltár 86:16)

Tarts igényt ezeknek az ígéreteknek a beteljesülésére:

„Kipótolom néktek az esztendőket, amelyeket tönkre tett a szöcskő, a cserebogár, a hernyó és a sáska" (Jóel 2:25).

„Hű az, aki ígéretet tett" (Zsidó 10:23), és „mond-e Ő valamit, hogy meg ne tenné?" (4Mózes 23:19).

„Nagyobb lesz a második dicsősége az elsőnél" (Aggeus 2:9).

„Cselekedtél döbbenetes dolgokat, amiket nem vártunk" (Ézsaiás 64:3).

„Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek" (2 Korinthus 9:8)

Az ilyen igék prófétikusak és erőteljesek, és csodákat képesek tenni a számunkra.

„Ó, Isten igéje milyen csodálatos!

Valódi bölcsesség bontakozik ki minden lapon:

Bár akár ezerszer is elolvassuk őket,

Soha, nem, soha nem avulnak el.

Minden sor kincset rejt, minden ígéret egy gyöngyszem,

Ha elfogadod, biztonságot adnak mindezek,

És tudjuk, hogy amikor a világ elmúlik,

Isten igéje örökre meg fog maradni.

(Julia Sterling)

Az Úr, aki megszabadította Dávidot az ellenség csapdáiból, meg fogja szabadítani a gyermekedet is. (Olvasd el és igényeld az Úrtól a Zsoltár 124:6-8-ban leírt igéket!)

Kezeld úgy a gyerekedet, mint akinek valamilyen betegsége van, és ne úgy, mintha bűnöző lenne! Soha, semmilyen körülmények között ne mondj a gyerekednek ilyeneket: „Hogy tehettél ilyet velünk?"

Talán szégyenkezel amiatt, amit mások mondanak a gyerekedről, de ne törődj az emberek véleményével! A férjem mindig azt mondja, hogy az emberek véleményét a szemetes kukába kell dobni! A gyereked sokkal többet ér, mint bármely ember a földön. Ne pazarold tehát az idődet arra, hogy a családod hírneve miatt sírdogálsz, amin szégyenfolt esett! A gyerekedért sírj, hogy helyreálljon az Istennel való kapcsolata! Ez minden, ami számít.

Beszélj a gyermekedhez a gyógyítás, a megbocsátás, a hit és a megbékélés szavaival. Kezeld őt érett személyiségként, hiszen az a cél, hogy azzá váljon.

Imádkozz hittel, és mentsd meg őt az ördög csapdájából! Használd a keresztyén barátaid imatámogatását is! Legyél készen rá, hogy feltételek nélkül befogadd a gyermekedet, ahogyan az apa is befogadta a tékozló fiát! Ha szükséges, legyél készen orvosi és szakmai segítséget kérni a számára! Vannak emberek, akiket arra képeztek ki, hogy az ilyen jellegű problémákat kezeljék a fiatalok körében; tőlük kérhetsz segítséget. Vagy olvashatsz szakirodalmat a gyermeked problémájáról, és te magad is segíthetsz neki. A legfontosabb, hogy legyél egységben a férjeddel, és imádkozzatok a gyereketekért. Ha megosztottság van egy otthonban, ott az ördög meg tudja vetni a lábát. Jézus azt mondta, ha ketten összegyűlnek (egységben vannak) az Ő nevében, bármit kérhetnek az Atyától, megadja nekik.

Ezért tehát ne hibáztass senkit! Még ha a gyereked le is fogja aratni tévelygő életmódja következményeit, emlékezz rá, hogy mindenki számára van remény! A Zsoltár 119:59 azt írja: „Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom." A tékozló fiú végül hazatért az édesapjához. Biztos vagyok benne, hogy a szülei sokat sírtak érte, de egy nap a bánatuk könnyei örömkönnyekké váltak.

Bármi is történik jelenleg a gyerekeddel, az lehet, hogy meglepetésként ér téged, de Isten számára az nem volt meglepetés. Ő előre tudta, mi fog történni, és már a megoldása is megvan rá. Minden problémára megvan a megoldása, sőt minden hibánkra is, amiket elkövetünk. Ezért tehát teljes bizalommal fordulhatunk Hozzá, és tökéletes bizonyosságunk lehet abban, hogy Ő ki fogja hozni a gyerekeinket minden válságos helyzetből.

„Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim: akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék Te irántad. De én mindenkor Veled vagyok, Te fogod az én jobb kezemet. Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségedbe fogadsz be engem." (Zsoltár 73:21-24)

„Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek." (1 Korinthus 10:13)

Isten sosem fog annál nagyobb mértékben próbára tenni, mint amit el tudsz viselni. Lehet, hogy az éjszakát sírással töltöd, de reggelre öröm érkezik.

„Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket." (Zsoltár 34:19)

Mindezek a megtapasztalások, amelyek a lelki sebeket okozzák, azt eredményezik, hogy még jobban engedünk az Úrnak, és Őrá várunk, hogy munkálkodjon értünk és bennünk. Egy nap a jelenlegi próbatétel is véget ér, de addig ne tétlenül várj! Legyél készen a cselekvésre, amikor szükséges. Isten megadja hozzá a bölcsességet, hogy mit tegyél. Viseld el az összetörettetéseket, de munkálkodj is, miközben sírdogálsz!

Mindannyian olyan önállóak és önhittek vagyunk, hogy csak a próbatételek tudják megtanítani nekünk, hogy imádkozzunk, és az Úrra támaszkodjunk. „A háborúság békességes tűrést nemz" (Róma 5:3)

Az Úr azt tanította, hogy böjtöljünk és imádkozzunk. Kopogj be a Mennyország kapuján, és megnyitják neked, bármilyen félénk és gyenge is vagy! Az éjszakák titkos óráiban öntsd ki a szíved imában Istennek. Hamarosan meglátod megnyílni a mennyet, és választ kapsz a könyörgéseidre. Írd le azokat az ígéreteket, amelyeket Tőle kaptál azokban a sötét napokban, és olyannak fogod látni őket, mint egy szivárványt vagy egy értékes drágakövet, amelyet egy nap továbbadhatsz, hogy másoknak segíts vele! A mennyei Atya, aki meghallja a titkon mondott imáidat, nyíltan fog megjutalmazni. Ő azt is megmondta, hogy gyorsan fog nekünk válaszolni. Tarts ki tehát az imában, amíg megkapod a választ. Nem az az Isten akarata, hogy a gyereked örökre elvesszen. Isten királysága azoké, akik „erőszakkal törnek be abba", és Jézus arra ösztönöz minket, hogy ragadjuk meg a királyságot. (Máté 11:12)

„Az Úr angyala tábort jár az Őt félők körül, és kiszabadítja őket." (Zsoltárok 34:8)

„Isten messzemenően többet képes megtenni, mint amit kérünk tőle vagy el tudunk képzelni" (Efézus 3:20)

Kérjünk tehát Tőle hittel! Bátran járulj a kegyelem királyi székéhez, és legyél kitartó az imádkozásban!

„Kelj fel, riadj éjjel, az őrjárások kezdetén; öntsd ki, mint a vizet a te szívedet az Úr színe előtt; emeld fel hozzá kezeidet a te kisdedeidnek életéért (…)" (Jeremiás siralmai 2:19)

A böjtölés nem csak az ételre vonatkozik. Úgy is böjtölhetünk, hogy megvonjuk magunktól az élet hiúságait és örömeit, és amiket az önző szenvedélyünk diktál. Nem nehéz böjtölni válságos helyzetben - mert olyankor amúgy is elmegy az étvágyunk. Azonban a böjtölés a mi választásunk. Jézus azt mondta, hogy bizonyos démonokat csak akkor lehet kiűzni, ha böjtöltünk és imádkoztunk.

Nem emberi lények ellen van tusakodásunk, hanem a démoni erőkkel szemben. A Sátán nagyon dühös, mert közeleg a vége, és ezért mindig újabb és egyre alattomosabb bombákat hajít Isten népére. De őt és a démonait Jézus már mind legyőzte a kereszten. A Jelenések Könyvében olvasunk egy leírást a végső pusztulásukról. Ha van hitünk, már most is a tüzes tóban láthatjuk a Sátánt. Dicsőítsük Istent!

Egyszer egy istenfélő embertől azt hallottam, hogy az ima egy olyan kötél, amellyel vissza tudjuk húzni a gyerekeinket Istenhez .

A 2 Királyok 4:7-ben leírt igében egy olyan hitelezőről olvasunk (aki az ördögöt jelképezi), aki eljött egy szegény özvegyasszonyhoz, hogy elvigye a fiait rabszolgának. Elizeus próféta azt mondta az özvegyasszonynak, hogy menjen haza, és gyűjtsön sok üres edényt a szomszédaitól, zárkózzanak be a fiaival a házukba (ez az imádkozást jelképezi), és töltsék ki az olajat (ez azt jelképezi, hogy a Szent Szellem mindig elegendő mennyiségben van jelen a számunkra). Így az adósságait ki tudta fizetni, és a fiai csodálatos módon megszabadultak a hitelezőtől. Az a szegény özvegyasszony biztosan sírt és imádkozott Istenhez, mert nem akarta elveszíteni a gyerekeit. Az imája és a sírása minden bizonnyal kétségbeesett volt, és Isten megválaszolta az imáját.

Kedves testvérnőm, Isten érted is megteszi ugyanezt. Sírsz a gyerekeidért? Hadd mondjak neked egy ígéretet a Zsidó 11:35-ből: „Asszonyok feltámadás útján visszanyerék halottjaikat".

Igényeld ezt az ígéretet a szeretteid számára, akik szellemileg halottak. Isten vissza tudja őket hozni az életbe. Isten nagy és csodálatos dolgokat akar mutatni neked az imáidra való válaszként (Jeremiás 33:3), és Ő mindig jó dolgokat tervez véghez vinni veled (Jeremiás 29:11; 32:40).

Legyünk „a reménységben örvendezők, a háborúságban tűrők, a könyörgésben állhatatosak" (Róma 12:12)

„Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk."

(1 János 5:4)

Fejezet 4
Isten veled lesz a Halál Árnyékának Völgyében is

„Mária pedig kint állt a sírnál sírva. Jézus megkérdezte tőle: 'Asszony, miért sírsz?'" (János 20:11, 15)

Jézus tudta, hogy miért sírt Mária, de úgy gondolom, ezzel azt kérdezte tőle (ahogyan mi is megkérdezzük a gyerekünktől): „Mi szükség van a sírásra?" Nem kell sírni, amikor Jézus a közelünkben van.

Maga Jézus is sírt Lázár sírjánál. Tudta, hogy Lázár fel fog támadni a halálból, de a miatt sírt, hogy milyen szörnyű állapotba került az emberiség a bűn miatt. A halál azonban már elveszítette a fullánkját - amióta Jézus feltámadt a sírból.

Van egy gyerekkori emlékem, ami ma is élénken él bennem: egy anya, aki jajgatva sírt a halott gyerekei miatt. Abban a városban, ahol felnőttem, volt egy szegény asszony, akinek a háza összedőlt egy nagy esőzés következtében, és a két tizenéves fia meghalt ebben a csapásban. Iskolába menet elhaladtunk az összedőlt kunyhója mellett, és láttuk a két fiú holttestét, akik nem ébredtek fel aznap reggel. A kétségbeesett édesanya őrjöngve kiáltozott nekik, bánatában és gyötrelmében, mintha fel akarná őket ébreszteni, de mindhiába. Tudta, hogy halottak. Mindenki, aki látta a jelenetet, sírva fakadt. Isten az ilyen anyákról is gondoskodik, akik elveszítették minden reménységüket.

Nemrég a nemzeti ünnepünkön történt egy szörnyű földrengés, amely egész városokat rombolt le Gujarat-ban. Mennyi sírás lehetett akkor azokon a területeken. Hányan váltak árvákká és otthontalanokká néhány másodperc alatt! A földrengések nem feltétlenül Isten büntetései. Amikor ledőlt egy torony Siloámban Jézus idejében, Ő azt mondta, hogy akik akkor és ott meghaltak, nem voltak bűnösebbek másoknál. Figyelmeztetett minket, hogy az utolsó napokban lesznek háborúk, éhínségek és földrengések. Tehát a földrengések csak arra emlékeztetnek minket, hogy Urunk visszatérése közel van. Folyamatos bűnbánatot kell tartanunk, ébernek kell lennünk és imádkoznunk kell. Őszintén imádkozzunk az országunkért, Indiáért, hogy az Úr legyen irgalmas ehhez az országhoz, amely ennyire át van itatva a bálványimádással.

Amikor Jézust kegyetlenül keresztre feszítették, Mária Magdaléna ugyanúgy gyászolt, mint mindenki más, akik szerették Őt. A szombat leteltével, vasárnap reggel korán kiment a sírhoz, hogy bebalzsamozza Jézus testét, és sírjon a sírnál.

A sírás az egyik útja annak, hogy túltegyük magunkat a bánatunkon. Nem kell elfojtanunk a könnyeinket.

Mária Magdaléna volt az első, aki látta az Urat a feltámadása után. Biztosan nagy izgalomba jött, amikor felismerte Jézust, és Ő beszélt vele. Ezután már nem volt több bánatkönnye! Jézus akkor megbízta őt azzal, hogy menjen, és mondja el a tanítványoknak, hogy Ő él, és hamarosan velük is találkozni fog. Mindezek után Mária továbbra is ugyanaz az alázatos, hétköznapi testvérnő maradt, aki mindig is volt a korai gyülekezetben. Nem léptette elő magát, mint „az első ember, aki látta a feltámadt Urat". A háttérben maradt. Az egykor félelmes szívű apostolokat használta az Úr minden nyilvános szolgálatra a gyülekezetben. Micsoda példakép Mária Magdaléna nekünk, nőtestvéreknek! Még ha az Úr csodálatos kijelentést is ad nekünk, az Övé és a gyülekezeté legyen minden dicsőség!

Kedves nőtestvérem, a bánatodban gondolj Jézusra, aki Lázár sírjánál sírt! Gondolj a síró Máriára! Az rendben van, ha sírunk, amikor egy szerettünk eltávozik a világból.

Időbe telik, amíg egy ilyen mély bánaton túltesszük magunkat, de ne úgy gyászoljunk, mint az istentelen emberek a világban: sírva és jajgatva, és olyan szavakat használva, amik szégyent hoznak Isten nevére, és megkérdőjelezik Istent. Ilyen dolgok soha ne találtassanak bennünk!

Hallottam már embereket Istent átkozni temetéseken, és olyankor úgy éreztem, el kell mennem arról a helyről. A pogányoknak tudniuk kell, hogy nekünk élő reménységünk van a jövőre nézve.

Azok, akik az Úrban haltak meg, azonnal az Úr jelenlétébe kerültek. Mert Jézus feltámadt a halálból, dicsőséges reményünk van a jövőre nézve.

Néha a legnehezebb dolog azzal a kérdéssel szembesülni, hogy vajon az a szerettünk, aki meghalt, örökre elveszett-e vagy sem. Ezt a kérdést végső soron az Úrra kell hagynunk. A titkos dolgok az Úrra tartoznak. Egy emberi lény sem képes ezt a kérdést megválaszolni a számunkra. Soha ne menjetek jósokhoz, vagy úgynevezett „prófétákhoz", hogy választ kapjatok az ilyen kérdésekre! Az Úr figyelmeztetett minket, hogy ne tegyünk ilyen dolgokat! (5 Mózes 18:10-12) Csak az Úr tud segíteni nekünk túljutni a gyászunkon.

Legyél óvatos, hogy ne essél bele a csüggedés mocsarába! Ez érzelmileg, mentálisan és szellemileg is árthat neked. Lehet, hogy másokat is megbotránkoztatsz a spekulációiddal (elmélkedéseiddel). Lehet, hogy találkozni fogsz a szeretteddel a mennyben, és bánni fogod azt az időt, amit erre pazaroltál - azt az időt, amikor tovább kellett volna járnod az Úrral.

Az 1 Korinthus 15 egy olyan fejezet, amelyből vigasztalást kaphatunk, amikor egy elhunyt szerettünkért sírunk. Az 1 Thesszalonika 4:13-17 egy másik olyan igeszakasz, amely elmondja, miért ne úgy gyászoljunk, ahogyan mások teszik:

„Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, éppen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és eképpen mindenkor az Úrral leszünk."

Jézus azt mondta:

„Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal." (János 11:25-26)

A feltámadott Úr azt mondta Jánosnak:

„Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, és az Élő, pedig halott voltam, és íme élek örökkön örökké, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai". (Jelenések 1:17-18)

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem." (Zsoltár 23:4)

A Róma 8:38 azt írja, hogy még a halál sem tud minket elválasztani Isten szeretetétől.

Kedves édesanya! Lehet, hogy most valamelyik gyermeked elvesztése miatt sírsz, aki előtted ment a mennybe, de gondolj bele, milyen boldog ő most, szabad minden testi fogyatékosságtól, és Jézus és az angyalok társaságát élvezi. A gyermeked ott vár téged, hogy egy nap majd köszöntsétek egymást. Ezért ne sírj többé! Itt van egy képzeletbeli vers Isten egyik gyermekétől, aki elköltözött az Úrhoz, és a földön maradt szeretteihez beszél:

HA LÁTHATNÁD, HOVÁ MENTEM (nem műfordítás)

Bár láthatnád, hol vagyok most! Ennek a helynek a szépségét!

És micsoda érzés tudni, hogy otthon vagyok! És látni a Megváltó arcát!

Békében élni, és nem ismerni a félelmet, csak a felülmúlhatatlan örömet!

Bár lent, a földön hiányzom neked, de nem akarnád, hogy ott legyek.

Ha láthatnád, hogy hová jöttem, és megtehetnéd velem az utat,

Tudnád, hogy nem egyedül jöttem - a Megváltó velem van.

Velem utazott, mellettem jött és a kezemet fogta,

És egyenesen haza vitt fenséges és dicsőséges országába.

Ha láthatnád, hogy hol vagyok most, és mit mutattak meg nekem,

Többé nem éreznéd egyedül magad, és nem ismernél félelmet.

Csodálnád Isten gondoskodását, az Ő kezét mindenki életén,

És rájönnél, hogy Ő valóban törődik velünk és minden küzdelmünkben segít.

Ha láthatnád, hol vagyok most - ahol Isten mindig közel van -

Látnád, hogy Ő mennyire vágyik rá, hogy mindenki megtalálja az ide vezető utat.

Látnád, hogy Ő gyászol, amikor egy lélek elveszik; a szíve fájdalommal tele;

És látnád az Ő örömét, amikor végül valaki újra hazatér.

Ha láthatnád, hol vagyok most, és egy darabig velem maradhatnál -

Megoszthatnám veled az örökkévaló dolgokat, amelyeket Isten kegyelme alkotott.

Soha többé nem akarnál elmenni innen, amint megismernéd a mennyország örömét;

Többé már nem akarnál földi utakon járni, ha már a mennyország az otthonod.

Ha láthatnád, hol vagyok most, tudnád, hogy egy nap találkozunk,

És hogy bár most nem vagyunk együtt, csupán csak távol vagyok.

És most otthon vagyok Vele, minden szempontból biztonságban.

Itt várlak a menny kapujában, hogy egy szép napon üdvözölhesselek!


(ismeretlen szerző)

Milyen dicsőséges reményünk van nekünk, Krisztus követőinek!

Fejezet 5
Isten neve megdicsőül a téged érő üldöztetések által

Sok olyan barátnőm van, akik elfogadták az Úr Jézust Megváltójuknak, de a férjeik nem tértek meg, ráadásul zaklatják és gyötrik is őket. Néha fizikailag is bántalmazzák, nyilvánosan megszégyenítik és sok más módon kínozzák a feleségüket. Ezek között az asszonyok között vannak olyanok, akiktől akaratuk ellenére elvált a férjük. Mások pedig csendben tűrik a méltatlan bánásmódot, hogy egyben maradjon a család és ők a gyerekeikkel maradhassanak.

Sok szívfacsaró sírás hallatszik az ilyen otthonokban. Az Úr kegyelmet adott ezeknek a feleségeknek, hogy hűek maradjanak Hozzá, és bizonyságai legyenek a megbocsátó, szelíd és engedelmes krisztusi természetnek. A gyerekeik látták őket csendben szenvedni az Úrért, és néhány gyermek el is fogadta Krisztust. Látjátok, hogyan fordítja jóra Isten a gonoszt? Végül néhányuk férje is az Úrhoz tért.

Az egyik barátnőm beszélt nekem arról a mérhetetlen szenvedésről, amivel szembe kellett néznie, mert a férje egy titkos szervezet tagja volt. Sok évig uralkodott zűrzavar az otthonukban. Mennyit sírt, és könyörgött a férjének, hogy ne hagyja a családját szenvedni amiatt, hogy e csoport tagja, de a férje nem tudott elszakadni tőlük, mert úgy gazdagodott meg, hogy kapcsolatban állt ehhez a szervezethez tartozó üzletemberekkel.

A Sátán akkor is ezt a taktikát alkalmazta, amikor Jézust megkísértette : „Ha leborulsz előttem, neked adom a föld minden királyságát és dicsőségét (amelybe beletartozik a gazdagsága is)." (Máté 4:9) Jézus azonban megdorgálta a Sátánt, és felszólította, hogy távozzon el tőle.

Néhányan azok közül, akik ilyen titkos társaságokból kiváltak, és keresztyének lettek, felfedték, hogy az új tagoknak átkot kellett hívniuk magukra és a családjukra, ha valaha is megszegik a csoport szabályait. Néhány ilyen szervezetben a tagoknak a saját vérükkel kellett megírniuk az esküt. Sokan úgy teszik meg ezeket az ígéreteket, hogy nem fogják fel annak a súlyát, amit mondanak. Néhány ilyen csoport titokban a Sátánt is imádja. Az ilyen szándékosan választott láncokat nem könnyű elszakítani, de Isten tud segíteni minden gonosz eskü hatástalanításában, amit a múltban tett valaki. Sokakat szabadított meg az Úr ilyen csoportokból - még olyan embereket is, akik egykor vezetők voltak a szervezetükben.

Ezért soha ne add fel a férjedért való imádkozást, bárminek is legyen a rabja. Sírj, és imádkozz hittel! Keresd az Úr védelmét, és imádkozz a férjedért, ahogyan az egyetlen gyermekedért tennéd! Krisztus minden béklyót elszakított, amikor meghalt a kereszten. Azért jött, hogy minden rabot megszabadítson.

Néhány hajadon lány, aki befogadja Krisztust, nagymértékű üldöztetéssel szembesül a rokonai részéről. Egy anya egyenesen öngyilkossággal fenyegette meg a lányát, ha megtér Jézushoz. Jézus tudja, hogy mennyire fáj a szíved, hogy megbántod a kedves édesanyádat, aki olyan keményen dolgozott érted, amíg felnevelt, de az Úr arra hív minket, hogy jobban szeressük Őt, mint a szüleinket, és legyünk hűségesek mindhalálig. A szüleid megtéréséért mondott könnyáztatta imáid az Úrhoz nem lesznek hiábavalók. Évekkel később a fent említett anyuka ellátogatott a lánya esküvőjére, amikor hozzáment egy jó keresztyén férfihoz.

Tudok olyan tizenéves lányokról, akiket kidobtak az otthonukból csak azért, mert befogadták Krisztust, és engedelmeskedtek Neki a vízbe merítkezés által. Ilyenek még napjainkban is megtörténnek. Biztos vagyok benne, hogy az Úr ezt értékelni fogja, és dicsőséges jövőt készített a számukra. Tudom, hogy az utolsó napon az Atya azt fogja mondani nekik: „Ez az én szeretett lányom, akiben gyönyörködöm".

Úgy alakult az életetek, hogy pénzügyi nehézségek miatt örökre a férjed szüleivel kell élnetek? Még ha jó emberek is, akkor is egy „egyesített családban" kell élned, ahol megosztod az otthonodat a férjed családtagjaival, és a férjed anyukája vezeti a háztartást. A házban minden közös tulajdon, és időnként úgy érzed, hogy még a saját gondolataid is közös tulajdonban vannak! Ezt nehezményezed, és legbelül sírsz miatta. Igazságtalannak érzed, hogy nincsen saját otthonotok. Vágysz rá, hogy elmondd a férjednek az érzéseidet, de nem mondhatsz neki semmit a családtagjairól, mert az megbántaná. Egyik napról a másikra élsz, és valahogy sikerül mindig összeszedned magad elfogadva ezt a nyomorúságos helyzetet, ahogyan sok más férjes asszony teszi Indiában. Időnként kitör belőled a sírás és a düh, mert nem úgy mennek a dolgok, ahogyan akarnád. Káosz van a gondolataidban csakúgy, mint az életedben.

Nem tudod megváltoztatni az indiai kultúrát, de Isten meg tud változtatni téged! Megtanulhatsz megbocsátani, és nem megsértődni a hozzád intézett szavakon. Azok a szavak semmit sem fognak számítani 100 év múlva. Gondolkodj bizakodóan, és nézd a helyzeted előnyeit! Gyakorlati segítséget kapsz a háztartásban, és a gyerekeid mellett ott vannak a nagyszüleik, a közvetlen közelükben. Sok család nagyon messze él a rokonaitól. A házban uralkodó külsődleges zűrzavar ellenére is titkon az Úrral járhatsz a szívedben.

Sok más indiai nő számára adhatsz vigaszt és erőt, akik hasonló helyzetben vannak. Minden lesújtó tapasztalat, amin keresztül megyünk, abban segít nekünk, hogy Krisztus szenvedéseiben részt vállaljunk. Így kaphatjuk meg Krisztus természetét, és így lehetünk áldás a körülöttünk lévők számára, akik hasonló gondokkal küzdenek.

A férjed és a családja azért zaklatnak szavakkal és tettekkel, mert nem elegendő a hozomány? Vagy talán megcsömörlöttél a környezetedben élőkből, és most kétségbe vagy esve, és azt kívánod, bárcsak soha ne mentél volna férjhez? A hozomány miatt bekövetkezett halálesetekről majdnem minden nap olvasunk az újságokban. Az életed nem a tiéd, hanem Istené. Ezért eszedbe se jusson, hogy véget vetsz az életednek! Helyette kérd Istent, hogy adjon kegyelmet a megpróbáltatás elviselésére! Ne tegyél olyan dolgokat, amelyek tragikusak lesznek a családodra nézve. Találd meg a biztonságot az Úrban! Ő megígérte, hogy „ nem enged azon felül kísértetni, mint amit el tudunk viselni". Nem engedi, hogy bármely megpróbáltatás túl nagy legyen a számodra. Nincs értelme azzal töltened a napjaidat, hogy másokat okolsz és vádolsz. Várj az Úrra hittel, hogy munkálkodjon érted! Azok, akik bíznak Benne, soha nem fognak csalódni (Ézsaiás 49:23) és azok, akik Rá várnak, egy napon fel fognak emelkedni, és szárnyalni fognak, mint a sasok (Ézsaiás 40:31). Kérd az Urat, hogy adjon bölcsességet a te élethelyzetedre!

Néhány hívőnek megvan az a különleges kiváltsága, hogy az Úrért bíróság elé citálják őket. Ez valóban egy kiváltság és megtiszteltetés, mert Magát az Urat is bíróság elé hurcolták az ellenségei. Az ellened felhozott vádak lehet, hogy mind hamisak, de az Úr még ezt is egy bizonyos céllal engedi meg. Biztosított róla minket, hogy amikor bíróság előtt állunk, nem kell aggódnunk, hogy mit mondjunk, mert Ő fogja megmondani nekünk, mit mondjunk. Ezért gyermeki bizalommal nyugodhatunk meg Őbenne.

Itt van néhány csodálatos ígéret, amelyet Isten adott az Ő igéjében mindenki számára, akiket igazságtalanul állítottak bíróság elé. Mindezeket igényelheted Tőle Jézus nevében:

(Az idézetek az Élő Biblia fordításból származnak)

„Az Úr az ügyvédem és a védelmezőm, Ő fog megmenteni engem" (1 Sámuel 24:15).

„Az Úr azt mondja: Ne félj! Ne dermedj le a félelemtől, mert a harc nem a tiéd, hanem Istené! Neked nem kell harcolnod. Állj meg csendesen, és lásd meg azt a hihetetlen szabadítást, amit Isten fog elvégezni érted. Az Úr veled van" (2 Krónikák 20:15-17).

„Az Úr nem engedi, hogy az istenfélőket elítéljék, amikor a bíró elé kerülnek" (Zsoltár 37:33).

„Az ítélet nem keletről vagy nyugatról jön, sem északról vagy délről (azaz nem embertől). Isten az a bíró, aki egyeseket elítél, másokat felment. Megtöri a gonoszok erejét, de az igazak erejét megnöveli." (Zsoltár 75:6, 10)

„Az Úr nem ítél látszat, hamis bizonyítékok vagy szóbeszédek alapján, hanem megvédi a szegényeket és a kizsákmányoltakat. Ítéletet hoz a gonoszok ellen, akik elnyomják őket." (Ézsaiás 11:3-5)

„A sértegetéseik nem árthatnak nekem, mert a Mindenható Úr segít nekem. Megerősítem magam, hogy elviseljem őket. Tudom, hogy nem fognak megszégyeníteni, mert Isten közel van, és Ő bebizonyítja, hogy ártatlan vagyok. Merészel valaki vádat emelni ellenem? Menjünk együtt a bíróságra! Hadd vádoljon meg engem! Maga a Mindenható Úr véd meg engem - ki bizonyíthatná hát a bűnösségemet? Minden vádlóm el fog tűnni; köddé válnak, mint a molyrágta ruha. Mindannyian, akik mások elpusztítására szövetkeztek, a saját cselszövéseitek fognak elpusztítani benneteket . Maga az Úr fogja ezt megtenni, nyomorúságos sorsotok lesz." (Ézsaiás 50:7-11)

„Az Úr azt mondja: Az ellenségeid távol maradnak, te pedig békében fogsz élni. A rettegés nem közeledik hozzád, mert én melletted állok. Az ellenségeid megfutamodnak, mert én a te oldaladon állok. Egyetlen ellened fordított fegyver sem jár sikerrel, és a bíróságon elhangzott minden hazugság ellenére te igaz leszel " (Ézsaiás 54:14-17).

„Az Úr azt mondja: Én leszek az ügyvéded, és én fogom védeni az ügyedet." (Jeremiás 51:36)

„Ó, Uram! Te vagy az ügyvédem! Védd az ügyemet! Mert te váltottad meg az életemet. Láttad, milyen rosszat tettek velem, legyél te a Bírám, hogy bebizonyítsd igaz voltomat. Te láttad, hogy ellenségeim milyen összeesküvést szőttek ellenem. Hallottad, milyen aljas nevekkel illettek, és mindent, amit rólam mondtak, és terveiket, amelyeket suttogva mondtak . Látod, hogyan nevetnek és énekelnek vidáman, előkészítve a végzetemet." (Jeremiás siralmai 3:58-63)

„Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? Vajon folyton félre teszi őket? Mondom nektek, gondoskodni fog arról, hogy igazságot szolgáltasson nekik, méghozzá gyorsan." (Lukács 18:7-8)

„Senki sem tartóztathatta le Őt, mert még nem jött el az Ő órája" (János 7:30, 8:20)

Ha neked vagy a férjednek valaha is bíróságra kell mennetek, és a vádlóitok előtt állnotok az Úr ügyéért, ne sírj! Tartsd vissza a könnyeidet! Ehelyett sajnáld inkább a vádlóidat! Milyen szörnyű lesz az ítéletük azon a napon, amikor az egész világ Bírája fogja megítélni őket!

Magát Jézust is elárulták, bíróság elé vitték, és egy gúnyolódó tömeg előtt kellett állnia. Ne csodálkozz tehát azon, ami veled történik! Te is az Ő tanítványa vagy, ugye? Ritka kiváltság, ha megadta neked, hogy ezen a területen is az Ő nyomdokaiban járhatsz. Legyél bátor! Most nincs idő könnyekre! Ehelyett ugrálj örömödben, mert nagy lesz a jutalmad a mennyben! Jézus imádkozik érted, és egy nap Ő fogja tisztázni a személyedet és megbecsülést adni neked.

Itt, a földön, az életünknek szenvedéssel kell járnia. Részesei vagyunk az Ő szenvedéseinek, de Ő az Ő túláradó örömét is megadja nekünk minden megpróbáltatásunkban. Őt magát is elárulta egy közeli barátja, és egy álperen kellett keresztülmennie. Arcul ütötték, és annyira megverték, hogy tele volt a háta korbácsnyomokkal. Manapság felbérelhetünk egy ügyvédet, és reménykedhetünk valamennyi igazságszolgáltatásban. Jézusnak azonban nem volt rendes tárgyalása sem, és igazságtalanul ítélték halálra. Az Ő halála a legkegyetlenebb halál volt, amelyet valaki valaha elszenvedhetett. A szívében azonban öröm volt, mert arra a jutalomra gondolt, amit a szenvedéseiért kapott. Az volt a jutalma, hogy téged és engem megszabadított a bűn fogságából, hogy az Ő menyasszonya lehessünk. Ő nekünk is örömet tud adni.

Az Ézsaiás 53:7-9 egy olyan igeszakasz a Szentírásban, ami mindig megindít engem:

„Elnyomták, és nyomorgatták, mégsem szólt egy szót sem. Úgy vitték Őt, mint bárányt a vágóhídra, és ahogy a bárány néma a nyírója előtt, úgy állt némán az Őt elítélők előtt. A börtönből és a perből elvezették Őt a halálba. De ki volt az akkori emberek közül az, aki felismerte, hogy az ő bűneikért halt meg, és hogy az ő büntetésüket szenvedte el? Úgy temették el, mint egy bűnözőt egy gazdag ember sírjába; pedig Ő nem tett semmi rosszat, és soha egy rossz szót sem szólt." (Élő Biblia fordítás)

Pál apostol sokat szenvedett az evangéliumért. A legcsodálatosabb leveleit egy börtöncellából írta meg, amelyek közül egyik a filippibeliekhez írt levél, ahol arról beszél, hogy mindig örvendezzünk az Úrban.

Mindenki, aki arra törekszik, hogy istenfélő életet éljen Krisztusban, valamilyen üldöztetést fog elszenvedni. Ezért ne lepődjünk meg, amikor ez megtörténik, mintha valami furcsa (rémületes) dolog történne velünk (1 Péter 4:12). Az Úr bátorít minket igéje által mindenkor.

„Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa" (Máté 5:10).

Az Úr azt tanította nekünk, hogy bocsássunk meg azoknak, akik üldöznek minket, szeressük őket, és imádkozzunk értük. Azzal bizonyítjuk, hogy szerető mennyei Atyánk gyermekei vagyunk, hogy jót teszünk azokkal, akik rosszat tesznek velünk. Isten mindenkihez jó. Lehet, hogy a legközelebbi barátod vagy családtagod „szúrt hátba". Ne sírj! Örvendezz, hogy megvan az a kiváltságod, hogy Jézus nyomdokaiban járhatsz! Ugyanaz az indulat legyen benned, ami Krisztusban volt, gondolkodj úgy, mint Ő!

Olvastam olyan pásztorokról, akiket hosszú évekre bebörtönöztek az Úrért. Ez biztosan nagyon nehéz lehetett a feleségüknek is. Sok országban ma is üldözik a keresztyéneket; imádkozzunk értük és a családjukért. Az üldöztetés hozzánk, Indiába is el fog jutni. Imádkozzunk, hogy Isten megtartson minket erős hitben! Jó dolog, ha mindannyian szánunk időt arra, hogy elolvassuk olyan vértanúk történeteit, akiket az Úrért üldöztek a múltban. Ez megerősít minket, amikor ránk kerül a sor.

„Amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik" (Róma 8:18).

„A mi pillanatnyi szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk" (2 Korinthus 4:18).

„Mikor vízen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítanak" (Ézsaiás 43:2).

„Isten megvigasztal (bátorít) minket, hogy megvigasztalhassunk (bátoríthassunk) másokat" (2 Korinthus 1:4).

„Maga Jézus segít nekünk és Ő mindenkor él, hogy esedezzék értünk" (Zsidó 7:25).

„Ő a mi szószólónk (ügyvédünk)" (1 János 2:1).

„Az egyenes ember nem fél a rossz hírtől" (Zsoltár 112:7).

„Amilyenek a napjaid, olyan lesz az erőd. Az Örökkévaló Isten a te menedéked, és alatta örökkévaló karok vannak" (5 Mózes 33:25, 27)

„Öröménekkel örvendezik feletted" (Zofóniás 3:17).

„Azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van, mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak" (Róma 8:28).

„Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban" (Zsoltár 46:1).

Péter olyan tűzről beszél, amely megpróbáltatásul támad köztünk (1 Péter 4:12), amelyekkel szembe kell néznünk, és az Úr biztosít róla minket az Ézsaiás 43:2-ben, hogy „amikor a tűzben járunk, nem fogunk megégni". Ez azt jelenti, hogy a lelkünk nem pusztul el az üldöztetésben.

Jézus azt tanítja, hogy imádkozzunk. A Szent Szellem is esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal (Róma 8:26). Amikor nem tudjuk szavakba önteni a gyötrelmeinket, a Szent Szellem a segítségünkre siet. Ezért engedjük át magunkat a Szent Szellemnek, és Ő a mi szívünkből fog kiáltani Istenhez.

Fejezet 6
Isten meg fog szabadítani a világ szerinti szomorúságtól

„A világ szerint való szomorúság halált szerez." (2 Korinthus 7:10)

A nők körében sok sírás az önsajnálatból, a sértődésből, az elhanyagoltság érzéséből adódik, vagy abból, hogy nem kapnak meg valamilyen földi dolgot, amit akartak.

Egyes nők túlérzékenyek és sértődékeny természetűek. A robbanékony vérmérsékletük miatt könnyen felfortyannak. A Jakab 1:19 azt írja, hogy legyünk „késedelmesek a haragra", mert „a harag a bolondok kebelében nyugszik" (Prédikátor 7:9). A Sátán gyakran eléri az embereknél, hogy elveszítsék a türelmüket, aztán az ön-kárhoztatásban „dagonyázzanak". Legyünk résen a Sátán taktikáival szemben! Azonnal állj fel a szennyből, bánd meg a bűnödet, és fordulj vissza az Úrhoz!

Egyes nők állandóan másokhoz hasonlítják magukat, akik jobb helyzetben vannak, mint ők. Ez mindig csüggedéshez és kétségbeeséshez vezet, amitől nyomorultul érzik magukat. Ha valakihez hasonlítani akarod magad, akkor inkább azokhoz, akiknek rosszabbul megy a soruk, mint neked, például akik a nyomornegyedekben élnek.

Vannak nők, akik „életvitelszerűen" magányosak, és mások nyakába varrják magukat, azonban sehol nem találják azt a vigasztalást, amire szükségük van. Ehelyett az Úrral kellene bensőséges, bizalmas kapcsolatot kialakítaniuk.

Egyes középkorú nők testileg gyengék, és könnyen elsírják magukat a hormonális változások miatt. Az ilyen egészségügyi helyzetekre van gyógymód, ezért fel kellene keresniük egy szakorvost. Isten az, aki megalkotott minket, Ő ismeri a testünk felépítését, és nagyon is hajlandó segíteni nekünk ilyen esetekben - ha megkérjük Őt.

A te sírásod oka világ szerint való szomorúság? Olvasd végig ezt az ellenőrző listát, és lásd meg!

· Elkényeztetett gyerekként nőttél fel és engedékeny (gyengekezű) szülők neveltek, amiből kifolyólag most könnyen ingerelhető vagy, és képtelen vagy megbirkózni kisebb kényelmetlenségekkel és késlekedésekkel? Ez az, amiért sírsz? Ne hibáztasd a szüleidet! Foglalkozz inkább az ingerlékenységed kezdeti stádiumával, amikor még csak egy kis „tojás", nehogy kikeljen és halálos mérgű kígyóvá váljon, ami neked is és más embereknek is árt! Kérd meg Istent, hogy segítsen legyőzni a neveltetésedből származó akadályokat!

· Annyira szereted az anyagi dolgokat, a ruhákat, a zenét, az ékszereket, stb., hogy ha nem kapod meg őket, boldogtalan leszel, és elkezdesz sírni? Kiborulsz a szüleid vagy a férjed ellen, ha nem kapod meg ezeket a dolgokat? Valld meg a világi hozzáállásodat az Úrnak, és kérd meg Őt, hogy szabadítson meg attól!

· Azért sírsz, mert te, vagy a férjed, vagy a gyereked nem kapott munkát vagy előléptetést, vagy éppen nem nyert felvételt egy főiskolára? Isten tudja, mi a legjobb a családodnak, és Ő irányítja minden életkörülményedet. Így hát adj Neki hálát minden helyzetben!

· Voltak emberek, akik szándékosan bántottak meg valamilyen módon? Nehéznek találod most, hogy megbocsáss nekik? A harag és a gyűlölet miatt sírsz? Úgy érzed, hogy gonoszul akarsz beszélni ezekről az emberekről másoknak? Ha ez így van, akkor bosszúszomjas vagy. Vidd az ilyen dolgokat az Úr elé, és kérd meg Őt, hogy segítsen neked megbocsátani minden érintettnek! Engedd el őket az elmédből, és bocsáss meg nekik! Akkor majd őszinte mosollyal tudod üdvözölni őket, amikor találkoztok.

· Azért sírsz, mert valamilyen pénzügyi veszteséget szenvedtél, miután csalás áldozata lettél, vagy igazságtalanul bántak veled? Isten fel tudja használni a veszteségedet arra, hogy megszabadítson a pénz szeretetétől, és ezzel Krisztushoz hasonlóbbá tegyen téged. Ezért dicsérd az Urat még a pénzügyi veszteségeidért is! Minden ilyen veszteséget pótolni tud a mi Urunk, aki minden jó ajándékot megad nekünk. Ő az a bíró, aki egy nap a világ minden gonosztevőjével el fog számolni, ezért jobb az ilyen dolgokat az Ő kezében hagyni. Ha folyton azokra az emberekre gondolsz, akik csalással megkárosítottak anyagilag, csak azt éred el, hogy nyomorultul fogod érezni magad. Az ilyen helyzetekben jó, ha felteszed magadnak ezt a kérdést: „Ez a dolog számítani fog 50 év múlva is?"

· Azért sírsz, mert gondok vannak a férjed és közted, amiről nem tudsz senkivel beszélni? A Sátánnak az a célja, hogy megrontsa a házasságokat. Utasítsd el a féltékenység minden gondolatát! Isten a házasságot egy csodálatos dolognak tervezte. Ezért úgy gondozd a házasságotokat, mint egy kertet! Öntözd ezt a kertet állandóan, és húzkodd ki a viszálykodás és a gyanakvás gyomnövényeit, amelyeket az ellenség vet el oda. Helyette vesd el a szeretet és a megbocsátás isteni magjait a kertetekben!

· Azért sírsz, mert újra terhes vagy? Lehet, hogy már nem akartatok több gyereket, és most csalódottan állapítottad meg, hogy megint terhes vagy. Emlékezz rá, hogy minden gyermek Isten ajándéka! Az a gondolat, hogy elutasítod a gyermeket, egyenértékű azzal, mintha megölnéd. Jézus nevében fogadj el minden gyermeket, akit Isten ad neked! Lehet, hogy később úgy találod majd, hogy az a gyermek, akit nem akartál, nagyobb örömet fog hozni nektek, mint az összes többi gyereketek. Később majd „tervezhetitek" a családotokat.

  • Azért sírsz, mert rájöttél, hogy a sírással figyelmet kaphatsz, és így el tudod érni a férjednél vagy a szüleidnél, hogy megadják neked, amit akarsz, ha eleget sírsz? Kérd meg az Urat, hogy szabadítson meg ettől az önzéstől!

· Azért sírsz, mert a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnéd? Ki vagy borulva, mert Isten nem válaszolt még az imáidra? Az ilyen hozzáállás abból ered, ha valaki túl fontosnak tartja saját magát. Kérd meg az Urat, hogy adjon neked türelmet!

· Világi szomorúságok emlékeit őrizgeted (ahogyan az egyiptomi múmiákat őrzik tartósítva), azért hogy mások vigasztaljanak és együttérezzenek veled? Ha bármikor kísértést érzel, hogy múltbeli boldogtalan eseményekre emlékezzél, kérd az Urat, hogy segítsen az ilyen gondolatokat azonnal elutasítani! Ha rendszeresen így teszel, látni fogod, hogy egy idő után végleg el fogod felejteni a nyomasztó múltbeli eseményeket, és a lelked meggyógyul. A múltad olyan, mint egy oszlásnak indult holttest, amelyet végleg el kell temetni. Ha ezt megteszed, érzékelni fogod, hogy felszabadultál, és elkezdheted kicsiben megtapasztalni a mennyországot már itt a földön is. Ezáltal a világot egy jobb hellyé teszed magadnak és a körülötted élők számára is.

Éld úgy az életedet, ahogyan Isten akarja a számodra! Térj meg az önzésből, és add át mindenedet az Úr Jézusnak! Lehet, hogy időnként úgy érzed, hogy elérkeztél a tűrőképességed határára, de később rá fogsz jönni, hogy csak túlreagáltad a dolgokat, és hogy Isten kegyelme elegendő volt, hogy átsegítsen a helyzeten.

Sok szent asszony szenvedett sokat az Úrért. A 16. században, Franciaországban, Madame Guyon-t börtönbe zárták a hitéért, és hosszú időt töltött egy hideg börtöncellában. Ő azonban olyan könyveket írt abban a börtöncellában, amelyekből a győzelem szelleme árad, és még ma is áldást hoznak az embereknek, mert hű és elkötelezett maradt az Urához.

Isten azt akarja, hogy mi, asszonyok szívósak legyünk. Azt akarja, hogy segítsünk másoknak, akik küzdenek, és ne omoljunk össze idegileg. Az Ő ereje elérhető számunkra minden időben, és Ő erőssé tud minket tenni. Ezért bízzunk Benne, és azt fogjuk látni, hogy a legrosszabb időszakaink a legjobbakká válhatnak az Úr segítségével.

Tedd az életedet és a jövődet teljesen az Úr kezébe, és Ő át fog segíteni a legnehezebb időszakokon is! Lehet, hogy nagyobb megpróbáltatások jönnek az elkövetkezendő napokban, de mindet le fogod győzni. Az Úr képessé tesz arra, hogy legyőzd a vérmérsékletedből eredő óriásaidat (vö. 4 Mózes 13:32-33), és megadja neked az erőt, hogy Neki tetsző életet élj.

Így sokak számára válsz áldássá.

Fejezet 7
Isten Magához fog vonni az Isten szerinti szomorúság által

„Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez" (2 Korinthus 7:10)

„Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek" (Máté 5:4)

Az Isten szerinti szomorúság az egy olyan szomorúság, amelyet a Szent Szellem hoz létre bennünk. A Szent Szellem könyörög értünk olyan fohászkodással, amelyet emberi szavakkal nem lehet kifejezni (Róma 8:26).

Ilyen szomorúság miatt bántuk meg bűneinket, és tértünk az Úrhoz először. Egész életünk során jó, ha válaszolunk a Szent Szellem effajta munkálkodására a szívünkben.

Sírnunk kell mindig, amikor szellemileg elbukunk vagy elveszítjük az Úrral való közösséget, ahogyan a menyasszony sírt, amikor elvesztette a Szerelmével való közösséget (Énekek éneke 3:1-4). Az ilyen sírás jót tesz a lelkünknek. A bűnbánat könnyei sosem hiábavalók. Amikor az Ő fényében látjuk az életünket, fel fogjuk fedezni, hogy a sértődékenység, a mohóság, a büszkeség, az önzés és az önsajnálat pókhálói hogyan szennyezték be a szívünket, és nehezítették meg az életünket a magunk és a körülöttünk lévők számára. A sírásunk ekkor megtört lélekhez és alázathoz fog vezetni, amely lehetővé teszi a számunkra, hogy folyamatosan megkaphassuk Isten kegyelmét.

Péter olyan magabiztos volt abban, hogy sziklaszilárdan fog állni, és soha nem tagadja meg az Urat, hogy a Gecsemáné kertben még kardot is rántott, hogy megvédje a Mesterét. A kísértés idején azonban elesett, ahogyan az Úr előre figyelmeztette, de a Mester együttérző, megbocsátó tekintete alatt úgy megtört, hogy keserű sírásra fakadt. Azon gondolkodott, hogy lesz-e valaha esélye elmondani az Úrnak, mennyire sajnálja a kudarcát, és mennyire szereti Őt.

Isten sok gyermeke megtapasztalta ugyanezt, akik cserben hagyták az Urat valamikor az életük során. Ha te is átélted ezt, kedves nőtestvérem, akkor hadd biztosítsalak róla, hogy van remény a számodra.

Emlékezz rá, hogy a Sátánnak engedélyt kellett kapnia Istentől, mielőtt megrostálhatta Pétert. Ahhoz is engedélyt kell kapnia Istentől, hogy téged megrostálhasson.

Jézus imádkozott Péterért, hogy el ne fogyjon a hite, és ma érted is imádkozik. Az Úr hitt abban, hogy Péter átvészeli a próbatétel idejét, és helyre lesz állítva. Rólad is elhiszi ezt. Miután Péter helyreállt, megerősítette a hívő testvéreit, és nagyszerű munkát végzett az Úrért. Veled is így lesz ez.

Ha Péter megfogadta volna az Úr figyelmeztetését a Gecsemáné kertben, és imádkozott volna, ahogyan Ő kérte tőle, sosem bukott volna el - de Péter magabiztos volt, ezért elbukott. Az Úr azonban megjelent neki a feltámadása után, és bátorította őt. Péternek így lehetősége volt elmondani az Úrnak, hogy szereti Őt. Ezután az Úr újra megbízta őt azzal, hogy apostol legyen.

Isten egy jó Isten, aki megengedi a viszontagságokat és a megpróbáltatásokat az életünkben, hogy ezzel felfedje előttünk a valódi természetünket. Ezáltal alázatra késztet és megtör minket, hogy az Ő hasonlatosságára tudjon formálni minket. Semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől.

A személyes bánatunk idején nem szabad annyira belemerülni a saját gondjainkba, hogy nem törődünk másokkal. A mi Urunk a „Fájdalmak Férfia", és „betegségeink ismerője". (Ézsaiás 53:3) Sírt, amikor Jeruzsálem városának lakóira tekintett, akik elutasították Őt.

„Nem saját bánata miatt ejtett könnyeket,

hanem az enyémekért izzadt vércseppeket".

A mi Urunk sírt másokért, most rajtunk a sor, hogy Jézus képviselőiként mi is sírjunk más emberekért.

Gondoljunk József történetére, akit igazságtalanul börtönöztek be, de a börtönben elfelejtette minden bánatát, és a többi fogoly gondjaival törődött. A fáraó pohárnokával való törődése vezetett végül oda, hogy kiszabadult a börtönből. Ha valóban törődünk másokkal, az az első lépés lehet a mi megszabadulásunkhoz is (1 Mózes 40:7).

„Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve." (Zsoltár 126:6)

Néhány példa olyan férfiakról, akik Istentől való szomorúsággal sírtak:

Ézsaiás sírt, amikor meglátta Isten dicsőségét és a saját természetének romlottságát, és ezt mondta: „Jaj nekem, mert tisztátalan ember vagyok" (Ézsaiás 6:5)

Jeremiás Isten visszacsúszott népéért sírt, és azt kívánta, hogy a szemei „könnyhullatásnak kútfejévé változnának", hogy éjjel-nappal sirathassa őket. (Jer. 9:1, 13:17)

Dániel Isten népének bűneiért sírt (Dániel 9:20-21).

Ezsdrás és Nehémiás sírtak, amikor meglátták Isten népének bukott állapotát (Ezsdrás 10:1 és Nehémiás 1:4).

Pálnak folyamatosan hatalmas szomorúság volt a szívében a népe (a zsidók) iránt, akik nem tértek meg (Róma 9:1-3).

Az Isten szerinti szomorúságtól azok miatt a dolgok miatt fogunk szomorkodni, amik megszomorítják az Urat.

Gondolj bele, milyen bálványimádás folyik az országunkban ( Indiában - a ford.), és mennyire szomorú lehet emiatt az Úr. Lehet, hogy mi már annyira hozzászoktunk a templomok és bálványszobrok látványához, hogy fel sem tűnik nekünk (Ap. csel. 17:16), de felelősséggel tartozunk az Úr előtt az országért, ahol élünk.

Isten azt mondta: „És megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket és megszabadítom földjüket." (2 Krónikák 7:14)

Emlékszem olyan múltbeli esetekre, amikor az Úr terhet helyezett a szívemre, hogy másokért imádkozzak.

Egyszer egy anya megkért rá, hogy imádkozzak a fiáért, aki álmatlanságban szenvedett. A rock zene rajongója volt, és egyáltalán nem érdekelte Isten. A pszichiátriai segítség hatástalan volt. A feje úgy lüktetett, mint a zene dobpergése, amit hallgatott. Isten, az Ő hatalmas irgalmával meghallgatta az imáinkat és a fiú most már jól van. Sok édesanya nincs tudatában annak, milyen veszélyekkel jár, ha a gyerekeik rock zenét hallgatnak.

Az egyik utazásom során láttam egy csoport férfit és nőt, akiknél volt néhány 2-3 év körüli kislány. Feltűnt, hogy furcsán viselkednek a gyerekekkel. A kislányok kábultak voltak és látszott, hogy félnek. Lehetséges, hogy be is voltak gyógyszerezve. Talán elrabolták őket az otthonukból. Mivel ezt nem tudtam bizonyítani, nem tehettem semmit az ügyben. Azoknak a szegény gyerekeknek a látványa azonban mélyen megindított arra, hogy imádkozzak a gyerekbántalmazás ellen az országunkban.

Egy másik alkalommal találkoztam egy lánnyal, aki egy nyugati országból látogatott el Indiába, hogy az ottani guruk, a meditáció és a keleti vallások által békére leljen. Lehetőségem volt, hogy beszéljek neki az igazi „Gururól" (a szó jelentése: bölcs, vallási vezető - a ford. ), az Úr Jézusról, és terhet kaptam a szívemre, hogy imádkozzak érte. Néhány nyugati ember Indiában találta meg az Urat. Kérd meg az Urat, hogy használjon téged arra, hogy az ilyen szükségben lévő, kereső emberek felé bizonyságot tudj tenni Róla vagy imádkozz értük.

Amikor Jézus végigvitte a keresztet Jeruzsálemen és látta, hogy néhány asszony siratja Őt, azt mondta nekik, hogy ne őt sirassák, hanem saját magukat és a gyerekeiket: „Jeruzsálem leányai" mondta Jézus „ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon". (Lukács 23:28)

India lányai, ma meghalljuk, amit Ő mond nekünk?

Fejezet 8
Istennek terve van veled még a fizikai fájdalmaidban is

Sok asszonynak vannak krónikus betegségei, és állandó fájdalommal és álmatlan éjszakákkal kell együtt élniük. A gondolataik tele vannak baljós sejtelmekkel a jövőre nézve - különösen attól való félelmükben, hogy a gyerekeik anya nélkül maradnak. Az ilyen gondolatok borzalmasak lehetnek.

Sokan szeretnének enyhülést kapni a fájdalmaikra, de még a legerősebb érzéstelenítő szerek is elvesztik a hatásukat egy idő után.

Ha valaki hall róla, hogy egy ismerősnél rákot diagnosztizáltak, elkezd azon gondolkodni, hogy vajon ő lesz-e a következő!

Jézus is szenvedett el fájdalmat, ezért együtt tud érezni velünk, és meg tud vigasztalni minket. Elszenvedte a keresztet, és egyedül Ő tud segíteni nekünk, hogy mindvégig kitartsunk, amikor fájdalmaink vannak. Soha, de soha ne engedj annak a kísértésnek, hogy elvedd az életedet. A halál kulcsa Jézus kezében van (Jelenések 1:18), ne próbáld meg elvenni azt Tőle. Várj Isten időzítésére, nem számít, mennyit kell szenvedned. Isten eközben meg tudja számodra szentelni a szenvedéseidet. „Ideje van a születésnek és ideje van a meghalásnak" (Prédikátor 3:2).

Az Ámos 4:12 ezt írja: „Készülj fel az Isteneddel való találkozásra!"

Erre nem kell úgy tekintenünk, mint egy szörnyű fenyegetésre, hogy készüljünk a halálra. Ehelyett tekinthetjük úgy ezeket a szavakat, mint egy szeretetteljes meghívást a Teremtőnktől, hogy találkozzunk Vele. A halál csak egy lakóhelyváltozást jelent egy igazi keresztyén számára. Ez olyan, mintha átköltöznénk egy sokkal jobb házba. A mennyország a végleges otthonunk.

Olvastam egyszer egy anyáról, aki rákban haldoklott, és gyötrő fájdalmai közepette készített egy-egy hangfelvételt minden gyermekének, amelyben tanácsot adott nekik a felnövekedésük idejére, és a későbbi párválasztás kérdésében is. Azt is elmondta nekik, hogy ha az apjuk egy nap úgy dönt, hogy újra megházasodik, boldogan fogadják az új anyjukat, és éreztessék vele, hogy szívesen látják a családban. Átadta a fájdalmát az Úrnak, és minden tőle telhetőt megtett a családjáért, amikor tudta, hogy már nem sok ideje van hátra a földön.

Sírsz, amikor az orvos rossz hírt közöl veled az egészségedről?

Folyamatosan a következő adag morfiumra vársz, hogy az enyhítse a fájdalmadat? Kiálts Jézushoz! Ő is nagyon erős fájdalmat viselt el, és elviselhetővé tudja tenni számodra a dolgokat. Soha nem fogja megengedni, hogy a tűrőképességed határán túl legyél próbára téve, hanem megadja a kegyelmet és az erőt, hogy elviselj minden megpróbáltatást. A földi fájdalmunknak az lesz az eredménye, hogy várni fogjuk azt a jobb helyet, ahol nem lesz fájdalom és bánat.

Eszembe jutott egy versszak az egyik dalból, amelyet gyakran énekelünk a gyülekezeti találkozóinkon:

„Az Úr jelenlétében öröm van,

az Úr jelenlétében öröm van,

minden könnyünknek és bánatunknak tűnnie kell,

az Úr jelenlétében öröm van."

A többi versszak békéről, erőről és győzelemről szól, amelyek az Úr jelenlétében vannak. Az éneklésnek hatalmas ereje van arra, hogy lecsillapítson minket, amikor fájdalmaink vannak, vagy nagy bánatot élünk át.

Ha teljesen átadtad az életed minden területét az Úrnak, meg fogod látni, hogy a dolgok úgy sokkal könnyebbek a testi fájdalmaid idején. A múltban még egy fejfájás is elviselhetetlen lehetett, most azonban imádkozhatsz és örvendezhetsz az Úrban, még ha egy életedet veszélyeztető betegség alakul is ki nálad. Az Úr megígérte, hogy velünk lesz, „amikor vizeken kelünk át", és biztosított róla minket, hogy még „a folyók sem tudnak elborítani minket". (Ézsaiás 43:2)

„Amikor mély vizeken és nagy gondok között haladsz keresztül, én veled leszek.

Amikor nehézségek folyóin kelsz át, nem fogsz megfulladni!

Amikor az elnyomás tüzén keresztül sétálsz, nem fogsz megégni -

A lángok nem fognak felemészteni. Ne félj! Én veled vagyok."

(Ézsaiás 43:2,5 Élő Biblia fordítás)

Az Ő kegyelme elég nekünk minden helyzetben. Ahogyan a megpróbáltatásaink növekednek, a kegyelmét is egyre bőségesebben fogja adni nekünk. Dicsérjétek Istent!

Isten legértékesebb drágakövei sokszor azok, akik elképzelhetetlen szenvedések mélységeiből jöttek ki, ahogyan a gyémántok is a föld mélységeiben formálódnak, és hatalmas hőséget és nyomást szenvednek el, amelyek az emberek szemei elől rejtve vannak. Te is lehetsz az Ő értékes drágaköve. A könnyek részei annak a folyamatnak, amely átformál minket Krisztus hasonlatosságára - ha örömmel alárendeled magad Isten munkálkodásának, és nem ejtesz könnyeket önsajnálatból. Isten a fájdalmadat a hasznodra fordítja.

Egy közeli barátom rossz orvosi kezelést kapott, és ennek eredményeképpen most állandó fájdalomtól szenved. Még sokkal inkább szenved azonban azért, mert nem tudta rávenni magát, hogy megbocsásson az orvosnak. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy az orvosok is emberi lények, és hibázhatnak.) Ennek a hölgynek sok időbe telt, amíg megbocsátott az orvosnak, és elfogadta a helyzetét. Jézus a Legnagyobb Orvos, aki meggyógyítja a belső sebeinket is.

Hallottam egy fiatal, nem keresztyén lányról, akit a buszmegállóban való várakozás közben leszólított a főnöke, aki nőnek álcázta magát, és egy fátylat viselt az arca előtt. Egy ideje már neheztelt a lányra, és most azért jött, hogy bosszút álljon rajta. Sósavat öntött az arcába, és elrohant. A lány maradandó sebeket szenvedett, és megvakult. Azelőtt gyönyörű lány volt, de a szépsége örökre odavan. A kínzó, égető fájdalom elviselhetetlen volt, és a kórházi osztály, ahol feküdt, az ő sírásaitól volt hangos. Azonban abban a kórházban valaki beszélt neki Jézus szeretetéről, és a szellemi szemei megnyíltak, hogy meglássa Jézust, a Megváltóját. A családja elszegényedett a lány hosszan tartó kórházi kezelése eredményeként, de ők is megismerték Jézus szeretetét, és megszabadultak. Láttam fényképet a lányról a korábbi, gyönyörű lényéről, mielőtt összeégett az arca, és tudom, hogy ennél még sokkal gyönyörűbbnek fogom őt majd a mennyben látni.

Találkoztam egy fiatalasszonnyal, aki évekig ápolta a deréktól lefelé lebénult férjét, aki egy esés következtében lett nyomorék. Azelőtt sosem hallottak Jézusról, de amikor minden rokonuk magukra hagyta őket a tragédia után, és tehetetlenek és csüggedtek voltak, az Úr találkozott velük, és mindketten rátaláltak Jézusra, a Megváltójukra. Isten most arra használja őket, hogy más lebénult emberek felé szolgáljanak, és közülük sokan eljutnak az Úr Jézus ismeretére. A mérhetetlen szegénységük és szenvedésük ellenére az arcuk ragyog. Mindenki, aki meglátogatja őket, áldást kap, és soha nem tudja elfelejteni a ragyogó, győzedelmes tekintetüket. A baleset idején friss házasok voltak, és az asszony gyermeket várt. Akkor majdnem beleőrült ebbe; hónapokon keresztül éjjel és nappal vég nélkül zokogott, és kérdőre vonta Istent, miért engedte ezt a tragédiát megtörténni velük. Aztán eljött Jézus, és elárasztotta őket az Ő békességével és erejével. Isten most erőteljesen használja őket az országunk egy távoli, félreeső részében. Amikor rájuk gondolok, a Zsoltár 34:5 jut eszembe, amely így szól: „Akik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arcuk meg nem pirul." Az ő erőteljes bizonyságuk hatalmas ösztönzés volt a számomra.

Ismerek egy másik fiatal feleséget, aki képtelen volt elviselni a férjétől és a férje szüleitől kapott zaklatásokat, és úgy próbált meg véget vetni az életének, hogy kerozint öntött magára, majd felgyújtotta magát. Amint tudjuk, ez a leggyakoribb módja az öngyilkosságnak a nők körében Indiában, amikor a férjük és a férjük szülei a hozomány miatt zaklatják őket. Ez a fiatal nő azonban nem halt meg. Isten nem csak abból a tűzből mentette őt meg, hanem a pokol tüzétől is. Ő most egy csodálatos testvérnő az egyik falusi gyülekezetünkben, és Isten szeretetének és irgalmának bizonysága.

Ezekben a fenti példákban olyan nőkről írtam, akik súlyos baleset következtében találták meg az Urat. Amikor eszembe jut, imádkozom és sírok Isten előtt azokért a nőkért, akiknek folyamatos szenvedéssel kell együtt élniük.

Hallottam olyan nőkről is, akiket az Úr csodálatos módon meggyógyított. Közülük néhányan Jézus tanítványai lettek a gyógyulásuk után. Néhányan démonoktól szabadultak meg, és most Isten dicsőségére élik az életüket.

Jézus mindenkit meggyógyított, aki Hozzá jött, amikor a földön élt. Kérd Őt, hogy téged is gyógyítson meg. A Biblia azt tanítja, hogy kérjük meg a gyülekezet véneit, hogy kenjenek meg minket olajjal és imádkozzanak értünk az Úr Jézus nevében, amikor betegek vagyunk. A hitből fakadó imádság meg fogja gyógyítani a betegeket (Jakab 5:14-15). A betegség bűnnel is kapcsolatban állhat. Amikor az Úr meggyógyította az embereket a földön, azt mondta néhányuknak: „A hited megtartott téged. Most már ne vétkezz többé!" Az olyan betegségek, mint pl. az ízületi fájdalom, allergiák, magas vérnyomás és gyomorhurut néha belső feszültséggel, keserűséggel és sértettség-érzéssel hozhatók összefüggésbe. Ezért először meg kell vallanunk a bűnünket, és kérnünk kell az Urat, hogy bocsásson meg. Azokkal az emberekkel is rendeznünk kell a dolgokat, akiket megbántottunk. Bizonyosodj meg róla, hogy nem tart fogságban egy megbocsátatlan szellemiség - nem számít, mennyire súlyos bűncselekményt követtek is el ellened. Isten az, aki gyógyít, akár orvosi eszközökkel, akár máshogyan. Amikor pedig meggyógyulsz, ne felejts el hálákat adni Istennek, és minden dicsőséget Neki adj!

Teljesen rendeld alá magad Isten akaratának, és aztán hittel kérd az Urat, hogy gyógyítson meg! Az Úr a te Gyógyítód. Miután meggyógyultál, add át újra az egészséges életedet Istennek, és szenteld arra, hogy az Ő szolgálatára tudjon használni, hogy általad megáldhasson és segíthessen másokat!

Nem érthetjük meg, miért engedi meg Isten, hogy néhány hűséges gyermeke beteg maradjon, míg másokat meggyógyít. Isten szuverén. Megengedte, hogy Jakabot megöljék, de Pétert csodálatos módon kiszabadította a börtönből (Ap. csel. 12). Ahogyan korábban is említettem, az Úr az, akinél a halál kulcsai vannak, és csak Ő tudja azt az ajtót kinyitni előtted. Ezért nem halhatunk meg, mielőtt eljön az időnk, ha az Ő akaratában élünk. Nem kell félnünk a haláltól. A korai keresztyén vértanúk énekelve mentek a halálba.

Amy Carmichael (Dohnavurból, Dél-Indiából) csodálatos könyveket és verseket írt, amikor ágyhoz kötött beteg volt. Lehet, hogy sosem írta volna meg ezeket, ha egészséges lett volna.

Krisztust megdicsőítjük a testünkben mind egészség által, mind pedig egy állandó tövis által a testünkben (Filippi 1:20, 2 Korinthus 12:7). Tekintsünk tehát úgy a bánatainkra és a megpróbáltatásainkra, mint lehetőségekre, hogy megalázzuk magunkat Isten és emberek előtt. „Bízzatok Őbenne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket; Isten a mi menedékünk" (Zsoltár 62:9)

„Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket" (Zsoltár 34:19). Ha a szíved „közel van a megtöréshez", az Úr közel lesz hozzád. Amikor a Siralom völgyén haladunk át, Isten azt olyan vízforrássá tudja változtatni, amely áldásként árad majd másokra (Zsoltár 84:7). Ahogyan Isten megvigasztal és felfrissít minket a mennyből jövő élő vízzel a bánataink közepette, mi is megoszthatjuk ezt az élő vizet a környezetünkben lévő emberekkel.

Isten megígérte, hogy egy nap eltöröl a szemünkből minden könnyet (Jelenések 21:1-4). Nem lesz többé szomorúság, megpróbáltatás és halál, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom, mert ezek a dolgok elmúlnak. Lelkesen tekintünk előre, és várjuk azt az új eget és az új földet, ahol a mi Atyánk mindörökre velünk fog lakozni.

Így hát a szívünk lelkesen kiált fel: „Gyere hamar, Uram, Jézus!"

Fejezet 9
Isten törődik a síró asszonyokkal

Isten Fia azért jött a földre, hogy megmutassa nekünk, hogy az Atya szeret minket és nem haragszik ránk. A nőket is felemelte arról az alacsony és megalázott szintről, amelybe a társadalom taszította őket. Az evangéliumokban sok olyan nőről olvasunk, akik különböző időkben, különböző szükségleteik miatt jöttek az Úrhoz. Jézus egyszer sem hagyta figyelmen kívül a sírásukat. Mindig volt egy kedves szava a síró asszonyokhoz. Azt mondhatjuk, hogy szavak nélkül mindig ezt a kérdést tette fel nekik: „Asszony, miért sírsz?"

Mária Magdolna kétségtelenül sokat sírt élete során. Egykor hét gonosz szellem tartotta megszállva, de Jézus megszabadította őt, és ő sosem felejtette el az adósságát Jézus felé. A hálája szenvedélyes elkötelezettséget eredményezett Jézus iránt. A Sátán azelőtt lerombolta az életét, és egymás után szállták meg a démonok. A városban erőszakos nőként ismerték, akit érdemes volt elkerülni. Benne látjuk azonban megmutatkozni, hogyan emeli fel Jézus azokat, akik a kétségbeesés mélységeiben voltak, és akik mélyen beásták magukat a bűn árkába; és szellemi magaslatokra emeli őket. Halleluja!

Máriának és Mártának is kijutott a sírásból. Testvérek voltak, akik megnyitották az otthonukat Jézus számára. Az Úr gyakran kapott ételt és felfrissülést a házukban, és ők is mindig boldogok voltak, hogy fáradhatatlanul szolgálhatták Urukat. Egy nap a bátyjuk, Lázár, súlyos beteg lett, és azonnal hívatták Jézust. A János 11. fejezetből azonban megtudjuk, hogy Jézus szándékosan késleltette a hozzájuk való érkezését, ők pedig nem értették ezt. Miért nem érkezik már az Úr? Minden késlekedés az imáinkra adott válasz során szintén Isten terve, hogy valami jobbat adjon nekünk, mint amit kértünk. Végül Lázár meghalt. Ekkor érkezett meg Jézus. Márta és Mária különbözően reagáltak az érkezésére: az egyikük keserűen panaszkodott, a másikuk azonban magában tartotta a keserűségét, és csendben maradt. Jézus azonban megértette a bánatukat, együttérzett velük, sőt még sírt is. Megbocsátotta a panaszkodásukat és a keserűségüket, és feltámasztotta a testvérüket a halálból. Ők csak gyógyítást vártak Jézustól, de Ő a feltámadást adta nekik, és a sírásuk örömmé változott. Jézus ugyanaz tegnap, ma és örökké (Zsidó 13:8). Sokkal többet tud tenni, mint amit kérünk, vagy amit el tudunk képzelni. Ő ma is együtt sír a nőkkel, és aztán letörli a könnyeiket.

Az evangéliumokban olvasunk egy olyan nőről is, aki egy állandó vérzéssel járó betegségben szenvedett 12 évig. Egyik doktortól a másikhoz ment - akik kiürítették a zsebeit, és megfosztották minden pénzétől. Az a betegség, ami neki volt, elég zavarba ejtő; úgy hívják, hogy haemorrhagia (vérzékenység). Bizonyosan gyenge és vérszegény volt a sok vérveszteségtől. Rengeteg éjszakát töltött úgy, hogy könnyesre sírta a párnáját, és kérlelte Istent, hogy gyógyítsa meg őt. Buzgón várta a Megváltót, hogy eljöjjön és megszabadítsa Izraelt minden bánatától. Azonban 12 évig semmi választ nem kapott. Aztán egy nap meghallotta, hogy a Messiás eljött, és épp a városukban tartózkodik. Aznap hatalmas tömeg gyűlt össze, amely szorongatta Jézust. Ő azonban eltökélte, hogy átfurakszik a tömegen, és legalább megérinti Jézus ruháját. Ez a gyenge nő keresztül furakodott férfiak, nők és gyerekek között, és sikerült kinyújtania a kezét annyira, hogy Jézus köpenyének a szélét megérintette az ujjaival. Azonnal meggyógyult. Jézus megállt, előrehívta őt, ő pedig bátortalanul bizonyságot tett a tömeg előtt. A bizonyságtétele azóta már sok ember számára áldást szerzett minden nemzetségben az elmúlt 2000 év során.

Lehet, hogy te is egy ilyen ismeretlen nő vagy, aki sok könnyet ejtett már. Lehet, hogy valamilyen zavarba ejtő betegségben szenvedsz. Az Úr nem fog csalódást okozni neked. Gyere Őhozzá. Ma is megérinthetjük Őt hit által. Jézus elszenvedte a betegségeinket és az erőtlenségeinket, és az ő sebeivel gyógyultunk meg (Ézsaiás 53:5).

A János 4. fejezetben egy másik szükségben lévő asszonyról olvasunk - ezúttal egy samáriai nőről -, akinek az élete elutasításból állt, és aki ötször vált el és házasodott újra. Akivel végül együtt élt, nem is volt a férje. Biztosan elege volt már az életéből. A zsidók lenézték a samáriaiakat, és alacsonyabb rendű fajnak tartották őket. A samáriabeli asszonyok általában reggel jártak a falu kútjához, hogy vizet merítsenek. Ennek az asszonynak azonban bizonyára rengeteg rossz tapasztalata volt korábban a többi nő között Samáriában. Lehet, hogy lenézték, kötekedtek vele, gúnyolták, és elkerülték őt. A szégyen, az elutasítottság és a bánat valószínűleg állandó kísérőtársai voltak Samáriában. Ezért inkább azt választotta, hogy délben jár a kúthoz, amikor senki más nincs a környéken. Képzeljétek el a meglepetését, amikor egy férfit talált ott. A Mester szándékosan Samárián keresztül utazott, hogy találkozhasson vele, és ott maradt a kútnál ülve, hogy beszélgessenek. A saját szomjúságát említve indította a beszélgetést, és aztán fokozatosan rávezette az asszonyt, hogy az Élő Vízre van szüksége. Végül arra használta őt az Úr, hogy az egész falut bűnbánatra és megtérésre vezette.

Micsoda reményt ad Jézus a lenézett nőknek, akiket a társadalom elkerül. Lehet, hogy elnyomnak, figyelmen kívül hagynak, és megvetett fajhoz tartozol, akinek a jogaiért senki nem harcol. Asszony, nem kell többé sírnod. A Megváltód eljött érted.

A Máté 15:22-ben egy síró, de állhatatos kananeus nőről olvasunk. Nem a „választott nép" tagja volt, de Isten törődött vele. A lányát évek óta egy démon tartotta megszállás alatt, és nem tudta, hová forduljon segítségért. Hallott róla, hogy egy Próféta jött Izraelbe, aki démonokat űz, de nagyon nehéz és talán túl költséges lett volna neki Izraelbe utazni. Mindemellett nem is volt izraelita, és nem tudta, hogy Jézusnak van-e ideje meghallgatni őt és segíteni neki. Ezért már minden reményt feladott, hogy a lányát valaha is gyógyultnak lássa. Fogalma sem volt róla azonban, hogy Isten látta a könnyeit, és annyira szereti őt, hogy elküldte hozzá Jézust. Jézus elgyalogolt Galileából az asszony városába és vissza (50 mérföld mindkét gyalogút) csak azért, hogy neki segítsen. Amikor találkozott Jézussal, tudta magáról, hogy csak egy idegen, és nem érdemel semmit Istentől. Boldogan elfogadta egy kutya helyzetét is az Úr előtt, és megkérdezte Tőle, hogy kaphat-e legalább egy morzsát abból, ami a gyerekek asztaláról hull le, mert elhitte, hogy az Úr kezéből egy morzsa is elég ahhoz, hogy kiűzze a démont a lányából. Micsoda hit!! Jézus teljesítette a kérését. A lány mérföldekkel távolabb volt, de azonnal megszabadult. A könnyáztatta éveket öröm és nevetés váltotta fel azon a napon.

Micsoda példa ez a számodra, kedves édesanya, hogy a mi csodálatos Urunkat keresd! Ő látta a te könnyeidet is, és ismeri a szükségedet. Lehet, hogy a gyermeked tőled messze él, de az Úr lábaihoz viheted őt, és megszabadulhat. Az Úr bármilyen távolságra elutazik, hogy letörölje a könnyeidet, és a sírásodat nevetéssé változtassa. Ne felejtsd el azt sem, hogy te nem kutya vagy, hanem Isten lánya. A gyermekek kenyerét is megkaphatod, nem csupán a morzsákat, amik lehullanak az asztalról! Menj az Úrhoz hittel, és kérj bármit a lányaidért és a fiaidért, akiket a Sátán megtévesztett, és fogva tart. Az Úr mindegyikőjüket megszabadítja.

Egyszer egy házasságtörésen kapott síró nőt vittek Jézushoz a farizeusok (János 8.). A zsidók törvénye szerint halálra kellett volna kövezni őt, ezért elvitték a Mesterek Mesteréhez, hogy tőrbe csalják Őt. Ha szabadon engedi az asszonyt, akkor megvádolhatják azzal, hogy semmissé teszi a Törvényt. Ha pedig megparancsolja, hogy kövezzék meg, akkor elveszti a hírnevét, mint együttérző ember. Ez egy „patthelyzet" volt. „Amit beteszel az egyik zsebedbe, kiveszel a másik zsebedből" - szokták mondani. Jézus minden helyzetet bölcsen kezelt. Istennek még a bolondsága is bölcsebb, mint az emberek bölcsessége (1 Korinthus 1:25). Jézus együttérzett ezzel az asszonnyal, mert Ő értette, mi késztette arra, hogy olyan életet éljen, amilyet élt. Lehet, hogy nem szabad választásából tette. Lehet, hogy egy férfi elcsábította, és hamis ígéretekkel hitegette, aztán elkergette. Ezután pedig lehet, hogy a férfiak sorozatosan kihasználták és elküldték. Gyűlölte ezt az életet, de hogyan kereshette volna meg a kenyerét? Biztosan alig múlt el nap könnyhullatás nélkül, de ki az, aki megérti őt? Ki segítene neki? Jézus mindkettőt megtette. Megértette őt és segített neki.

Sok olyan nőről tudok, akiket Jézus bátor tanítványai ma kimentenek az ilyen életből, és akik vállalják a kockázatát annak is, hogy a bordélyházakat üzemeltető maffiavezérekkel megütközzenek. Az ilyen bordélyházakban dolgozó síró nők már elveszítették minden reményüket egy normális életre. Néhányukat gyerekként raboltak el a családjuktól az emberkereskedők. Ők azt sem tudják, kik a szüleik, és honnan jöttek. Ezek közül a nők közül sokan drogfüggővé váltak, és a prostitúcióból származó pénzükre azért van szükségük, hogy a drog iránti gyötrő vágyukat kielégíthessék. Sokuk HIV vírussal fertőződött, és lassú halállal haldokolnak. Jézus törődik az ilyen síró nőkkel, és meg akarja szabadítani őket. Téged és engem is használni akar ebben a szolgálatban, még ma is.

Az az asszony a János 8-ban nem gondolta, hogy még egy napot is élni fog. Bizonyára még akkor is sírt, amikor a vádlói előtt állt, és minden pillanatban azt várta, mikor fog csattani rajta az első kő. Látta Jézus arcán az együttérzést, és könyörgő szemeivel azt remélte, hogy Jézus megérti őt. Valóban megértette. Megbocsátott neki, és az életét egy új útra terelte, amely a tanítványság útja, és amelyen hasznos tagja lehet a társadalomnak. Érted is megteheti ugyanezt, nem számít, milyen mélyre zuhantál már. „Nem kárhoztatlak. Menj, és ne vétkezz többé!" - ezek Jézus szavai hozzánk ma is.

Az Ószövetségben is olvasunk egy prostituáltról, aki irgalmat kapott Istentől. Ráhábnak hívták, és a gyerekeivel Jerikó városában élt. Istenbe vetette a hitét - az erkölcsi kudarcai ellenére. Biztosan sokat sírt a múltja miatt, és jobb asszonnyá akart válni a gyerekei érdekében. Isten látta ezt a vágyat benne, és ezért az izraeli kémek lépéseit az ő lakóhelye felé irányította. Az asszony segített nekik, és így megmenekült a családjával, amikor Jerikó falai leomlottak, és a város elpusztult. Sőt, egy izraelita férfihoz ment feleségül, akit Sálmonnak hívtak, és így Jézus családfájának a tagja lett! (Máté 1:5) A neve ma a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében Ábrahámmal, Mózessel és Józsuéval együtt szerepel a „Hithősök csarnokában". Hát nem csodálatos? Abból a nemzedékből csupán két ember neve szerepel a Zsidók 11-ben: Józsué és Ráháb. Isten útjai valóban lenyűgözőek! Isten érted is meg tudja tenni ugyanezt, kedves tévúton járó testvérnő.

Nain városában is volt egy síró özvegyasszony, akinek hirtelen meghalt az egyetlen fia, egy fiatalember, aki gondoskodott róla idős napjaiban. Az asszony vigasztalhatatlanul zokogott. Próbálta késleltetni a temetést ameddig csak lehetett, hogy még nézhesse kedves fia arcát a koporsóban. Vonakodva engedte meg a gyászolóknak, hogy kivigyék a koporsót a házából, ő pedig könnyek között követte őket. Arra számított, hogy egy magányos és borzalmas éjszakát fog eltölteni otthon a temetés után. Fogalma sem volt róla, micsoda örömöt tartogatott számára az ő szerető mennyei Édesapja. Jézus akkor éppen Nain városán át tervezte az utazását. Ő sosem késik. Megállította a gyászmenetet, kinyittatta a koporsót, és feltámasztotta a halott fiatalembert, majd visszaadta őt az édesanyjának. Isten törődik veled, és meglátogat téged a szomorúságod idején is, kedves tehetetlen, özvegy testvérnő.

Minden özvegyasszonynak különleges helye van Isten szívében. Nekik általában nincs senkijük, aki gondoskodjon róluk a földön. Tehetetlenek, és sokan kizsákmányolják őket. Isten azonban az özvegyek és árvák (apátlanok) Istene, és Ő azt mondja: „ Hagyd rám árváidat, majd gondot viselek rájuk; bízzanak bennem özvegyeid!" (Jeremiás 49:11) Tarts hát igényt a jogaidra, kedves özvegy testvérnő, és járj szabadon az Isteni Férjeddel és Mennyei Atyáddal!

Az Ószövetségben is olvasunk egy asszonyról, akinek meghalt a fia (2 Királyok 4). Elment megkeresni Elizeust, Isten prófétáját, mert tudta, hogy egyedül ő tud segíteni neki. Aki látta őt aznap a hosszú utazása közben, senki nem sejtette, hogy legbelül zokogott az az asszony. Amikor pedig találkozott Elizeussal, a hit beszédével beszélt hozzá, és azt mondta a halott gyermekéről: „Jól van a gyermekem" (2 Királyok 4:26). Nem csoda, hogy visszakapta a fiát a halálból. Isten tiszteli az ilyen nagy hitet.

A Lukács 13-ban egy rokkant asszonyról olvasunk, aki valamilyen furcsa kórban szenvedett 18 éve, amely miatt meghajlott a háta, és nem tudott felegyenesedve járni. Ő azonban nem törődött a fájdalommal és a testi fogyatékosságával, és hűségesen elment az istentiszteleti találkozókra minden héten. Nagyon jó, hogy nem hagyta ki az istentiszteletet azon a szombaton sem, mert az volt az a nap, amelyre Isten az ő gyógyulását tervezte. Hosszú évekig tartotta őt a Sátán megkötözve. A teljesen reménytelen testi állapota miatt úgy járt, mint egy állat. Ezt teszi az ördög az áldozataival (Lukács 13:11-13). Az alatt a 18 év alatt biztosan sokat sírt, amikor végigment az utcákon, és a gyerekek biztosan csúfolták és gúnyolódtak vele. Nem volt képes felnézni, de a szíve Istenre várt, hogy megszabadítsa őt. Valószínűleg sajnálták és szánták is az emberek, de valakit még ez is sírásra késztet. Lehet, hogy néhány gyermek megijedt az eltorzult, beteges kinézetétől. Bizonyára sok éjszakán át sírt és kiáltott Istenhez, hogy szabadítsa meg abból a gonosz átokból, amit az ördög rakott rá. Aztán jött Jézus, és megszabadította. Jézus meglátta őt a zsinagógában, és előre hívta, majd elmondta ezeket a csodálatos, felszabadító szavakat: „Asszony, megszabadultál betegségedtől". Most már egyenesen felnézhetett az égre, és dicsérte a mennyei Atyát, aki megszabadította.

Ezek a szavak a 21. században is nekünk szólnak: „Asszony, megszabadultál" (Lukács 13:12).

Kedves testvérnő, te is tekintsd ma ezt egy személyes üzenetnek az Úrtól! Most már szabad vagy, hogy Istent dicsőítsd, megszabadultál minden megkötözöttségtől, minden bűntől, a depressziótól, a rossz hangulatoktól, a mellőzöttségtől, a másnaposságtól és minden olyan gonosz dologtól, amelyet a Sátán valaha is kieszelt, hogy a nőket zaklassa vele évszázadokon át. Szabad vagy a hagyományok kötelékétől, a rosszindulatodtól, a féktelen nyelvedtől, a keserűségedtől, a meg nem bocsátó magatartásodtól, a haragodtól, és szabad vagy a démoni erőktől, amelyek oly sokáig elnyomtak és megkötöztek téged. Egyenesedj ki most azonnal, és dicsőítsd Istent!

Szolgáld Őt! Nincs már szükség arra, hogy alacsony önbecsüléssel járj-kelj. Értékes vagy Isten számára még akkor is, ha mások lenéznek, és nem látják meg az értékeidet. Isten keze az életeden van mától kezdve.

„Isten Fia azért jött, hogy kioldjon minden csomót, amit a Sátán valaha is rád kötözött" (1 János 3:8, átfogalmazva).

„Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (János 8:36).

Jézus „Ábrahám lányának" nevezte azt az asszonyt. Mi is Ábrahám lányai vagyunk az 1 Péter 3:6 szerint. Sára lányai, aki a hit asszonya volt, és aki példaként adatott nekünk. Csodálatos módon született meg a gyermeke, akit az Úr megígért neki. Bizonyára ő is sok éven át sírt a házasságkötésük után, mert meddő volt. Várt és várt a megígért gyermekre, és biztosan sokszor érzett rá kísértést, hogy feladja a reményt. Abban az időben (ahogyan India sok részében még ma is) szégyen volt meddőnek lenni. Lehet, hogy sok büszke anya gúnyolódott Sárával, és biztosan sokszor szembesült más emberek bántó és rosszindulatú megjegyzéseivel. Olyankor bement a sátrába, és Isten előtt sírt. Isten pedig látta a könnyeit és válaszolt neki. Ezért soha ne hagyd abba a könnyek közti imádkozást! Soha ne veszítsd el a hitedet! Isten gyorsan fog neked válaszolni, hit asszonya.

Talán a legjobb befejezése ennek a könyvnek annak a síró, bűnös asszonynak a gyönyörű története, aki egy alabástromszelence drága parfümöt vitt Jézushoz, és megkente vele a lábát, miután a könnyeivel letisztította az Ő porlepte lábait. (Azok a fáradt lábak érted és értem is járták Palesztina utcáit.) Jézus látta a könnyeit, a bűnbánatát, és azt a vágyát, hogy felhagyjon bűnös életével, és hogy Isten elfogadja őt. A könnyei mögött rejlő okokat is látta. A vacsoraasztalnál ülő vallási vezetők csak egy bűnöst láttak benne, mert kívülről tekintettek rá. Jézus azonban látta, mi van a szívében. Sokat bocsátott meg neki, ezért jobban szeretett. Az alabástromszelence parfüm (amire bizonyára ráköltötte az addigi életében megtakarított minden pénzét), a szeretetének a záloga volt. Amikor eltörte a szelencét, a parfüm illata nem csak abban a házban terjedt szét azon a napon, hanem sok más nő szívébe is elvitte az ő történetét az elmúlt 20 évszázad során.

Jézus megbocsátást, megváltást és békességet adott neki. Ezután elmondta a vacsoravendégeknek a hitelező történetét, aki két adósnak is eltörölte az adósságát: az egyikük egy kis összeggel tartozott neki, a másikuk pedig egy hatalmas összeggel. „A kettő közül vajon melyik szereti jobban a hitelezőt?" - kérdezte Jézus, majd a bűnös nőre mutatott, és azt mondta, hogy ez az asszony jobban szereti Őt, mert „sok bűne bocsáttatott meg". (Lukács 7:36-50)

Jézus a bűnös, szenvedő nőket arra használta, hogy más embereket Isten királyságának csodálatos igazságaira tanítson. Ő megérti a nők helyzetét a mai indiai kultúránkban, és azért jött, hogy felemeljen minket, reményt adjon nekünk, és megmutassa nekünk mennyire értékesek vagyunk Isten szemében. Aki Hozzá jön, senkit nem fog elutasítani. Amikor a földön élt, minden nőt megáldott, aki valaha is Hozzá tért a szüksége miatt, és Ő ma is ugyanaz.

Kedves nő-társaim! Mindannyiunknak sok bűn bocsáttatott meg. Ezért nagyon kell szeretnünk az Urat. Minket is használni akar arra, hogy megmutassa az Ő csodálatos igazságait a környezetünkben élők számára.

Ezért

„Ébredj, Sion (indiai) leánya, öltözz fel erővel! Vedd fel szép ruháidat! Kelj fel a porból! Vedd le nyakadról a rabszolgaszíjakat! Ragyogjon a te világosságod, mert az Úr dicsősége fölkelt rajtad."

(Ézsaiás 52:1-2, 60:1 - Élő Biblia fordítás)